Soha nem volt még ennyi menekült

határzár, marokkói-spanyol fal
Would-be immigrants sit atop a border fence separating Morocco from the north African Spanish enclave of Melilla in the first attempt to jump in on February 19, 2015 since the camp on Mount Gurugu burned down. Morocco on February 11, 2015 vowed further crackdowns on illegal migrants after rounding up hundreds of foreigners close to the Spanish enclave of Melilla, in a move criticised by local rights groups. AFP PHOTO/ANGELA RIOS
Vágólapra másolva!
Világszerte 60 millió ember él menekültként az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR jelentése szerint. Csak tavaly nyolcmillióval nőtt azok száma, akik háború, üldöztetés vagy kitelepítések miatt az otthonuktól elszakítva élnek. A menekülők száma évről évre növekszik, az UNHCR a létezése óta még sosem regisztrál ilyen magas számokat.
Vágólapra másolva!

Az UNHCR Global Trends 2014 című éves jelentése szerint az év elején 51,2 millió ember élt menekültként, míg az év végére már a számuk elérte az 59,5 milliót. A menekültek száma hosszú ideje meredeken növekszik, tíz évvel ezelőtt még 37,5 millióan voltak. Azonban egy év alatt sosem nőtt még olyan sokat a menekültek száma, mint 2014-ben.

Háború elől menekülnek a legtöbben

A legtöbb embert a 2011-ben kirobbant szíriai háború késztetett menekülésre, mára világszinten a közel-keleti országból távoznak a legtöbben menekültként. Tavaly naponta átlagosan 42 500 ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. Szíria után a legtöbben Afganisztánból (2,59 millió) és Szomáliából érkeztek (1,11 millió).

Szíriai menekültek a török határon Forrás: AFP/Bulent Kilic

Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.

Elhúzódó háborúk

„Egy paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség kontrollálatlanul csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit bármikor korábban láttunk” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. „Rettenetes, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen arra, hogy együttműködjön, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.”

Nem a szíriai háború volt az egyetlen, sokakat menekülésre kényszerítő esemény. Az elmúlt öt évben legalább 15 új fegyveres konfliktus robbant ki: ebből nyolc Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban), három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben), egy Európában (Ukrajnában), három pedig Ázsiában (Kirgizisztánban, Mianmar és Pakisztán).

Franciaországban kamionokra próbálnak feljutni a migránsok, hogy így jussanak el Angliába Forrás: AFP/Philippe Huguen

Ezeknek a konfliktusoknak a nagy része évekig elhúzódott, így folyamatosan újabb és újabb tömegeket késztetnek menekülésre. Rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik menekülés után visszatérnek a hazájukba, tavaly a világon csak 126 800 ember tehette ezt meg: az elmúlt 31 évben még egyszer sem volt ennyire rossz az arány.

A többség nem jut át a határon

Azoknak a nagy része, akik otthonuk elhagyására kényszerülnek, egyébként nem jutnak ki hazájukból: az 59,5 millió menekültből 38,2 millióan belső menekültek, vagyis hazájukon belül kényszerültek menekülttáborba vagy más, ideiglenes lakhelyre. A legbizonytalanabb helyzetben az állampolgársággal nem rendelkező menekültek vannak: az ő számuk bizonytalan, kormányzati források alapján 3,5 millióan lehetnek, de az UNHCR szerint a valós szám a tízmilliót is elérheti.

Az UNHCR jelentése szerint a menedékkérők nem mind a legfejlettebb országokban telepednek le: 86 százalékuk olyan országban vagy régióban kapott menedékjogot, amelyek az ENSZ listáján a legkevésbé fejlett országok között szerepelnek. (Magyarország a legfejlettebb államok közé tartozik, mégsem számít gyakori célországnak.) Ezek az országok jóval nehezebben tudnak ellátást vagy munkát biztosítani a menekülteknek, akik így a társadalom perifériáján, állandó létbizonytalanságban tengődnek.

Törökország az első befogadó

2014-ben Törökország fogadta be a legtöbb menekültet, elsősorban olyanokat, akik a szíriai háború elől menekültek. Az Európai Unió országai közül tavaly Németországban és Svédországban nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet. Tavaly 6,7 millióan kerestek menedéket Európában, szemben a 2013-as 4,4 millióval. Európában főleg szír és ukrán állampolgárok kértek menedékjogot.

Nem állította meg a menekülteket a spanyol-marokkói határon felhúzott fal Forrás: AFP/Angela Rios

Kevesen állnak meg nálunk

A Magyarországon 2014-ben 41 400 új menedékkérelmet adtak be. Tavalyelőtt ez a szám csak 18 600 volt, vagyis több mint a duplájára nőtt a menedékkérők száma. Ez nagyrészt a koszovói gazdasági összeomlásnak tudható be. A legtöbben Koszovóból érkeztek, őket követik az afgánok és a szírek. A koszovói menedékkérők száma a 2013-as 6 200 főről 21 000 fölé ugrott, de a többi országból is többen érkeztek: Afganisztánból 2 300-ról 8 500-ra, Szíriából 960-ról 6700-ra nőtt a menekültek száma. Igaz, a menedékkérők többsége a kérelem után hamarosan továbbment az EU valamely más országába.