Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahhoz viszont, hogy pontosabban lássuk a kínai technológiai szektorra nehezedő nyomás hatásait, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy milyen hatalmas területről van szó.
Kínában júniusban 1,01 milliárd internetfelhasználó volt, ami 8 százalékos növekedést jelentett a megelőző évhez képest, és a szám először lépte át az 1 milliárdos határt.
Ezzel a világ második legnagyobb gazdaságában a lakosság körében az internet-hozzáférés 71,6 százalékosra emelkedett – derült ki a China Internet Network Information Center kutatásából.
Ráadásul a tavalyi évben a koronavírus-járvány miatti lezárások még inkább növelték az internethasználatot, hiszen sokan kényszerültek otthon maradni, rászorulva olyan digitális megoldásokra, mint az e-kereskedelem vagy a mobilfizetések.
Az online házhozszállítási szolgáltatásokat például 468 millióan vették igénybe Kínában, ami 15 százalékos növekedésnek felelt meg – vagyis az elmúlt évben az internetezők közel fele élt ezzel a lehetőséggel az országban. A fuvarmegosztó szolgáltatásokat 396 millióan használták, ami 17 százalékos bővülésnek felelt meg.
Ezzel párhuzamosan az olyan videóstreaming-platformokat, mint a Douyin vagy a ByteDance által fejlesztett TikTok kínai verziója, 943 millióan használták az országban – ez 6 százalékos növekedés volt. Az online élő videós közvetítéseket nézők száma pedig 13 százalékkal, 637 millióra emelkedett.
Mindeközben az online vásárlók száma elérte a 812 milliót, ami 8 százalékos bővülés volt, de az e-fizetési szolgáltatásokat is 872 millióan használták (szintén 8 százalékos növekedés).
Ezen a területen olyan óriások vannak jelen, mint az Alibaba által fejlesztett Alipay, vagy a Tencent által működtetett WeChat Pay.
Egy másik kutatás továbbá arra is rámutatott, hogy a kínai internetezők több mint 95 százaléka mobilkészülékről (is) internetezik, ami 772 millió embert jelent. Nem véletlen, hogy a technológiai cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mobilos megoldások fejlesztésére.
Ha pedig a legnagyobb kínai szoftvercégeket nézzük, akkor közöttük a már említett óriások találhatók meg.
Az 1999-ben alapított Alibabát sokan csak a kínai Amazonként emlegetik; és a cég piaci értéke szeptember 3-án 462 milliárd dollár volt,
miután a március 31-én véget ért pénzügyi évben 109,5 milliárd dolláros bevételt ért el.
A Tencent amellett, hogy ma már a világ egyik legnagyobb játékgyártója, és lendületesen terjeszkedik a nemzetközi videójáték-szektorban is, számos területen jelen van, a pénzügyi technológiától az online hirdetéseken át az alkalmazásfejlesztésekig. A vállalat piaci értéke szeptember 3-án 605 milliárd dollár volt, és a legutóbbi pénzügyi évében 74,4 milliárd dolláros bevételt ért el.
Végül mindenképpen meg kell még említeni a JD.com nevű óriást is,
amely nemcsak a legnagyobb kínai internetes vállalat, de a bevétel alapján a legnagyobb online kereskedő is.
Az 1998-ban alapított, összesen több mint 1200 raktárt üzemeltető cég lényegében a teljes kínai népességet eléri országon belül valamilyen formában, és az e-kereskedelmi platformján szinte mindent árul a műszaki cikkektől a bútorokon át, a friss élelmiszereken keresztül a ruhákig. A vállalat 2020-ban 114,3 milliárd dolláros összbevételt produkált, a piaci értéke szeptember 3-án 122,8 milliárd dollár volt.
Az elemzők most azt próbálják megjósolni, vajon melyik szektor lesz a következő, amelyiket eléri a kínai állam szabályozói hulláma. A CNBC által megkérdezett szakemberek szerint erre az egészségügy a legesélyesebb.
Az egészségügy ugyanis az országban a „három nagy hegynek" nevezett terület egyike
– az oktatás és az ingatlanpiac mellett. Mindhárom összekapcsolódik a megélhetéssel, vagyis a „közös jólét" programjának szerves részét képezhetik – mondta Rory Green, a TS Lombard Kínával foglalkozó közgazdásza.
Mindent összevetve tehát az látszik, hogy hatalmas átalakulások mennek végbe több kulcsfontosságú kínai iparágban, ezek pedig alapjaiban formálhatják át nemcsak a kínaiak életét, de a nemzetközi befektetők hangulatát is. A következő hónapokban tehát mindenképpen izgalmas lesz figyelni, hogy egyrészt Peking milyen lépéseket jelent be, másrészt, hogy mindezekre miként reagál a kínai (és a globális) részvénypiac.
