Demján magyar hipermarketeket szeretne, Orbán szerint a válság selejtezett - percről percre
2010. november 10. 10:59
Orbán Viktor és Demján Sándor is felszólal a Coop rendezvényén, a 11 órás kezdés előtt azonban még egyiküket sem látni a Művészetek Palotájának hangversenytermében. Elfoglalta helyét viszont Palkovics Imre Munkástanácsok elnöke, Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára, Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke.
A program hivatalosan 11:00-kor kezdődik, a miniszterelnök viszont még nem érkezett meg, a kezdés némileg csúszik. A sajtó képviselőinek kiosztott program szerint bő egy órában beszédek hangzanak el, felszólal Csepeli Lajos, a Coop igazgatóságának elnöke, Murányi László, a cég vezérigazgatója, Tóth Béla, a Gyermely Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd Demján Sándor VOSZ-elnök és végül Orbán Viktor miniszterelnök. A beszédek után fellép a Matyó Néptáncegyüttes és a Presidance Company.
"Egy jó szomszédság története" címmel Coop-reklámfilmet vetítenek a rendezvény első műsorszámaként. A film az élelmiszerlánc történetéből mutat be epizódokat. A szövetkezeti boltok történetével 1863-ig ugrik vissza a film, majd az ÁFÉSZ-re tért át, amely a Coop elődje volt.
A rendezvényt Erős Antónia konferálja, aki bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úton van a Parlamentből. A Coop rendezvénye előtt tartottak szavazást az országgyűlésben, ahol nem jött össze elég szavazat Lázár János Fidesz-frakcióvezető alkotmánymódosító indítványához - erről bővebben itt olvashat.
Boltmegújulási programba kezd a Coop - jelentette be Murányi László a bolthálózat vezérigazgatója. A megújulás új logót és új kategóriákat, valamint technológiai és szolgáltatási fejlesztéseket tartalmaz. Ezentúl három fajta boltja lesz a Coop franchise-nak: a Coop Szuper, a Coop Abc és a Coop Mini - a bolt méretétől függően. Eddig Szupermarket, Maxi és Mini néven futottak a kategóriák.
"Én is egy szövetkezeti termék vagyok" - kezdte beszédét Demján Sándor visszautalva arra, hogy ő maga is a boltszövetkezeti rendszerbe nőtt bele, több szövetkezetben is érdekelt volt. A vállalkozó javasolta a kormánynak, hogy segítsen a szövetkezeteknek például tőkésítéssel. Demján Sándor szerint napraforgóolajat például már nem gyártanak Magyarországon, pedig lehetne.
A hazai gazdaságról Demján elmondta: "mindenki hitelből vacsorázott" a válság előtt, s ma csak két lehetőség van: vagy az "ebédből fizetjük vissza", vagy növekedést érünk el az ország előnyeinek kihasználásával. A vállalkozó azt javasolta, hogy vissza kell szerezni például az élelmiszeripari termelést, amiből aztán exportálni lehet.
"Magyar hipermarket kell" - mondta Demján Sándor. Szerinte nem megoldás a kisboltok védelme, mert a szupermarketek rendszere a korszerű forma. Szerinte a magyar boltok ezt nem ismerték fel idejében, ezért a külföldiek valósították meg, kiszorítva sok kis magyar boltot. Demján ezért a szövetkezeteket erősítené, amelyek megvalósíthatják a korszerű értékesítési módszereket, s ezek visszaszerezhetik a piacot.
Csepeli Lajos, Demján Sándor, Tóth Béla
"Kereskedők között vagyok, ezért helyén való a példa: a parlamentben is legalább annyi váratlan dolog történhet, mint egy adásvételkor" - utalt Orbán Viktor miniszterelnök a beszéde elején, amelyet rögtön megérkezése után elkezdett, arra, hogy a képviselők szavazási káoszban fogadták el az alkotmány módosítását.
A válság azokat a vállalkozásokat kezdte ki, amelyek valódi értéket nem állítottak elő - mondta a miniszterelnök. Szerinte a válság selejtezett: azok maradtak fenn, amelyek sikeresek voltak, s a kormányfő szerint a Coop is ilyen, "önök a magyar gazdaság" - mondta.
