Felszámolják a rabszolgamunkát a világ egyik legnagyobb halászországában

Pollack fishing in the Bering Sea - July 2014

Akár áttörés is történhet a kényszermunka, az emberi jogok megsértésének visszaszorításában, valamint a modern rabszolgaság intézményének felszámolásában, ha Thaiföld megfogadja az ezekben a kérdésekben számára megfogalmazott ajánlásokat, illetve konkrét lépéseket tesz ez ügyben. A The Nation beszámolója szerint, a világ vezető, halászatból származó élelmiszereket forgalmazó, thaiföldi székhelyű vállalatcsoportja is javaslatokat fogalmazott meg országa számára.

Thaiföld halászati szektora a világ egyik legnagyobbika, ugyanakkor számos problémától terhes.

Például 2015-ben az Európai Bizottság úgynevezett "sárga lapot" adott Thaiföldnek az illegális, szabályozatlan halászati tevékenysége miatt.

Ugyanakkor az USA legutóbbi, emberkereskedelemmel és kényszermunkával foglalkozó jelentésében, idén júniusban az ország besorolását „Tier 2.” szintre javította. A három fokozatú skálával azt fejezik ki, hogy az ország milyen erőfeszítéseket tesz az emberkereskedelem, a kényszermunka visszaszorításáért. (A gyakorlatban a Tier 2. szint alatt létezik egy alábontás, az ide sorolt országok azok, akik csúszásban vannak a legrosszabb minősítést jelentő hármas szint irányába. Ide azokat sorolják, ahol a minimáliss elvárások sem teljesülnek ebben a kérdésben, és nem is zajlik értékelhető erőfeszítés a kényszermunka ellen vívott harcban. Thaiföldet 2014-ben még ide sorolták.)

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Christoph Mohr

A jövő kenyere a hal

A WWF - 2015-ös szakértői jelentésekre hivatkozva - azt állítja, ha a világ tengerei egyetlen országot képviselnének, akkor ez az "ország" a világ hetedik legerősebb gazdaságával rendelkezne. A vizekhez köthető gazdasági teljesítmény, a termékek és szolgáltatások összesített értéke ugyanis éves szinten eléri a 2,5 ezer milliárd dollárt,

azaz a mintegy 670 ezer milliárd forintot.

Ez a felfoghatatlan nagyságú összeg közel húszszorosa Magyarország éves GDP-jének.

Ehhez a hatalmas összeghez a halászat is tekintélyes mértékben járul hozzá.

A halgazdálkodás a világ leggyorsabban növekvő ágazatai közé tartozik, jelentősége a globális élelmiszerellátásában egyre nagyobb lesz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének előrejelzése szerint,

a világ haltermelése 2026-ban eléri a 194 millió tonnát, 26 millió tonnával (15 százalékkal) meghaladva a 2014-2026-os időszak átlagos éves értékét.

A globális akvakultúra teljesítménye pedig várhatóan 2025-ben először haladja meg a 100 millió tonnát, és 2026-ra eléri a 102 millió tonnát. Az akvakultúra továbbra is az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-ágazat, annak ellenére, hogy az átlagos éves növekedési ütem az előző évtized 5,3 százalékáról 2,3 százalékra csökken a 2017 és 2026 közötti időszakban.

Fight agst #IUUFishing based on Strict Enforcement + Prosecution #ThaiNoIUUpic.twitter.com/YCzKegSybp

— Thailand: No To IUU (@ThaiNoIUU) 2016. december 30.

Az akvakultúra teljesítményének nagyját továbbra is ázsiai országok fogják adni, amelyek 2026-ig az összes termelés mintegy 90 százalékáért felelnek majd. Kína továbbra is az ágazat vezetője lesz, 2026-ra a teljes akvakultúra-termelés 63 százalékát adja majd.

Tehát mind a halászattal kiemelt, mind a haltenyészetekből származó halak mennyisége növekszik a következő években, és ez jelentősen hozzájár a világ lakosságának táplálásához is.

