Eljöhet az airbnb-zés alkonya

Képünk illusztráció
Illustration - A traveller who booked an accomodation via the online platform Airbnb leaves his rented flat in Berlin, Germany, 7 November 2014. The man booked his room via the online platform Airbnb. The 2008 founded online platform Airbnb, is the world's biggest market place for private accomodations. PHOTO: JENS KALAENE/dpa
Vágólapra másolva!
Az elmúlt két évet a befektetők rendkívül erős jelenléte határozta meg a budapesti belvárosban. A növekvő kereslet és az emelkedő ingatlanárak mögött elsősorban a rövid távú lakáskiadás, mint üzleti lehetőség állt. A helyzet azonban változóban van - írja elemzésében a Balla Ingatlan.
Vágólapra másolva!

Egyre kevesebb a pénz a befektetőknél, mivel felhalmozódott tőkéjüket az elmúlt egy-két év kedvező lehetőségeivel élve már többnyire beleforgatták ingatlanokba. Ennek ellenére még mindig akadnak olyanok, akik a lakáspiacon szeretnék elhelyezni a megtakarításaikat, mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.

Jöhet airbnb-zés alkonya

A belváros azért volt különösen népszerű az elmúlt években a befektetők körében, mert a külföldi turisták célpontja, így a lakáshotelek elsődleges terepeként szerepelt. Különösképpen kedvelték az új vagy újszerű, szépen felújított és felszerelt lakásokat, melyeket könnyen és jó áron lehetett rövid távra kiadni.

Mégis úgy tűnik, hogy egyre többen hagyják abba az úgynevezett airbnb-zést, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta Schneider Zoltán, a Balla Ingatlanirodák belvárosi irodájának szakmai vezetője. A befektetők várakozásai sokszor nem igazolódtak vissza: ingatlanaikat teljesen lelakták a turisták, nem hozta a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokak számára túl sok vele a munka.

Nem fog megszűnni, de csökkenni fog a lakáshotelek száma Forrás: Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

Érkeztek azonban más, elbizonytalanító hírek is a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy

több társasház is pereket indított a közelmúltban

amiatt, hogy a házban lévő lakások tulajdonosai rövid távon adják bérbe a lakásukat. A társasházak érvelése szerint a lakás hasznosításának ezen formája jogellenes, hiszen a rövid távú kiadás révén megváltozik az ingatlan funkciója. Azaz már nem lakáscélú ingatlanról van szó, hanem kereskedelmi célúról, így pedig a lakóközösség lehetőséget kap arra, hogy fellépjen a kereskedelmi hasznosítás ellen, mondta Schneider Zoltán.

A szakember szerint a belvárosban nagyon sok társasháznak van elege abból, hogy az adott házban akár a lakások harmada esetében is rendszeren ki-be járnak a turisták, mégpedig viszonylag aktív éjszakai életet élve. Mivel ügyvédek szerint ezek a perek megnyerhetők, a lehetőséggel várhatóan egyre több társasház fog élni, és egyre komolyabb az ellenállás a szállodaipar részéről is.

Az úszó világbajnoksághoz kell lakáshotel

Az airbnb-zés nem fog megszűnni néhány hónapon belül, mivel a budapesti szállodák nem képesek megfelelően kiszolgálni a 2017-es úszó világbajnokságot, így szükség van a lakáshotelek kapacitására is.

inkább hosszú távon tűnik valószínűnek. Ezzel viszont mindenképpen kalkulálniuk kell a befektetőknek, mert egy ingatlanpiaci befektetés mintegy 15 éves megtérülést jelent. Márpedig, ha 2-3 éven belül akár jelentősen megváltozhat a piac, akkor komoly veszteség érheti azt, aki most egy újépítésű, belvárosi lakásba fekteti a pénzét.

Ha az airbnb-zés, mint lehetőség megszűnik, az a belvárosi ingatlanárakra is jelentős hatással lesz. Amennyiben azok, akik jelenleg a rövidtávú bérbeadásban érdekeltek, eltűnnek a piacról, akkor a kereslet is mérséklődik az eladó lakások iránt, ez pedig biztosan árcsökkentést fog eredményezni - tette hozzá Schneider Zoltán.

Dagály Úszóaréna, a 2017-es úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó, és nyíltvízi világbajnokság fő helyszíne Fotó: Polyak Attila - Origo

Nem biztos tehát, hogy megéri a jelenlegi árakon ingatlant vásárolni a belvárosi kerületekben befektetési célból. Különösen, hogy mint a KSH legutóbbi adataiból is kiderült, a legnagyobb áremelkedés a belvárosban, vagyis az V., VI., VII. és IX. kerületekben következett be, a budai kerületek, például a XI. kerület, vagy éppen a XIII. és a XIV. kerület csak a középmezőnyben szerepelt az árak növekedését tekintve.

Ma már viszont a stagnálás jellemző az árakra a belvárosi ingatlanpiacon, hiszen az ingatlantulajdonosok rájöttek, hogy nem tudják az általuk megálmodott árakon eladni a lakásaikat. Azok, akik kiszállnak a rövid távú lakáskiadásból, szintén el akarják adni az ingatlanainkat hosszú távú kiadás helyett, így a kínálatot gyarapítják ezzel. Schneider Zoltán szerint egyszerűen fogalmazva egy lufi alakult ki az elmúlt két évben a belvárosi ingatlanpiacon, nagyon sok az olyan ingatlan most, mely túl van árazva.

A négyzetméterárak jelenleg 400 ezer forintnál indulnak a belső kerületekben,

de persze a népszerűbb utcákban ennél jóval magasabbak. Ezek közé tartozik például a Podmaniczky utca belső része, ahol az induló ár a használt lakásoknál 600 ezer forint, de egy szépen felújított lakás esetében eléri a 800 ezret is. A hirdetési árakat tekintve persze ennél drágább ajánlatokkal is lehet találkozni, ezek azonban nem tükrözik a reális eladási árakat. Az újépítésű lakások hasonló áron vagy ennél néhány százezer forinttal nagyobb összegért vásárolhatók meg négyzetméterenként.

Alaposan meg kell tehát gondolnia a lépését annak, aki a belvárosban ennyiért most újépítésű lakást vásárolna befektetési céllal, mert egyáltalán nem biztos, hogy megtérül számára a befektetése. Balla Ákos szerint érdemesebb máshol körülnézniük, mert ez a rizikó nem áll fenn az olyan lokációkban, mint például a XI. vagy a XIII. kerület.

Ezekben a kerületekben ugyanis kisebb volt az áremelkedés mértéke, ráadásul az újépítésű projekteknél is mérsékeltebbek az árak.