Pusztító tengeri hullámokból nyernének tiszta energiát a világ végén

Microsoft's Project Natick on deployment day off the coast of Orkney Island, Scotland Friday June 1, 2018. (Photography by Scott Eklund/Red Box Pictures)

Kevesek által látott és látogatott, különleges helyszínre jutott el az Origo nemrégiben Skóciában. Az Orkney-szigeteken működik Európa illetve a világ meghatározó, a tengeri energia hasznosításával foglalkozó innovációs kísérleti központja. Hatalmas hullámok, rekordhosszú nappalok, szélturbina-oszlopok árnyékában kérődző jószágok, szó szerint a vízbe vetett furcsa eszközök, és a hajós cég, ami nem ismeri a lehetetlent: Skócia északi, zöld végein jól láthatóan kiveszik részüket a tiszta energiára épülő iparágak megalapozásából.

Hullámok, innováció, és rengeteg pénz

A hullámenergia hasznosítása még mindig inkább kísérleti technológiák kipróbálását jelenti, az árapályra épülő megoldások picit előrébb tartanak hozzájuk képest"

– avat be Lisa MacKenzie, az EMEC marketingért és kommunikációért felelős vezetője bennünket a részletekbe, már a Billia Croo hullámkísérleti telephelyen állva. A tesztterület Mainland északnyugati szélén található. Az EMEC több tesztelési pontot telepített a nyílt tengerre, melyek mindegyike 11 kilovoltos tenger alatti vezetékkel csatlakozik a parti állomáshoz. A tenger alatti kábeleket persze nem látjuk, de azt megmutatják, hogyan néz ki az, ami a nap 24 órában ki van téve az óceán viszontagságainak:

A 11 kilovoltos tenger alatti kábel egy darabja az EMEC munkatársa kezében, ahogy a kábel keresztmetszetét mutatja Forrás: Origo - Juhász Péter

"Ezen a helyszínen akár öt tesztelés is futhat párhuzamosan, és a megtermelt energia akár a hálózatnak is átadható használatra" – mondja MacKenzie az állomáson, amikor azt mutatja be, hogy milyen eszközök állnak a tesztelést végző ügyfelek rendelkezésére.

Ügyfelekből pedig akad bőven.

Az EMEC kísérleti helyszínein eddig 22 fejlesztő 11 országból összesen 35 eszközt tesztelt.

A hullámenergia hasznosítására nyolc, míg az árapály energiatermelő kihasználására hat alapvető koncepciót dolgoztak ki a fejlesztők, amelyek közül többen visszatérők.

S hogy kik az ötletgazdák? A tengeri hullámokkal kísérletezni nem olcsó mulatság, amit csak a nagy cégek, vagy a feltörekvő és kockázati tőke által támogatott startup-ok engedhetnek meg maguknak. Ugyanakkor az EMEC fő vonzereje – és a világ más, hasonló helyszíneire is igaz ez –, hogy a kísérletekhez valós tengeri helyszíneket kínál a cég laboratóriumként. De az EMEC-et választotta néhány éve a Microsoft is, amikor tenger alatti adatközpontjával kapcsolatos vizsgálatokat akart elvégezni.

Lisa MacKenzie az állomáson bemutatta a tengeri energiatermeléshez kapcsolódó fogadóberendezéseket mutatja be Forrás: Origo - Juhász Péter

Az EMEC egyébként eredetileg nonprofit szervezetnek indult. A különböző háttértámogatások most is nagy szerepet játszanak működésében, noha a céget egyre inkább a nyereségtermelés irányába terelik: bevételük a teszthelyszínek működtetéséből, az ügyfelek kiszolgálásából (például a teszteszközök telepítéséből, mélytengeri búvárok alkalmazásából stb.) adódik.

Az EMEC gazdasági jelentősége óriási: a szigetcsoport legnagyobb munkáltatói közé tartozik kétszáznál több munkavállalóval, valamint eddigi két évtizedes működése során

370 millió font hozzáadott értéket termelt az Egyesült Királyság számára – az inflációs- és árfolyamhatásokat figyelmen kívül hagyva 160 milliárd forintról beszélhetünk így, tekintve, hogy tevékenységük hangsúlyosan kísérleti, nem piaci energiatermelői.

Továbbá nem csak az ügyfeleik, hanem ők maguk is fontmilliókat költöttek már helyben, helyi beszállítókra támaszkodva.

A vállalat magára az innovációknak keretet, helyszínt és lehetőséget biztosító katalizátorként tekint, a folyamatban megjelenő technológiai újdonságokat pedig a jövő tiszta energiájának szolgálataként képzeli el.

Különös szerkezetek a vízben: a képen az Aquamarine Power hullámenergiás eszköze "élesben":

Azt persze nehéz megmondani, mennyi idő alatt válhat piacképes megoldás egy kísérleti technológiából, de ahogy Lisa MacKenzie utalásaiból és a tesztidőszakok ismertetéséből is kiderült: a zabolázatlan hullámok energiatermelésre fogása éveken, évtizedeken át tartó türelemjáték, amely viszont nagy jutalommal kecsegtet a jövő energiatermelőinek.

