A görög bankrendszer eléggé a végét járja, hisz a helyi bankszövetség elnöke szerint
kb. egymilliárd euró forgóeszközzel rendelkeznek a görög bankok,
ráadásul ez is csak az Európai Központi Bank 89 milliárd eurós ELA-keretének köszönhetően.
Az EKB az elmúlt másfél hétben nem nyúlt ezen kerethez, előtte több alkalommal is jelentősen emelgette ezt a sürgősségi likviditási keretet. Gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy a görög bankrendszer még nem ment csődbe, illetve ezért is tudta a bankokból intenzív módon menekíteni ki pénzét a lakosság és a magánszféra. Ugyanakkor múlt hétfő óta már zárva tartanak a bankok, és érvénybe lépett egy napi 60 eurós készpénzfelvételi limit, viszont egyre inkább ez is veszélybe kerül, hisz
a görög bankok péntekig tudják fentartani a 60 eurós készpénzfelvételi limitet
abban az esetben, ha az Európai Központi Bank továbbra sem emeli meg az ELA-keretet – ezt Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter mondta a BBC munkatársának. Múlt héten már arról is lehetett hallani, hogy a 20 eurós címletekből már így is kifogytak.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint elképzelhető, hogy a bankok a jelenlegi 60 eurós után 20 eurós napi készpénzfelvételi limitet vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a görög állampolgárok maximum ennyi pénzt vehetnek fel automatákból vagy a bankfiókokban egy nap.
A szakember – akinek gyorselemzését szintén a BBC közölte – azt mondta: még mindig csak 40 százalék esély van arra, hogy a görögök kilépnek az eurozónából.
Az Európai Központi Bank ma még semmit sem tesz, a pénzintézet döntéshozói megvárják az eurót használó EU-tagállamok pénzügyminisztereinek holnap ülését,
csak az ott született döntések fényében adnak esetleg extra pénzt Görögország számára – tette hozzá.
A helyi bankok készpénztartalékai már így is rohamosan fogynak azután, hogy az EKB befagyasztotta a sürgősségi pénzalapokból történő forrásbiztosítást az ország pénzintézetei felé.
Véleményem szerint az Európai Központi Bank mindent meg fog tenni – kerül, amibe kerül –, hogy egyben tartsa az eurozónát a görögök esetleges kilépése után. A piacok nagyon számítanak az EKB készleteire
- tette hozzá Stefan Schneider.
Viszont ha az EKB esetleg szerdán úgy dönt, hogy megvonja a finanszírozást a vasárnapi népszavazás fényében, akkor kerülne óriási bajba Görögország. Pedig ha megnézzük, a technikai csőd már beállt azzal, hogy Athén nem fizetett az IMF felé, így a görög állampapírok még kockázatosabb eszközzé váltak (eddig is bóvli, sőt csődközeli kategóriában voltak), már pedig az EKB pont ezen értékpapírokat fogadja be fedezetül a görög bankrendszer finanszírozása fejében.
Ha beáll a görög bankrendszer csődje is, akkor megszűnnek az eurós források (gyakorlatilag az EKB az ország legvégső hitelezője), újabb mély válságba rántva a görög gazdaságot, elbocsátási hullámokat indítva.
A francia jegybankelnök és az EKB igazgatótanácsának tagja, Christian Noyer szerint az Európai Központi Bank nem engedheti el a görög adósság jegybank felé fennálló részét, mert az monetáris finanszírozásnak felelne meg - írja a Dow Jones Newswire Noyer egy mai sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Az elkövetkező napok eseménydúsak lesznek a tőzsdéken is – bár a „nem” szavazatok győzelme egyelőre nem okozott katasztrofális mértékű süllyedést – idézi a BBC Laith Khalaf, a Hargreaves Lansdown befektetőcég elemzőjének előrejelzését. Szerinte ez a tény is mutatja, hogy a befektetők már a referendum előtt beárazták ezt a lehetséges forgatókönyvet is.
„A helyzet persze bármikor rosszabbra fordulhat, de azt látni kell, hogy a piac most jóval olcsóbb, mint néhány hónappal korábban volt.
Hosszabb távon a részvények még vonzóbbak, mint a kötvények vagy a készpénz” - fogalmazott az elemző.
Mindenesetre a negatív piaci reakciók egyértelműek voltak a hétfő délelőtti kereskedésben, a vezető nyugat-európai tőzsdeindex mindegyik 1-2 százalékos mínuszban kereskedik, az euró pedig gyengült a főbb devizákkal szemben. A rossz hangulat az eurózóna periféria országainak kötvénypiacán is nyomon követhető, hisz az olasz, portugál és spanyol állampapírpiaci hozamok mindegyike emelkedést mutat, a német 10 éves pedig csökkenést, ami a kockázatkerülő magatartás egyik fokmérője is egyben.