A lezáratlan múlt él tovább az egykor Eldorádónak hitt országban

drugs Horizontal This handout picture released by Colombia's Navy shows Navy members while seizing 5,2 ton of cocaine in Turbo, Antioquia department, Uraba region, Colombia on March 6, 2018.

The cocaine seized -which belonged to the armed organized group
A hatóságok már nem lepődnek meg, ha mást is találnak a banán alatt.
Vágólapra másolva!
Elnökválasztást tartottak Kolumbiában a hétvégén, amelyet Iván Duque, jobboldali jelölt nyert meg. Az előzetes információk szerint, a befektetők megnyugvással vették tudomásul a piacbarátságáról ismert Duque győzelmét. Ám – ahogy a Reuters megjegyzi – a győztesre, aki az elmúlt évszázad legfiatalabb kolumbiai elnökeként lép majd hivatalba augusztusban, nagy feladatok várnak. Kolumbia gazdasága változatlanul gyengén teljesít, kábítószer-kereskedő bandák nyomultak be azokba a térségekbe, amelyeket korábban a marxista FARC fegyveresei ellenőriztek, és az elmúlt évben több mint félmillió venezuelai érkezett az országba, hogy élelemhez és munkához jusson. Ha pedig ez nem lenne elég, az ország jelenleg vesztésre áll egy igen fontos állóháborúban: a kokacserje-termesztés visszaszorításában, abban, hogy a gazdálkodókat más növényekre állítsák át.
Vágólapra másolva!

A kokaintermesztés Eldorádója

Míg a gyarmatosítás korában a hódítók a mai Kolumbia területén is gyakran az Eldorádót, azaz az arany és a ragyogás mitikus országát keresték, addig a XX. század végére az ország egészen másban ért el csúcsot:

a világ legnagyobb kábítószer-termesztőjévé lett, ahol főleg a kokacserjék nevelése járult hozzá a drogüzlet megerősödéséhez.

Fegyveres milíciák összecsapásai, emberrablások, gyilkosságok, erdőirtások az új kokaültetvények számára: a kábítószermaffia oly mértékben meghatározta Kolumbia hétköznapjait, hogy az elmúlt évtizedekben több alkalommal is felkerült több ország beutazásra nem ajánlott államainak listájára, noha egyébként gazdag természeti kincsekkel és sokszínű kulturális örökséggel rendelkezik.

2007-ben a becslések szerint 90 ezer hektáron termesztettek kokacserjét, a Wall Street Journal összeállítása szerint pedig a leghírhedtebb bűnbanda, a Medellín-kartell, fénykorában évi 4 milliárdos üzleti eredményt ért el a kokainból, markában tartva az USA kokainpiacának 80 százalékát.

Medellín egyik utcája: a város volt a leghírhedtebb drogkartell működési központja Forrás: AFP/Raul ARBOLEDA/Raul Arboleda

Más források ennél is nagyobbra becsülik a narkóteljesítményt: a kartellt egészen 1993-as agyonlövéséig irányító Pablo Escobar vezetésével a szervezet akár évi 22 milliárdos bevételre is szert tehetett, Escobar személyes vagyona – 2,7 milliárd dollár – pedig

1989-ben a 7. helyre volt elég a világ leggazdagabb embereinek Forbes listáján.

Nem véletlen az „üzleti eredmény" kifejezés használata: a kegyetlenkedéseiről is ismert szindikátust sokan, többek között a Harvard egyik, a kábítószer elleni jogi fellépés lehetőségeivel foglalkozó professzora, úgy jellemezték, mint egy transznacionális vállalatot a kereslet és kínálat viszonyának alakításában.

Míg az 1960-as években a kolumbiai kokain másodlagos volt a marihuána illegális kivitele mellett, és főleg az USA-ba irányult,

addig a 2000-es évekre, az észak-amerikai piac beszűkülésével, Európa és Nyugat-Afrika lett az export új célpontja.

Az üzlet pedig óriási volt: az 1980-as években 1000 dollár körül mozgott a kokain kilója, mely feldolgozás és finomítás után, akár 70 ezer dolláros áron is elkelhetett az Egyesült Államokban.

