A tálibok, Biden Amerikája és Brüsszel közösen szabadíthatják migránsok millióit Európára

Afghan nationals queue up at the Pakistan-Afghanistan border crossing point in Chaman on August 17, 2021 to return back to Afghanistan. (Photo by - / AFP)

Az Egyesült Államok (és az általa vezetett NATO-koalíció) Afganisztánban töltött mintegy 20 évig tartó korszaka gyorsan és megdöbbentő módon ért véget, amikor a tálibok pár nappal ezelőtt harc nélkül elfoglalták az ország fővárosát, Kabult is, és ezzel gyakorlatilag az egész államot ellenőrzésük alá vonták. Az afgán elnök, a kormánytagok és már a jegybank elnöke is elmenekült az országból, és - ahogy írtuk - az amerikai hadsereg távozása is inkább menekülés, mint kivonulás. A pánik és a káosz közepette a szakértők és a világ vezetői rettegnek attól, hogy a hatalomátvételt - a tálibok ígérete ellenére - erőszak és megtorlás kíséri majd, és ez további konfliktusokat válthat ki, nem csak az országon belül, hanem a várható migránsáradat miatt a világban (amelyet a szavazókat importálni akaró baloldali pártok még helyenként örülnek is).Hogyan alakulhat a tálibok új uralma alatt a világ egyik legelesettebb, külföldi támogatásoktól függő országának élete és ez milyen hatással lehet a világra?

Tényleg annyira szegény Afganisztán?

A rövid válasz erre az összetett kérdésre az, hogy tényleg, noha számos jel mutat arra, hogy ahogy korábban sem, úgy most sem reménytelenül - az iszlám szélsőségesek által bevezetett sária és a gazdaságot korlátozó várható intézkedések (például a nők elnyomása: kizárása az oktatásból és a munkából) azonban nem sok jót ígérnek. A szegénység mögött nem pusztán az ország gazdasági rendszereinek korszerűtlensége, hanem régről hozott, mélyen őrzött társadalmi normák és komplex szabályrendszerek állnak.

Az afganisztáni szegénység egyszerre krónikus és átható, és a társadalom leginkább szegény szegmensébe tartozók a leginkább védtelenebbek a tálibok utánpótlásigényével szemben

- mondja friss helyzetértékelésében Asad Ejaz Butt, egy pakisztáni közgazdász, arra utalva, hogy egyesek az országban nem is feltétlenül meggyőződésből, hanem egzisztenciájuk megerősítése érdekében csatlakoznak a talibánhoz. Butt szerint azonban

Afganisztán problémája legalább annyira gazdasági, mint politikai természetű,

ennek figyelembe vétele nélkül sem az ország stabil helyzete, sem a régió biztonsága nem garantálható. Ugyanakkor azt is hozzáteszi: az afgán gazdaságról vajmi kevés elemzés áll rendelkezésre, és valójában csak korlátozott ismereteink vannak arról, hogyan is működik az a hétköznapokban.

Afganisztáni állampolgárok próbálnak átjutni egy átkelőn a pakisztán-afgán határon 2021. augusztus 17-én Forrás: AFP/-

Pedig - ahogy cikkünk első felében bemutattuk - Afganisztán egyáltalán nem tekinthető a Föld legreménytelenebb helyei egyikének, és azt sem lehet kijelenteni, hogy a gazdaságban nem ment végbe valamiféle fejlődés, részben bizonyosan a nyugati jelenlétnek köszönhetően.

A Világbank adatai szerint az afgán GDP - a gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások összértéke - a 2002-es 4,055 milliárd dollárról 2013-ra 20,561 milliárd dollárra nőtt.

A bázis ugyan alacsony volt, de így is jelentős a növekedés.

A bővülés azonban drámaian lelassult, amikor 2014-ben az ENSZ által támogatott Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) kivonulásával a legtöbb külföldi harcoló katona - a bevételek egyik fő forrása - elhagyta az országot. Afganisztán GDP-növekedése a 2012-es 14 százalék körüli értékről 2015-re mindössze 1,5 százalékra esett vissza. Ezt követően 2016-tól kezdődően újra fellendülés következett be, de

2020-ban a gazdaság értéke még mindig csak 19,807 milliárd dollár volt - azaz a teljes nyugati kivonulás előtti évben még nem érte el a 2013-as szintet.