A kormányfő szerint a bolthálózat egyik jelentős előnye, hogy sok olyan településen is munkát ad, ahol komoly álláshiány van. A Coop közel 30 ezer főt foglalkoztat országszerte. Orbán Viktor szerint a szövetkezeteknél vannak hatékonyabb hipermarketek, de ezek kevés embert foglalkoztatnak és gyakran rossz minőségű árut adnak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint nem az a kérdés, hogy hipermarket vagy sem, hanem a vásárlók sokszínűségének kell megfelelni. Az [origo]-nak elmondta: sokan vannak, akik kisboltban szeretnek vásárolni, vannak, akik viszont egy helyen szeretik beszerezni a termékeket. Ha nem lennének hipermarketek, akkor az emberek egy nagy része külföldre járna vásárolni, ahogy ezt tették a 80-as évek második felében - mondta.
A főtitkár Demján Sándorral értett egyet abban, hogy a hipermarketek a fejlődés termékei, és felesleges lenne ezeket támadni. A főtitkár sajnálta, hogy Orbán Viktor még nem volt benn akkor, amikor Demján Sándor kifejtette a véleményét ez ügyben. A kisebbeket eltérő szabályozással lehet versenybe hozni, nem kell a hipermarketeket ellehetetleníteni. A szabályozásra példaként hozta fel a közbeszerzések lazítását, amivel egy kistermelőnek nem kell hosszan engedélyt szerezni egy iskolának eladandó tejhez.
A kormány más néven és csökkentett mértékben, de megtartaná a válságadókat 2012 után is. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az [origo]-nak azt nyilatkozta erről, hogy bár nem ismeri a hosszabbítás részleteit, de azt támogatja az ötletet. Azzal érvelt, hogy vannak olyan iparágak Magyarországon, amelyek nagy jövedelmeket visznek ki az országból, ilyen szerinte az energetika és a telekommunikáció is. Szerinte a kivitt jövedelem a GDP 7 százalékára rúg, a cégek pedig egészségtelen előnyre tettek szert, ami miatt egyes privatizációs szerződéseket felül kell vizsgálni. Még akkor is, ha ebből viták, sőt akár nemzetközi tiltakozás lesz - mondta.
A másik ok, ami miatt Parragh nem tartja idegennek a válságadó megoldását, az, hogy Európában számos országában létezik ágazati különadó. Példának hozta fel, hogy Franciaországban a nagyáruházak bevételeit mérséklik adóztatással. Az adók beruházás-visszafogó hatásától nem tart az MKIK elnöke.
Parragh szerint a hipermarketeket Magyarországon a multinacionális vállalatokkal azonosítják, ezért van ellenérzés velük szemben. Szerinte Orbán Viktor és Demján Sándor véleménye nem áll szemben egymással - a miniszterelnök korábban a hipermarketek ellen érvelt, a VOSZ-elnök pedig a magyar hipermarketek erősítését hangsúlyozta.
Egy egészséges kereskedelmi szerkezetben mindenféle méretű áruháznak helye van - tette hozzá Parragh, de szerinte szükséges lenne, hogy a bevásárló központok építése ne történhessen korlátok nélkül. Bécsben szerinte csak akkor adnak engedélyt plázák építésére, ha az bizonyíthatóan kedvező hatással van a terület fejlődésére és nem teszi tönkre a kisebb vállalkozásokat sem.
Parragh Lászlóval ellentétes véleményt fogalmazott meg Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Szerinte úgy vették tudomásul a 2010-12 közötti különadók bevezetését, hogy azok ideiglenes jelleggel és véges határidővel léteznek. Dávid úgy véli, azért kell minél hamarabb kivezetni a válságadókat, mert azok nem felelnek meg a mindenkire érvényes, normatív szabályozásnak. Másrészről meghosszabbításuk és kiterjesztésük azt üzeni - vélte a főtitkár, hogy a kormány nem akarja átalakítani a nagy elosztórendszereket, mint például az egészségügy vagy a nyugdíj, amelyek a hiány nagy részéért felelősek. A VOSZ annak tudatában fogadta el a válságadókat, hogy azok teremtenek forrást ezen rendszerek reformjához.