Gondban lehet az ismert hazai gyümölcslémárka

körte alma Vedd fel a harcot az egészségedért szezonális gyümölcsökkel és zöldségekkel
Vágólapra másolva!
Komoly gondok elé néz a hazai gyümölcslégyártás, mert rohamosan csökken a felhasználható alapanyag - számol be a FruitVeB tanácskozásáról a Magyar Mezőgazdaság. A klasszikus magyar gyümölcslevekhez ugyanis szinte asztali minőségű termésre, zamatos fajtákra van szükség.
Vágólapra másolva!

A Sió Eckes Kft. működése 21 éve alatt 204 ezer tonna magyar gyümölcsöt vásárolt föl, mondta a feldolgozóipari igényekről szóló előadásában Apel Margit, a cég műszaki igazgatója. Fő termékük a gyümölcsvelő, amiből csaknem 153 ezer tonnát gyártottak. 2010 óta készítenek préselt gyümölcslevet almából, körtéből, cseresznyéből és meggyből, eddig 17,6 ezer tonna készült el. Meghatározó a Siónál az őszibarack, ami a teljes feldolgozás 54 százalékát teszi ki. 1977 óta változatlan receptúrával készítik
a baracklevet a klasszikus 25 százalékos gyümölcstartalmú változatban, mindenféle aroma hozzáadása nélkül. Azért lehet így készíteni a baracklevet, mert a hazai alapanyag kiváló aromájú.

Más termékekben, multivitamin-italokban és vegyes gyümölcslevekben is megtalálható az őszibarack, összesen 17 termékben.

Hagyományos nagy szállítói Bodakajtor, Bátaszék, Bikal, Pécs-Danicpuszta, Ordacsehi, Lengyeltóti, Látrány, Fót és Szob. Érd és Törökbálint korábban fontos vidékein ugyanakkor fölhagytak az őszibarack-termesztéssel.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A cég évenként 5000 tonna őszibarackot dolgoz föl, 2018-ban azonban csak feleannyit tudtak fölvásárolni. Nagy kérdés, hogy lesz-e magyar őszibarack, ami nehezen pótolható. Amikor görög velőt vásárolt a Sió, hogy romániai vásárlóinak szállítani tudjon, kiderült, hogy sokkal kevésbé jóízű, mert a gyártás során leválasztják az aromakomponenseket.

Kajsziból a magyar kajszi és a hazai nemesítésű fajták alkalmasak velőgyártásra, de erős versenyt támaszt a pálinkafőzés.

Légyártással nem lehet bírni az árversenyt, amit a főzdék támasztanak. Sajnos nagyarányú a fapusztulás, mind kevesebb kajszit tudnak fölvásárolni.

Körtéből némi termőterület-növekedés tapasztalható, a fő termőtáj még mindig Nagykanizsa és Sárospatak térsége. Elsősorban frisspiacra termesztik a körtét, a lének fölajánlott mennyiség nagyon ingadozó.

Meggyből jól ismert a hatalmas mennyiségi és áringadozás, ami a légyártókat is érinti - mondta Apel Margit. Az előző évi termésnek a minősége is nagyon rossz volt, ezért csak kevés meggyet dolgozott föl a Sió.

A minőségi gyümölcslevek gyártásához szinte asztali minőségű terményekre van szükség (illusztráció) Forrás: AFP/Caia Image/Science Photo Library

Almából összesen 5000 tonnát vásárol a vállalat, elsősorban édes, jóízű fajtákat, vagyis Golden típusokat, Jonagoldot

De a cég szerint óriási lehetőségek vannak az almavelő-gyártásban, az osztrákok például közvetlenül fogyasztják. Nagy hordóban lehet exportálni, vagy késztermékként magas áron kerülhet forgalomba.

Arra azonban figyelni kell, hogy ehhez az almának a fán kell megérnie, nem a tárolóban és a hullott gyümölcs sem alkalmas velőgyártásra.

Ugyanakkor egyre kelendőbb a préselt almalé is, amit ugyancsak ép, érett, egészséges gyümölcsből lehet készíteni.

A Sió márkás italokat gyártó cégnél azt mondják, több minden nehezíti a minőségi gyümölcslevelek gyártását Forrás: Facebook/SióGyümölcs

Saját kísérleteik alapján a cégnél frissen dolgozzák föl az almát és a kész aszeptikus levet tárolják, mert így jobb minőségű a termék.

A fogyasztók mind igényesebbek, és a jó minőségű gyümölcsléhez az alapanyagnak is szinte étkezési minőségűnek kell lennie, általában 80-85 százalékos érettségben

- foglalta össze a követelményeket Apel Margit. Az ipari gyümölcs nem hullott gyümölcs, nem lehet romló hibás, „kukacos", erjedésnek indult, és bár sokan géppel rázzák le, madárfészek azért ne legyen benne, fogalmazott az igazgató.

Magyarországon nincs igazi ipari céltermelés, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat - állítják az ágazat szereplői. Ez megnehezíti helyzetüket. A termőterület zsugorodása és a munkaerőhiány szintén kihívás elé állítja a cégeket. A Siónál 2003-ban 104 millió liter gyümölcslé készült, 2017-ben pedig 50 millió liter.