A hatóságok már nem lepődnek meg, ha mást is találnak a banán alatt: több mint 5 tonna kokaint fogtak márciusban a kolumbiai hatóságok Forrás: AFP/Colombia's Navy

A küzdelemnek még nincs vége

Az Escobar-korszak elmúlása azonban mai napig érezteti hatását Kolumbiában, elsősorban Medellínben. A drogkirály halála után egyes városrészek – melyek korábban támogatásának köszönhetően fejlődtek – nyomornegyedekké váltak.

Mindeközben azonban sajátos állapotok konzerválódtak vidéken is, vagy épp fordultak rosszabbra. A The Economist összeállításából kiderül, 2010-re már 146 ezer hektárra nőtt a kokatermesztés nagyságrendje az országban. Miközben a kormányzatok kompenzációt ígértek azoknak a gazdálkodóknak, akik önként állnak át más növényre, a tényleges támogatások és a más növénykultúrák termesztéséhez szükséges feltételek kiépítése lassan halad.

A kolumbiai vezetésnek ugyanis nemcsak a stabilitás megőrzése miatt volt fontos a FARC visszaszorítása. Az egyre inkább pártként viselkedő marxista csoport helyére azonban az ELN, egy kisebb gerillaszerveződés nyomul be, mely eredetileg egy jobboldali paramilitáris csoportként szerveződött meg, és amelyhez a 2016-os békeszerződést elutasító marxisták is csatlakoztak.

Ezek a csoportok nem érdekeltek abban, hogy a kokacserjék helyett a gazdálkodók másra álljanak át.

Talpuk alatt a rengeteg drog: rekordfogás volt a tavaly novemberi lefülelés, 12 tonna kokain került a hatóságok kezébe Forrás: AFP/Colombian Presidency

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) jelentése szerint a fegyveres csoportok elkövette akciók – ahogy az történt a hivatal tisztviselői ellen is a közelmúltban – egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy szabotálják a mezőgazdasági váltást.

Azt, hogy a narkóbéke mennyire törékeny, az aggodalmas hangok jól jelzik.

Donald Trump amerikai elnök tavaly szeptemberben 390 millió dolláros támogatást helyezett kilátásba a kokain elleni kolumbiai harchoz.

A kolumbiai kormány pedig még a választások előtt ígéretet tett arra, hogy idén 65 ezer hektáron, mérgező vegyszer permetezésével, felszámolják a kokaültetvényeket. Ugyanakkor sokan úgy vélik – például az egyik bogotái egyetemen a biztonságpolitika és drogkereskedelem összefüggéseit vizsgáló intézetének igazgatója –, a béke csak azzal őrizhető meg, ha valamekkora mértékű kokatermesztést megtűrnek a FARC-nak, illetve a helyébe lépő más csoportosulásoknak.

Ugyanakkor egyes magas rangú politikusok ettől eltérően gondolkodnak a kérdésről. Egyesek szerint lassan, de folyamatosan haladva kell átállítani a farmereket más növények termesztésére. Mások szerint nincs pardon, és addig béke sem lesz, amíg a kormány véglegesen meg nem oldja a kokainproblémát. Szerintük csak az azonnali, kikényszerített váltás, ami elfogadható, a kokainültetvények elpusztításával és helyükre új növénykultúrák telepítésével.

A két eltérő kokainellenes stratégia pedig párhuzamosságot eredményez az intézkedésekben és a gyakorlati megvalósításban, ami egyértelműen gyengíti mindkettő lehetséges hatásait.

Kokainszállítmány elégetése Forrás: AFP/Orlando Sierra

Még a rendőröknek is ellenállnak

A jelentések felhívják arra is a figyelmet, a mezőgazdasági termelők hozzáállása sem minden esetben segíti elő a váltást. A vidéki gazdálkodók alapvetően két dologtól tartanak: a fegyveres gerillák zaklatásától, amely csoportoknak létfontosságú bevételt jelent a kokain, valamint saját megélhetésük veszélybe kerülésétől.