A Statista kimutatása szerint a GDP az országban - valószínűleg a nyugati jelenlétnek köszönhetően is - folyamatos növekedést produkált, ami akár 2026-ig eltarthatott volna:

Find more statistics at Statista

Persze ez a mutatószám nem kalkulált a koronavírus-járvánnyal és a tálibokkal sem.Végül tavaly a Covid-19-járvány és az exportot megzavaró politikai zavargások fokozódása miatt ismét recesszióba süllyedt az ország gazdasága.

A fiatal munkaerő és a gazdasági teljesítmény folytonossága

Afganisztán egyik további, eddig kiaknázatlan erőssége a jelen lévő emberi tőke. Az ország lakossága - ahogy a szegény országokban lenni szokott - nagyon fiatal, a kétharmada 25 év alatti, akik valamelyest képzettebbekké váltak az elmúlt években, sokan közülük pedig - eddig legalábbis - csak elmondásból ismerik a tálib uralmat.

Az oktatás az egyik legnagyobb eredmény volt az elmúlt években.

A tálibok elűzése után minden ötödik afgán analfabéta volt, mára azonban az oktatás hatalmas mértékben bővült, például az egyetemek száma többszöröse a 2001-esnek. A tálibok által lényegében biztosra ígért saría jogrendszer azonban nem engedi érvényesülni, sőt, elnyomja a nőket, ugyanis a törvények értelmében nők nem dolgozhatnak, nem járhatnak iskolába és csak férfi rokon kíséretében hagyhatják el az otthonukat. Bár tálib szóvivők Kabul elfoglalása után többször hangsúlyozták, hogy nem zárják ki a nőket az oktatásból, ám azt egyelőre nem tudni, ehhez mennyire tartják majd magukat a későbbiekben, és országon belül - tartományokra bontva - milyen eltérései lesznek a tényleges gyakorlatoknak. Ezek ugyanis nem csak emberi jogi, illetve a nők helyzetét illető kérdések. Szakértők szerint az ország jövőbeli gazdasági fellendülésének kulcsa lenne ezen tilalmak feloldása.

Egy sáfránytermesztéssel foglalkozó nő Afganisztánban (2017) - kérdéses, hogyan nyirbálja meg a talibán a nők jogait a jövőben Forrás: AFP/Hoshang Hashimi

Persze nem csak a nők helyzete és gazdaságban betöltött szerepük - dolgozhatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel - jelent égető kérdést az ország gazdasági teljesítőképességének folytonosságában a tálibok berendezkedésének lezárulásáig. A Gáni-kormány által Afganisztán szomszédjaival partnerségben tervezett egyes projektek megvalósulása is kérdésessé vált a fejlemények tükrében.

Ezek közül a legfontosabb a Kabulon keresztül közlekedő vasútvonal, amely az üzbég határhoz közeli Mazer-i-Sharifot kötötte volna össze a pakisztáni Pesavarral.

A várakozások szerint ez nemcsak a tengerparttal nem rendelkező Afganisztán, hanem szomszédjai számára is óriási előnyökkel járna a kereskedelem átalakítása és a kereskedelem költségeinek csökkentése szempontjából. Pakisztán Afganisztán legfontosabb tranzitpartnere, az afgán tranzitforgalom 54 százaléka az iszlamabádi központú országon keresztül bonyolódik, illetve bonyolódott.

Ez történhet a tálibok irányította gazdaságban

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az elemzők azt találgatják, milyen irányba állíthatja a talibán az ország gazdaságát, és milyen pénzügyi eszközökkel bírhat az új hatalom az országban, melynek rendbe rakására a Brown Egyetem elemzőinek számítása szerint csak az USA 2,26 ezer milliárd dollárt (!) költött az elmúlt évtizedekben.

