I. 4. Érdekesebb géntechnológiai stratégiák
Elsőként a kék és lila szegfűket ajánlom figyelmükbe, melyekben a növényi pigment- (antocián-) bioszintézist módosították (9. ábra). Ezek egy japán és ausztrál közös vállalakozás termékeként már kereskedelmi forgalomban vannak, megrendelhetők.
Tudományos szempontból azonban sokkal érdekesebb az a világon egyedülálló munka, mely a kék rózsa előállítását célozza (10. ábra) (11. ábra). Az elmúlt évszázadokban sokan próbálkoztak az előállításával sikertelenül. Ahhoz, hogy a géntechnológiai megközelítés sikeres legyen, először molekulárisan meg kellett ismerni, hogy miért nincs a rózsafajban kékszínű virág. A válasz az, hogy a rózsából hiányzik a kék antocián-szintézist biztosító enzim, a dihidroflavon-reduktáz (DFR). Egy íriszfajból izolálták a kék szín-specifikus DFR gént, majd bejutatták a rózsába. Abból a célból, hogy az antocián-bioszintézis ténylegesen a kék színt eredményező alternatív utat kövesse, a többi utat le kellett állítani. Ezt - a rózsában különösen erős - piros színt biztosító DFR gén blokkolásával érték el.
Ezek az eredmények sejteni engedik, hogy milyen fantasztikus módosításokra van lehetőség az emberiség érdekében. A módosítások zöme azonban nem okoz látványos változást a növények megjelenésében, ezért ezeket csak megemlítem: ilyen például a nagy lizintartalmú kukorica, az omega-3 zsírsavat termelő szója, az emberi gyógyászatban felhasználható vakcinákat termelő paradicsom, kukorica, burgonya, árpa, a csak amilopektint tartalmazó burgonya, a laurinsavat termelő repce stb. Ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberiség a 21. században eljutott a géntechnológia korszakába.
A 20. század második felében forradalom zajlott le a biológiában. E folyamat során rendkívül sok ismeret halmozódott fel a földi élet információját hordozó molekula, a DNS szerkezetével és működésével kapcsolatban. E kutatások a genomprogramokban teljesedtek ki. Megismertük az információt hordozó egységeket, a géneket és azok szabályozását. A tudományos kutatási eredmények olyan módszereket adtak az emberiség kezébe, melyek lehetővé tették az élet információját hordozó molekula, a DNS megváltoztatását az emberiség igényeinek megfelelően. Kidolgozásra és gyakorlati alkalmazásra került a géntechnológia. Az emberiség a géntechnológia korszakába lépett, mely mindenképpen az emberi tudás, a tudomány diadalát jelenti. Ez egyben a válasz is az előadás címében feltett kérdés első felére.
Jelenleg azonban a géntechnológia kezdetén, annak "kőkorszakában" vagyunk, ezért a tudomány feladata a jövőben a genomban tárolt további információk (98 %) feltárása, működésük megértése, mely jelentősen hozzájárulhat a géntechnológia módszerének tökéletesítéséhez és a vele járó kockázatok csökkentéséhez.