10 százalékos béremelést sürgetnek a kereskedelemben

Szerencs, 2015. március 22. Béres Tiborné eladó dolgozik a csemegepultban az Uni Coop élelmiszerlánc szerencsi üzletében 2015. március 22-én. A világörökségi területnek számító Tokaj-hegyaljai borvidék három településén, Sátoraljaújhelyen, Tarcalon és Szerencsen vasárnap is kinyitnak az Uni Coop boltjai. MTI Fotó: Vajda János

A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint.

Sáling József azt mondta, ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a bérekről nem tudnak országos szintű megállapodásra jutni, akkor a szakszervezet egyesével tárgyal a kereskedelmi cégekkel a fizetésemelésről.

Hozzátette: a kialakult helyzet megoldására a kormány felvetette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelyről a legutóbbi VKF tárgyaláson a kormányoldal ismertette, hogy az adónem 1 százalékpontos csökkentése 120 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek.

Szja-csökkentés kell

A KASZ elnöke azonban úgy látja, hogy ez a járulékcsökkentés nem oldja meg az alacsony bérek és a munkaerőhiány problémáját, mert kérdéses, hogy a járulékcsökkentés révén megmaradt összeget a munkáltatók átadják-e a dolgozóknak. A béremelés előmozdításához

Sáling József eredményesebb eszköznek tartaná a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését.

A béren kívüli juttatás is változik

A bérek és a munkaerőhiány kérdése mellett nagy hangsúlyt fektetnek még a cafeteria rendezésére is - ismertette a KASZ elnöke. A szakszervezet elnöke felidézte: 2017. január 1-től megszűnik az Erzsébet-utalvány, és bár a kialakult helyzetre megoldást jelentene ha a munkaadók készpénzben fizetnék ki a béren kívüli juttatást, ez azonban a kereskedelemben felvet egy problémát.

Béreket kell emelni a kereskedelemben a szakszervezet szerint Forrás: MTI/Vajda János

A szektorban a cégek a cafeteriánál mindig arra törekedtek, hogy a dolgozóik ezt az összeget annál a cégnél költsék el, ahol dolgoznak, mindezt a készpénzes kifizetésénél már nem tudják elérni.

A szakszervezet célja, hogy megőrizze a béren kívüli juttatásokat, hiszen jelenleg is

a kereskedelemben dolgozóknak a cafeteria átlagosan 5000-6000 forint kiegészítő jövedelmet jelent.

A problémák kezelésére a KASZ országos értekezlete állásfoglalást készített, amelyet az érdekképviselet csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatott be - számolt be minderről Sáling József.

A dokumentumban egyebek mellett kifejtették:

• a minimálbér nettó értékének 2018. január 1-től el kell érnie a létminimum összegét,
• a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy mit akar tenni a tömeges munkaerőhiány megszüntetése érdekében,
• valamint a szakszervezet kezdeményezi egy úgynevezett foglalkoztatási kódex kialakítását is.