A legjelentősebb halászati termelést nyújtó országok között van Ázsiában Kína, Vietnam, India, és Thaiföld. Utóbbi ország a világ egyik legnagyobb halexportálója, 2017-ben 6 milliárd dollár, idén várhatóan ezt is meghaladó mértékben értékesít külföldön halászati termékeket.

Kínai halászok: Thaiföld, Vietnám és India adja Kína mellett az ázsiai haltermelés javát Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Jiang Kehong

El kell terjeszteni a jó gyakorlatokat

Thaiföldet ugyanakkor sok kritika éri, elsősorban azzal vádolják, hogy a halászati cégek egy része rendre megsérti a munkával kapcsolatos alapvető jogokat, gyakori a kényszermunka, sőt, a rabszolgaság modern formája is.

A problémával még az ENSZ Közgyűlésén is foglalkoznak a napokban New Yorkban, ahol a Thai Union globális fenntarthatósági igazgatója, Darian McBain is felszólal.

A Thai Union nemcsak az ország, hanem a világ egyik legnagyobb tengeri élelmiszert forgalmazó vállalatcsoportja, a tonhalkészítmények vezető szállítója, minősítetten jó gyakorlatokkal és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásával működik.

Az Európai Unió évente közel 1 milliárd dollár értékben importál más országokból tengeri halkészítményeket, a fő felvásárlók a britek.

A Thai Uniont az Egyesült Királyság hívta meg az ülésre, tekintettel arra, hogy az az első olyan vállalat, amely megfelel az igen szigorú, a modernkori rabszolgaság visszaszorítása érdekében hozott rendelkezéseknek.

Ezeket a gyakorlatokat kívánják az ENSZ égisze alatt szélesebb körben megismertetni, miközben a thai kormány elkötelezettséget vállalt a hatékonyabb fellépés mellett az ágazati fekete- és kényszermunka visszaszorítása érdekében. Például a szállítmányok digitális technológiákkal való nyomon követése mellett, hogy lehessen ellenőrizni az árut, amely csak „etikus forrásból” kerülhet a felvásárlókhoz, gyártókhoz, majd a legvégén a fogyasztók asztalára.

Vietnami halárus Forrás: robertharding/Godong/Godong

Thaiföldön a becslések szerint mintegy 650 ezren élnek halászatból, közöttük jelentős a vendégmunkások - elsősorban Laoszból, Kambodzsából - érkezők száma.

Jelentések szerint igen gyakori az őket érő diszkrimináció, illetve az, hogy az otthoni munkaerő-toborzók felé jelentős díjakat kell fizetniük utólag, ha azok munkát szereznek nekik a thaiföldi halászatban.

There is still room for improvements to mainstream #HumanRights and #DecentWork in Thailand's #Fishing industry. 90% of #MigrantWorkers working in Thai #Fisheries sector should be protected from #HumanTrafficking and #ForcedLabour. #SEAFisheries@USDOL@[e-mail]/eOTYgaOIY8

— Mi Zhou (@ZhouILO) 2018. július 31.

De a jelentések arról is szólnak, hogy főként ezek az emberek vannak kitéve a jogilag nem megfelelő foglalkoztatásnak, esetleg a kényszerítésnek, vagy az emberkereskedelemhez kapcsolódó modern rabszolgamunkának.

Az ENSZ-közgyűlésén az előzetes várakozások szerint, országokat összefogó régiós munkacsoportokat hoznak létre azért, hogy közösen dolgozzanak ki cselekvési programokat a 2015-ös célkitűzések megvalósításáért. A szervezet ugyanis ebben az évben hirdette ki azt, hogy 2030-ig felszámolja a kényszermunka és a rabszolgaság valamennyi formáját, ezen belül pedig 2025-ig a gyerekmunkát és a gyerekkatonaság minden előfordulási formáját.