Két kilométeres sor és rendőrkordon, megrohamozták az emberek a boltokat a Bánfi-hajszeszért

Rákóczi úti bolt külseje

A feltalálók útja sokszor ezernyi buktatóval teli, míg sikerül elfogadtatniuk találmányukat. Különösen igaz ez azokra, akik egy-egy adott szakmán kívülről érkeznek, hiszen így bizton számíthatnak a szakmabeliek fenntartásaira, esetleg ellenszenvükre. Ha pedig mindez egy olyan torz társadalmi rendszer keretei között megy végbe, mint amilyen a szocializmus időszaka volt Magyarországon, az már pokoljárással is felérhet. Cikkünkben három olyan feltaláló - Béres József, Bánfi András és Kovács Ádám - sorsát mutatjuk be, akik a Kádár-korszakban hihetetlen kálváriát jártak be találmányaikkal. Kuruzslónak, sarlatánnak és szélhámosnak egyaránt titulálták őket, az utókor azonban nem kevés elégtételt szolgáltatott számukra, hiszen az általuk kifejlesztett készítmények túlélték feltalálóikat és azt a politikai rendszert is, amelyben megszülettek, mind a mai napig kaphatók az üzletekben, és sokan használják azokat. Természetesen nem teszünk egyenlőségjelet például a nagy humanista és zseniális feltaláló, Béres József és a zavaros múltú Celladam-fantaszta között, erről szó sincs: cikkünk szereplőiben az a közös, hogy a szocializmus évtizedeiben akartak valamit, a rezsim pedig gondolkodás nélkül akadályozta őket.

Kovács Ádám – Celladam

Lehet, hogy egy elektrotechnikus kisiparos megtalálta a rák ellenszerét? - ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg az újságok az 1980-as években, amikor nyilvánosságra került, hogy

az eredetileg technikusi végzettséggel rendelkező Kovács Ádám Celladam néven egy olyan szert fejlesztett ki, amelyet főként rákbetegeknek ajánlott.

Kovács Ádám a hatvanas évektől jegyeztetett be szabadalmakat: a szirénától a hibridhajtású kisteherautón és a Wartburg-motorral működő mini biomassza-erőműn keresztül a hangágyúig, széles volt a skála.

A Celladam hosszú idő után 1984-ben kapott szabadalmi védelmet. A jogi oltalom a Celladam készítmény összetétele mellett kiterjedt a Celladam-tesztnek nevezett diagnosztikai eljárásra (ami néhány csepp vér elemzéséből kimutatta, van-e rákos sejt a szervezetben), valamint egy lézerműtétes technikai megoldásra is, amellyel a feltaláló szinte előrevetítette a jövőt.

Ma már ugyanis számos helyen használatos az intelligens onkokés, ami műtét közben tájékoztatja az operáló orvost, hogy ép vagy rákos sejttel találkozott-e.

Az állam aztán 30 millió forinttal támogatta a Celladam állatkísérleteit.

A nyolcvanas években a Celladam igen népszerű volt, és az erre kijelölt gyógyszertárakban Celladam-cseppeket és -kúpot, valamint injekciót is lehetett kapni.

Kovács Ádám a rákos megbetegedések kezelésére ajánlotta a Celladamot Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Megindult a gyógyszerként való törzskönyvezési eljárás is, de egyre több szakmai kritikát kapott a készítménycsoport, amelyet az immunológiai szakmai kollégium a hiszékeny emberek vámszedésének nevezett.

Az Országos Onkológiai Intézet pedig nemcsak hatástalannak, hanem kifejezetten mérgezőnek is találta.

1989-ben gyógyhatású készítménnyé nyilvánították. Tovább rontotta azonban a Celladam megítélését, hogy a feltalálója egy idő után már egyre merészebb kijelentéseket tett hatásával kapcsolatban Azt állította, hogy készítménye nemcsak a daganatos betegségek, hanem az AIDS, a Creutzfeldt–Jakob-szindróma és a kergemarhakór gyógyításában is hatásos. A nyilvánvaló ostobaságok és a szakmai konfliktusok ellenére a kilencvenes évek elején több Celladam-laboratórium működött az országban, ahol teszteket végeztek.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 1999-ben viszont nem hosszabbította meg a Celladam-injekció, -kúp és -cseppek gyártásának engedélyét,

mert a feltaláló nem árulta el, miből és milyen technológiával állítja elő a készítményeket.

A kilencvenes évek második felében Kovács Ádám már inkább kétes cégügyeivel és a vele szemben indított büntetőeljárással vonta magára a közvélemény figyelmét. Egy ideig az FTC főszponzora is volt (sőt, még meg is vásárolta volna a klubot), mivel azonban nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, szerződést bontottak vele.

Ezt követően a tulajdonában lévő, illetve felügyelete alatt működő Celladam Rt., a C. N. M. Kft., illetve a Celladam Szövetkezet ellen felszámolás és per indult csődbűntett kísérlete, valamint folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértése miatt.

2017-ben, hetvennyolc éves korában halt meg Kovács Ádám, aki mindvégig kitartott amellett, hogy a Celladam hatásos. Étrend-kiegészítők és gyógyhatású készítmények formájában ma is megvásárolható a patikákban, de gyógyszerré természetesen nem nyilvánították.

Forrás: Gyógyszerésztörténet, MTVA Archívum, Szabad Föld, Vasárnap, Semmelweis Szinapszis