A brit várakozások szerint a hullám- és árapály-iparágban most dolgozó nagyjából 2.400 fős létszám egy évtized alatt tízszeresére nő, a gazdasági hatás pedig 6,1 milliárd font lesz.

Skóciának pedig már csak azért is érdeke ebben fontos szerepet játszani, mert az Orkney-szigeteken termelt energia szállítható máshova is (ahogy az Origo arról beszámolt, a sivatagi napenergiából termelt villamos energia szintén), emellett az ország előtt a 2045-ös céldátum lebeg a saját tisztaenergia-fordulat befejezésére.

Muatunk egy képet egy árapályra készült kísérleti eszközről is:

Nincs olyan tengeri feladat, amit ne tudnának elvégezni

Amíg az EMEC-nél tengerienergia-iparról beszélnek, addig egy másik helyi cégnél, a Leask Marine-nél a „tengeripar" lehet a megfelelő szó arra, amiben tevékenykednek. Nem nyelvi leleményeket akarunk találni: a Leask a sziget legnépesebb városában, Kirkwall-ban található, és mindennel foglalkoznak, aminek kicsit is köze van a tengerhajózási feladatokhoz. Bár elsősorban az ipari munkák a fő szakterületek – derült ki John F. Macleod kereskedelmi vezető szavaiból.

Dolgozók a Leask Marine telephelyén Forrás: Origo - Juhász

Mert hiába egy modern széloszlop, vagy egy ígéretes kísérleti hullámerőmű, azokat ki is kell vinni a tengerre. Ezeket és ehhez hasonló feladatokat végeznek el a Leask-nél, immár több évtizede: a kicsiny vállalkozás mostanra akkora céggé nőtte ki magát, hogy főszezonban 170 embert foglalkoztatnak, és irodájuk van Londonban is..

Télen nem lehet megújuló energiával kapcsolatos telepítéseket végezni"

– mutat rá munkájuk szezonális jellegére a szakember, aki azt is elmondta, hogy működésük során már 776 sikeres projektet teljesítettek.

Eszközök a Leask Marine telephelyén, Kirkwall-ban Forrás: Origo

Flottájuk több tucat, általában többcélú hajóból áll. Nem meglepő az sem, hogy a céget hívják akkor, ha ipari búvárokra van szükség egy-egy tengeri (offshore) szélerőmű telepítésénél, vagy épp új kísérlet kezdődik az EMEC valamelyik teszthelyszínén.

Partnereik pedig annyira elégedettek, hogy más országokba is hívják őket. Macleod ennek kapcsán felidézte, hogy nemrég a dél-amerikai Guyanába hívták őt és munkatársait, amely gigantikus tengeri olajtartaléka révén épp arra készül, hogy az ismeretlenségből előlépve fontos olajpiaci szereplővé váljon. Erről az Origo is írt, a Leask pedig ennek kapcsán kapott felkérést arra, hogy a szárazföldi vonatkozások kapcsán egyeztessen

a helyi indián közösségek vezetőivel, valamint bizonyos feladatokra oktassa is őket.

A Leask Marine-nél egyébként akkor sem esnek kétségbe, ha valamelyik megrendelőjük olyan egyedi hajós megoldást kér, ami még nekik sincs készen a polcon. Megállapodás szerint elkészítik az adott céleszközt; az ilyen üzletek eredménye például az alábbi képen látható, szélerőművek telepítésénél használt monstrum, amiből ez az egy van világon:

John F. Macleod egy eegyedi berendezésükkel a cégközpontban Forrás: Origo - Juhász Péter

Lehet-e Magyarországon hullámerőművet építeni?

Kétség sem férhet ahhoz, hogy az Orkney-szigeteken tett látogatásunk alkalmával különleges, ritkán látható, ugyanakkor előremutató törekvésekkel találkozhattunk a közeli jövő tiszta energiára épülő tengeri iparának megteremtésében. Beszámolónk elején felvetettük a hazai párhuzamok keresésének kérdését, de ismét hangsúlyozni kell, hogy a tengervíz energiájának hasznosítása épp az abban rejlő potenciál miatt

minden egyébtől függetlenül is izgalmas, és nyilván globálisan is nagyon fontos kérdés.

Bár Magyarországnak nincs tengere, de ettől még nem érdemes szó nélkül elmenni az iménti alcímben feltett kérdés mellett. A tengereknél és az óceánoknál megfigyelhető hullám- illetve árapály-jelenségekkel természetesen nem találkozhatunk hazai folyóvizeinken vagy épp legnagyobb tavunkon, a Balatonon. Ugyanakkor az ennél némileg részletezőbb lehetséges válaszokat, válaszkísérleteket nem ebben a cikkünkben, hanem egy lehetséges későbbi összeállításban próbáljuk meg megfogalmazni.

Cikkünk kiemelt képén a cikkben említett Microsoft Natick projekt indulásakor (2018) készült felvétel / forrás: Red Box Pictures/Red Box PicturesP.O. Box 9901Seattle, WA 98109/Scott Eklund