Kislexikon

 

adenozin difoszfát/trifoszfát (ADP/ATP)
Az ADP kettő, az ATP három foszfátcsoportot tartalmazó nukleotid. Minden sejtben szabad állapotban megtalálható, az energiaháztartásban részt vevő vegyületek. Az ATP a sejt egyik "energiavalutája".

ab initio
Latin eredetű kifejezés, jelentése: kezdetektől fogva. A fehérjefizikában olyan módszer, ami pusztán a fizika törvényszerűségeit felhasználva próbál fehérje-térszerkezetet meghatározni. Alapvetően kvantummechanikai megközelítés.

aktin
A citoszkeletont és a harántcsíkolt izom vékony filamentumait felépítő mikrofilamentumok alkotóeleme. Az izomban lévő fehérjekomplexek megbontásával G-aktin állítható elő, ami globuláris monomer fehérje. Az izomszövetben jelenlévő F-aktinban a monomer fehérjék gyöngyfüzér szerkezetű polimerré rendeződnek. Az F-aktin a globuláris egységeivel a miozinfejrészhez kapcsolódva reverzibilisen aktomiozint hozhat létre.

aktivációs energia
Egy kémiai folyamat lejátszódásához a kiindulási vegyületeknek aktivált állapotba kell kerülniük. Az ehhez szükséges energia az aktivációs energia. Az aktiválás mindig energiafelvételt jelent. Aktivált állapotban az anyagok energiatartalma nagyobb, mint a kezdeti vagy a végállapotban. Katalízis esetén a kiindulási anyagok aktivált állapotba juttatásához kisebb energiára van szükség, így a kémiai reakciók sebessége megnő.

allosztéria
Az a jelenség, amikor a ligandum bekötődése a fehérje egy területén megváltoztatja egy másik terület kötési tulajdonságait. Ezek a kölcsönhatások felléphetnek azonos és különböző ligandumokat kötő kötőhelyek között is. Az allosztériát mutató fehérjéknek szinte mindig van negyedleges szerkezetük.

domén
A fehérje polipeptid láncának önállóan kialakuló térszerkezettel rendelkező szakasza.

elsődleges szerkezet
Az aminosavak sorrendje (szekvenciája) a fehérje polipeptid láncában.

enzim
Katalizátorként működő fehérje. Egy adott biokémiai reakció aktivációs energiáját csökkentve növeli meg a reakció sebességét.

fehérje
Összetett három dimenziós struktúrával rendelkező polipeptid lánc.

fluktuációs fit
Az enzim-szubsztrát kölcsönhatásra Straub F. Brúnó által kidolgozott modell. A modell szerint az állandó mozgásban levő szubsztrát a szintén állandó mozgásban levő enzimnek a fluktuációk által kölcsönösen módosított kötőhelyéhez dinamikusan kapcsolódik.

harmadlagos szerkezet
A másodlagos szerkezeti elemek térbeli elhelyezkedésével alkotott három dimenziós szerkezet, amely már biológiailag aktív fehérjét eredményez. Kialakulásában az aminosav oldalláncok közötti kölcsönhatások a meghatározóak.

hemoglobin
Az oxigén szállítását szolgáló véralkotó.Vastartalmú porfirinvázas vegyületből (hemből) és fehérjerészből (globinból) épül fel. Négy alegységből áll, a négy polipeptidlánc mindegyike egy hemet foglal magában.

hidrofil
Olyan molekula, vagy nagyobb molekula része, amely képes a vízzel vonzó kölcsönhatást kialakítani, és ezáltal a víz eredeti hidrogén hidas szerkezetét felbontani és átszervezni.

hidrofób
Olyan molekula, vagy nagyobb molekula része, amely nem képes kialakítani a vízzel jelentősebb vonzó kölcsönhatást. Ezeket a csoportokat sajátos, rendezett hidrátburok (klatrát) veszi körül.

hidrogénkötés
Kis energiájú kötés (~20kJ/mol), amelyet két elektronegatív atom (pl. O vagy N) és a köztük elhelyezkedő részben megosztott H atom alkot.

katalízis
Az a folyamat, amely során a katalizátor megnöveli egy adott reakció sebességét, miközben saját maga a teljes reakció során változatlan marad. A katalitikus hatás annak tulajdonítható, hogy a katalizált reakció új úton, vagyis más és kisebb aktivációs energiájú részfolyamatokon át megy végbe, mint a nem katalizált folyamat.