A gazdálkodók többsége ugyanis nem látja biztosítottnak azt, hogy a kormány valóban minden segítséget megadna számukra ahhoz, hogy más növényekkel prosperáló gazdálkodást folytathassanak.

Rekordnagyságú kokainfogás Kolumbiában (illusztráció) Forrás: AFP/Policia Nacional Ho

Az ellenállás részükről olyan nagy, hogy néha még a hatóságok, illetve a rendőri erők ellen is szervezetten lépnek fel, és megakadályozzák, hogy azok vegyszerrel számolják fel ültetvényeiket. Így lehetséges az, hogy az utóbbi években a kokaintermesztés újra növekedésnek indult. Kolumbia 2016-ban – írja a Business Insider az ENSZ jelentése alapján – úgy növelte 378 tonna fölé termelését a korábbi 253 tonnáról, hogy 2016-ban több mint 4000 illegális labort semmisítettek meg, ahol a betakarított levelekből a drogot - a bűnbandák irányítása alatt - gyártották.

A 100 százalékos tisztaságú előállított kokain mennyiségének alakulása Kolumbiában:

A gazdálkodók közül többen azt is elmondták, semelyik másik növény termesztése nem olyan jövedelmező, mint a kokacserjéé. Sem a kakaó, sem a kukorica, sem más terményé nem, annak ellenére, hogy 1 kilogramm tiszta kokain előállításához több mint száz kilogramm kokalevélre van szükség. A helyben néhány száz dollárba kerülő „áru" az USA-ban újabban akár 30 ezer dollárt is érhet.

Szervezett programokkal a kokatermesztés ellen

Az ENSZ 2016-os becslése szerint, 108 ezer gazdálkodó családnak jelenti a megélhetést a kokatermesztés. Régiótól függően, átlagosan 1000-1200 dolláros havi jövedelmet jelent a farmercsaládok számára a termények eladása.

Kolumbia legfontosabb kokatermő vidékei:

Az UNODC becslése szerint a fegyveres csoportok elleni elégtelen kormányzati fellépéssel magyarázható az, hogy a farmerek a művelt területük átlagosan 30 százalékát megtartják a kokacserjék termesztésére, mint a legbiztosabb megélhetési forrást a maguk számára.

A farmereknek most új lehetőségeket kínálnak. Ahelyett, hogy kriminalizálnák a kokatermesztő gazdálkodókat, fejlesztési programnak tekintik a cserjenevelés feladatását velük. A nagyszabású próbálkozás keretében, termelőközösségeket próbálnak átállítani más növényekre, például kakaóra. Közel 30 ezer családot – a gazdálkodók közel harmadát – vonták be a programba,

az első néhány hónapra külön járandóság formájában pénzbeli támogatást folyósítva számukra.

A folyamat azonban lassú, és miközben e kormányzati program végrehajtásához az UNODC kontrollja szükséges – a szervezet ellenőrzi, valóban a kérdéses termőterületeken jönnek-e létre a megállapodások –, az Egyesült Államok továbbra is erőteljes nyomást fejt ki a bogotái vezetésre, hogy a hatóságok számolják fel a kokaültetvényeket.

A venezuelai gazdasági összeomlás miatti migráció mellett a kokatermesztés elleni küzdelem továbbra is kihívást jelent Kolumbiának Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Mario Tama

A kokatermesztés mellett Kolumbia másik húzóágazata a mezőgazdaságon belül a virágtermesztés lett az elmúlt években. Ahogy az Origo megírta, a vágott virág piacát Európában jelentős részben Kenya látja el, de Kolumbiából is egyre több szállítmány indul útnak más kontinensekre a vágott növényekből. A drogkartellek azonban ebben is fantáziát látnak. Miközben a kokatermesztés visszaszorítása, diplomatikusan fogalmazva is, felemás eredményeket mutat, addig a drogkereskedők vágott virágok közé rejtve próbálják a csempészdrogot külföldre juttatni. Ezért az exportrózsákat egy ideje éppúgy drogkereső kutyákkal ellenőrzik a kolumbiai indulás előtt, mint más szállítmányokat. Csak 2016-ban 100 kilogramm kokaint találtak a virágokba rejtve a hatóságok.