Emberek ülnek a francia nagykövetségnél Kabulban, 2021. augusztus 18-án, azt követően, hogy a tálibok átvették az ország irányítását Forrás: AFP/Wakil Kohsar

Bár pontos menetrendet a tálibok még nem közöltek - és nem is feltétlenül fognak -, az biztosra vehető, hogy a tálibok hatalomra kerülésükkel olyan erőforrásokhoz jutnak, melyek felhasználásával növelhetik fegyveres képességeiket - ez pedig biztosan nem segíti elő a regionális biztonság növekedését, írja az Atlantic Councilon megjelent elemzés, melyet a Capitol Peak szakértője, a 2018-2019-ben pénzügyi attaséként Kabulban dolgozó Alex Zerden jegyez. Zerden felteszi a kérdést: mit tehet gyorsan a talibán, hogy a gazdaság irányítását is olyan gyorsan gyűrje maga alá, mint az ország területi elfoglalását végrehajtotta? Megállapításai szerint ezek történhetnek rövid idő alatt:

• Ellenőrzése alá vonja a teljes vámrendszert, ideértve a határokon át zajló kereskedelmi folyamatokat. Beszédes, hogy az afgán központi kormány (amely papíron akkor még uralta az országot) már július hónapban 33,5 millió dollár vámbevételtől esett el - ez 30 százalékos csökkenés a korábbi hónaphoz képest -, miután a tálibok elfoglaltak hét fontos vámhivatalt az ország határszakaszain.
• Ellenőrzése alá vonja a központi és a kereskedelmi bankokat.
• Megadóztathatta a hawalát (vagy havalát), azaz az ország de facto bankrendszerét.

Mi a havala?

Az iszlám joggal megférő, részben abból eredő havala-rendszer lényege, hogy valaki letesz egy bizonyos összeget egy országban egy havala-bankárnál, majd ugyanazt az összeget akár azonnal felveheti egy másik országban, vagy az ország egy másik pontján, a bankár ottani megbízottjától megfelelő díj fejében. Nem szükséges hozzá a pénz fizikai mozgatása, sem elektronikus banki műveletek a két ország között. Teljes mértékben a bizalmon és az adott szón alapul, és szinte lehetetlen nyomon követni, ezért adóztatni is. Párhuzamosan működik a bank- és pénzügyi rendszerrel, és számos afrikai országban is népszerű. Ebbe nyúlhatnak most bele erőnek erejével a tálibok Afganisztánban.

• Saját elképzeléseik szerint adóztathatják az ország ópiumkereskedelmét és a metamfetamin előállítását.
• Végül, de nem utolsó sorban: busás haszonra tehetnek szert azokból a kormányerőktől elkobzott vagy a katonák által önként átadott fegyverekből, melyekkel - 83 milliárd dollárból - az USA és szövetségei szerelték fel az évek során a most kámforrá vált afgán hadsereg alakulatait.

Mindemellett az új tálib kormány arra is számíthat, hogy a külföldi pénzcsapok sem mind záródnak el. Például a 2021-es pénzügyi évre az amerikai Kongresszus 3 milliárd dollárt különített el az afgán biztonsági erők számára, némi civil finanszírozással kiegészítve. Igaz, ezt a mostani tálib fordulat után könnyen lehet, hogy visszatartják. Ám a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2024-ig a folyósítások akár a 370 millió dollárt is elérhetik. Ez pedig azon a 430 millió dolláron felüli összeg, melyet Afganisztán úgynevezett különleges lehívás alapján elviekben már napokon belül lehívhat a maga számára, tartalékeszközként.

Bárhogy is, az USA vezette nyugati erők távozásával Afganisztán helyzete sokkal reménytelenebb lesz, ami óriási feladatot jelent az egész világnak, és óriási migánshullámot indíthat el.

Az USA például már be is fagyasztotta az afgán központi bank 9,5 milliárd dollár értékű eszközállományát, hogy a tálibok ne használhassák azt saját céljaikra, számol be róla a Bloomberg. Ez szinte a teljes afgán jegybanki tartalék, amit amerikai számlákon kezelnek, erősítette meg a Kabulból elmenekült jegybankelnök Twitteren.