Forradalom a moziban: ezek a legjobb 56-os filmek

Szabadság, szerelem
Vágólapra másolva!
Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából gyűjtöttük össze az 1956-os eseményeket valamilyen formában megörökítő legjobb, legizgalmasabb filmeket. Listánkon, jelképesen, 23 film szerepel – egy 1958-as amerikai rémfilmtől kezdve nagy magyar klasszikusokon át egészen a 2010-es évek filmterméséig mutatunk be olyan alkotásokat, amelyek hol csak virágnyelven, hol pedig direkt módon mutatják be a szabadságharc eseményeit.
Vágólapra másolva!

Tízezer nap (1967)

Az első film, amiben 1956-ot forradalomnak nevezik, és ezért Kósa Ferenc rendezőnek meg is gyűlt a baja a kádári cenzúrával. Igaz, Kósa 1967-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a filmmel a legjobb rendezőnek járó díjat, majd a Tízezer napot egy évvel később beválogatták a magyar filmszakma által összeállított, az 1948 óta készült legjobb filmeket felsoroló ún. Budapesti tizenkettőbe is.

A film a hatvanas évekbeli kollektivizálás idején indul, majd visszaugrik 10 ezer napot a múltba, az 1930-as évektől kezdve, az 56-os forradalom érintésével bemutatva a magyar parasztság életét. Ezúttal nem egy szerelmespár, hanem két barát, Széles István (Molnár Tibor) és Bánó Fülöp (Koltai János) kapcsolatán keresztül ábrázolva az évtizedek eltérő politikai viszonyai által alakított emberi sorsokat. Két földműves tragédiája rengeteg elfojtott indulattal, és olyan mondatokkal, hogy

idegenek ebbe a faluba még sose jöttek kapálni, intézkedni meg mindig eljönnek.

Szerelem (1971)

Makk Károly rendezése a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása, A Déry Tibor két novellája (Szerelem és Két asszony) által ihletett film hősnője, Luca (Törőcsik Mari), aki politikai okokból (feltehetően 56-os tevékenysége miatt) bebörtönzött férjét várja haza, miközben idős anyósát (Darvas Lili) gondozza, és folyamatosan hazudik neki, azt állítva, a férfi Amerikában dolgozik.

A férfi főszerepet játszó Darvas Iván maga is börtönben ült 22 hónapig a forradalom után, mert forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. A letartóztatásakor már ismert színész Darvas a szabadulása után is sokáig feketelistás volt: évekig nem játszhatott színházban, pláne filmen, 1959 és 1963 között egy műanyagfröccsöntőben volt segédmunkás. A forgatókönyv alapjául szolgáló novellák írója, az 1957-ben meggyőződéses kommunistaként a kommunista pártvezetést bíráló, az 56-os szabadságharccal szimpatizáló Déry Tibort 9 évi börtönre ítélték, és 1961-ben kapott amnesztiát – az irodalmi életbe 1963-ban térhetett vissza, a Szerelem novelláit is tartalmazó kötettel. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotásáról itt írtunk részletes elemzést

Megáll az idő (1982)

Gothár Péter rendező, Bereményi Géza forgatókönyvíró és Koltai Lajos operatőr 1982-es filmje egyszerre szól az 1960-as évek fiatalságáról és az 56-os forradalom kudarcával való szembenézésről. A már az Éjfélkorban feltett "menni vagy maradni" kérdésének a fiatalok szemszögéből ábrázolt, filmtörténeti jelentőségű műve. Kultikus és szocialistarendszer-kritikus nemzedéki közérzetfilm, amely 56-ról még burkoltan, de az 1968-as prágai eseményekről már egyáltalán nem szólhatott.

Szerencsés Dániel (1983)

A forradalom leverése utáni disszidálás dilemmáját mutatja be Sándor Pál rendezése. A Rudolf Péter által megformált címszereplő szerelme után szökne Nyugatra a politikai meggyőződése és forradalmi tevékenysége miatt menekülő barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) társaságában. A Bodrogi Gyula, Kern András, Törőcsik Mari és Garas Dezső felejthetetlen alakításaival kísért film szintén a "menni vagy maradni" kérdéséről szól, a határnál várakozók húsba maró társadalmi tablójával.

