Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kínai állam az elmúlt hónapokban egy olyan szabályozási hullámot indított el, amely az élet és a gazdaság számos területét érintette.
A háttérben részben egy állami program, az úgynevezett „közös jólét" áll, melynek hivatalos célja, hogy növelje a lakosság prosperitását az élet különböző területein.
Feltehetőleg ennek volt közvetlen része, hogy a kormány hatalmas beruházásokat jelentett be a sport területén, ahogy az is, hogy egyre erősebben korlátozzák a gyerekek videojátékozási lehetőségeit – miután a kínai állami média egy helyen „elektronikus ópiumnak" is nevezte a videojátékokat.
A következőkben elsősorban a technológiai szektorban történt átalakulásokat próbáljuk bemutatni. Ezek ugyanis nemcsak részvénypiaci szempontból hozhatnak (és már hoztak eddig is) komoly felfordulásokat, de egy gigantikus méretű piacon alakítják át a hatalmas iparági szereplők alapvető mozgásterét.
A kínai hatóságok az elmúlt néhány hónapban egy sor olyan szabályt vezettek be, amelyek elsősorban a kínai technológiai szektort, azon belül is a vállalatok digitális adatkezelését érintik.
A hullám még novemberben kezdődött, amikor az Alibaba-alapító híres milliárdos, Jack Ma nevéhez köthető Ant Groupnak felfüggesztették a nyilvános részvénykibocsátását.
Azóta a szabályozó hatóságok bevezettek monopóliumellenes szabályokat is az úgynevezett „platformgazdaság" területén. Ez a gyűjtőfogalom alapvetően olyan internetes cégeket foglal magában, amelyek például az e-kereskedelemben vagy az étel-házhozszállításban működnek.
A szigorodó környezet eredményeként több nagy technológiai vállalat is elkezdhetett félni, hogy mikor találják meg őket is a hatóságok. A félelem pedig nem is volt alaptalan. Az e-kereskedelmi óriás Alibabát 2,8 milliárd dollárnak megfelelő összegre büntették a monopóliumellenes szabályok megsértése miatt, míg az ország legnagyobb fuvarmegosztó szolgáltatójának számító Didi ellen kiberbiztonsági vizsgálatot indítottak, melynek idejére fel kellett függeszteni az új ügyfelek regisztrálását.
Mindezt napokkal azt követően, hogy a vállalat tőzsdére vitte a részvényét az Egyesült Államokban.
Épp nemrég pedig a kínai Közlekedési Minisztérium és más szabályozó hatóságok beidézték a Didit és tíz másik fuvarmegosztó céget, mivel vizsgálat indult ellenük. A hatóságok szerint a szolgáltatók megfelelő engedélyek nélküli sofőröket és autókat alkalmaztak.
A befektetők szempontjából az egyik nagy kérdés, hogy a pekingi szabályozási hullám milyen átalakulásokat hoz a részvénypiacon.
A közelmúlt lendületes és igen volatilis mozgásai arra utalnak, hogy a befektetők egyelőre próbálják felmérni a helyzetet és a kockázatokat.
Tariq Dennison, a hongkongi GFM eszközkezelő elemzője például úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi befektetői körökben most sokszor két szélsőséges vélemény uralkodik. Az egyik szerint azonnal ki kell szállni a kínai részvényekből, míg a másik szerint épp most van kiváló beszállási lehetőség.
Nemrég pedig az egyik legnagyobb befektetési bank, a JPMorgan elemzője nyilatkozott úgy, hogy egyelőre azt javasolják az ügyfeleiknek, hogy inkább tartózkodjanak a kínai részvényektől, és csapjanak le a kötvénypiacban rejlő lehetőségekre.
A banknál is hozzátették azonban, hogy
ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon ne lennének kiváló vételi lehetőségek a kínai részvénypiacon;
különösen, hogy a papírok még mindig igencsak alulértékeltek a nemzetközi befektetők szemében – a vállalatok valódi értékeihez képest.
Lapozzon, a következő oldalon bemutatjuk, milyen hatalmas a kínai technológiai szektor!