keratin
A hámsejtek átmeneti (intermedier) filamentumait alkotó fehérje. Jellegzetes helikális fehérje. A polipeptidlánc ismétlődő, hét aminosavból álló peptidszakaszokat tartalmaz.

kiméra fehérje
Kettő vagy több moduláris fehérje egyes moduljainak kicserélése révén géntechnológiai eszközökkel létrehozható mesterséges fehérje. Az eredeti fehérjék egyes tulajdonságait tervezetten kombinálva új funkciójú fehérje hozható létre.

kollagén
A sejten kívüli vázrendszer (pl. kötőszövet) legfontosabb alkotóeleme. Polimorf fehérje, azaz különböző típusai vannak jelen az egyes szövetekben.

komplement rendszer
Szerin proteáz enzimekből álló kaszkád rendszer, amely a veleszületett immunitás fontos eleme. Képes felismerni és elpusztítani a szervezetbe bekerült kórokozókat és a megváltoztatott gazdasejteket.

kötőhely
A fehérje molekula felületének olyan tartománya, amely specifikusan képes egy adott ligandumot megkötni. A harmadlagos szerkezet kialakulásával keletkezik.

kulcs-zár fit
Az enzim-szubsztrát kölcsönhatásra Emil Fischer által kidolgozott modell (1890). A modell szerint a merev szerkezetű szubsztrát a szintén merev enzim komplementer szerkezetű kötőhelyéhez kötődik, hasonlóképpen, mint a kulcs a zárban.

ligandum
Két molekula kötődésénél az egyik (általában a kisebb) molekula elnevezése.

másodlagos kölcsönhatások
A kovalens kötésen kívüli egyéb, atomok és funkciós csoportok között fellépő kölcsönhatások (pl. hidrogénhíd, elektrosztatikus, dipól-dipól és hidrofób kölcsönhatások). Energiájuk sokkal kisebb, mint a kovalnes kötésé.

másodlagos szerkezet
A polipeptid lánc szabályos elemekből álló feltekeredése, amelyet a gerinc atomok közötti hidrogén kötések alakítanak ki. (pl. alfa-hélix, béta-redő)

membrán
Rendszerint foszfolipid molekulákból álló kettősréteg, amely a sejt belső tereinek elhatárolására szolgál. A biológiai membránok félfolyékony rendszerek, azaz a membránt felépítő komponensek a membrán síkjában elmozdulhatnak.

natív fehérje
A fehérjék változatos polipeptidláncából számos különféle térszerkezet jöhetne létre. A természetben azonban a minimális energiájú térszerkezet kialakulása játszódik le. Ez a szerkezet a fehérje natív szerkezete, ami olyan struktúra, ahol a fehérjének enzimaktivitása van, vagy képes a magasabb rendű szerkezet felépítésére. Ha a fehérjék natív struktúrája megbomlik, nem tudják funkcióikat ellátni.

negyedleges szerkezet
Több, harmadlagos szerkezettel rendelkező fehérje molekula összekapcsolódásával alkotott bonyolult szerkezet. Az egyes fehérje alegységek nemkovalens kölcsönhatásokkal kapcsolódnak egymáshoz.

peptidkötés
Az aminosavak közötti kémiai kötés, amelyet az első aminosav karboxil-csoportja (-COOH) alkot a következő aminosav amino-csoportjával (NH₂-). A kötés létrejötte egy vízmolekula távozásával jár.

piruvát (piroszőlősav)
Három szénatomos ketomonokarbonsav. Igen nagy biológiai jelentősége van. Közbülső terméke a szervezetben lejátszódó anaerob (glikolízis, tejsavas erjedés) és aerob (glikolízis, citromsav-ciklus) cukorbomlásnak, továbbá a fehérje-metabolizmusnak.

proteáz
Fehérjebontó enzim. A proteázok a fehérjékben található peptidkötések hidrolízise révén bontják le a fehérjéket kisebb peptidekre, majd aminosavakra. Az egyes proteázok jól definiált szekvenciát felismerve hasítanak. Az élő szervezetekben a különböző specificitású enzimek működése jól kiegészíti egymást.

sztereokémia
A vegyületek (köztük a bonyolult szerkezetű fehérjék) térbeli rendjét vizsgáló tudományág.

transzmembrán fehérje
A membrán teljes vastagságát átívelő fehérjék, amelyek a membrán mindkét felszínével érintkeznek.