Szamárköhögés (1987)

Gárdos Péter filmje a forradalom alatt játszódik, és egy olyan családot mutat be, amely igyekszik lehetőleg kimaradni az 1956-os eseményekből. A film nagyrészt négy fal között játszódik, és a gyerekkarakterek szemszögéből mutatja be az eseményeket, és a felnőttek (Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Eperjes Károly és Reviczky Gábor) "érthetetlen" viselkedését.

Gárdos Péter nem a forradalom hőseiről mesél, hanem azokról a kispolgárokról, akik otthonukba zárkózva, a rádióra szegezve a figyelmüket élték át a forradalom napjait. Mindezt ugyanakkor keserédes humorral, három, együtt élő, de másként gondolkodó generáció összetűzéseire és összetartására kihegyezve.

Napló szerelmeimnek (1987)

A kommunizmus és a szocializmus évtizedeiben két biztos tabutémája volt a magyar filmgyártásnak: a szovjet megszállás és az 1956-os forradalom. Mészáros Márta már a Napló-trilógia első darabjával, az 1982-es Napló gyermekeimnek-kel tabut sértett: ugyanis a magyar kommunizmust részben a szovjet diktatúrából vezette le, megmutatva, miként importálták hazánkba az elnyomó ideológiát és rendszert.

Az önéletrajzi elemekből is táplálkozó Napló-trilógia második része, a Napló szerelmeimnek pedig már az 1956-os eseményeket is érintette, de leginkább a sztálinizmus bűneit mutatta be. Az első részben a kommunizmus rémségére ráeszmélő, akkor még kamasz főszereplő Juli (Czinkóczi Zsuzsa) életeseményeit folytatva egy olyan egyetemista lányt mutat be, aki a Szovjetunióban elveszett szülei után nyomoz, Budapesten pedig a kommunizmus visszásságait feltáró dokumentumfilmeket forgat – aztán kitör a forradalom.

Eldorádó (1988)

Bereményi Géza rendezői Európa filmdíjas alkotását az író-rendező nagyapja ihlette: főhőse Monori Sándor (Eperjes Károly), a Teleki téri piac királya, aki 1945-ben még bármit megold arannyal, de 56-ban, a forradalom alatt már semmire nem megy vele.

A filmben Eszenyi Enikő, Pogány Judit és Andorai Péter alakítják a mellékszerepeket – részletes elemzésünket pedig itt olvashatják a filmről.

Napló apámnak, anyámnak (1990)

Mészáros Márta Napló-trilógiájának harmadik epizódjában Juli (Czinkóczi Zsuzsa) 1956. november 4-én tér haza Moszkvából, "nevelőapja", János (Jan Nowiczki) viszont részt vett a forradalomban, ami miatt gyorsan Ausztriába szöknek, de néhány nap után visszatérnek. Eleinte úgy tűnik, nem esik bajuk, aztán elkezdődnek a letartóztatások...

A temetetlen halott (2004)

Mészáros Márta magyar–szlovák–lengyel koprodukcióban készült Nagy Imre-filmje a forradalom bukására és a miniszterelnök kivégzésére fókuszál, de több síkon, archív anyagokkal is megidézi a forradalom mártírjává lett kommunista miniszterelnök alakját.

Nagy Imrét a Napló apámnak, anyámnak férfi főszereplője és Mészáros Márta akkori férje, Jan Nowiczki formálja meg.

A temetetlen halott Forrás: Budapest Film

Mansfeld (2006)

Szilágyi Andor (A Rózsa énekei) író-rendező filmje a forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozatának, a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péternek állít emléket. A címszerepet Fancsikai Péter formálta meg, a filmben pedig szerepelt még Maja Morgenstern, Eperjes Károly, Pindroch Csaba és Blaskó Péter is.

Mansfeld Forrás: Hungaricom


Cikkünk a következő oldalon folytatódik!