Amorf Honvédek

Több mint féléves hallgatás után újra színpadra lép az Amorf Ördögök. Ha ez önmagában még nem lenne elég ok a bulizásra, az együttes tagjai érdekes ötlettel álltak elő: a nagymúltú, ám igencsak más műfajban tevékeny Honvéd Férfikarral adnak közös koncertet. A meglepő produkciót május 13-án nézhetjük meg a Millenáris Teátrumban.

Az Amorf Ördögök alig hét éve működik, míg a Honvéd Férfikar már 1949-ben megalakult, jelenleg az ország egyetlen hivatásos férfikórusa. Felmerül a kérdés, hogyan jön össze ez a két, egymástól teljesen eltérő hagyományokkal rendelkező együttes? Először is mindkét szereplő szívesen kirándul más műfajokba, ha nem is közvetlenül a mostani játszótárs zenei irányába. Az Amorf Ördögök alapvetően a magyar paraszti világot keveri az elektro-poppal, de zenéjükben szívesen alkalmazzák többek között a sanzon vagy a klezmer elemeit is. A Honvéd Férfikar nem kevésbé sokszínű: repertoárjukban a gregoriántól a kortársig, az operán át a dzsesszig szinte minden megtalálható. Ennyi talán elég is lenne a találkozáshoz és a gyümölcsöző együttműködéshez, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az Amorf Ördögök még a tagok középiskolás évei alatt jött létre. Az énekes Tariska Szabolcs internetes napjója szerint ő maga nem is tudja, miért ez lett a zenekar neve, ő ugyanis az ajtó felőli padsorban ült, az együttest pedig az ablak felőliben alapították. Kezdetben még erősen ipari vonalon játszottak, hagyományos hangszeren ugyanis egyikük sem tudott. A menzáról összeszedett tálcák és evőeszközök mellett, többek között mosógépdobot és hamutartót szerepeltettek hangszerként. A zajzene nagy népszerűségre tett szert a gimiben, kisvártatva az osztály minden fiútagja játszott már a bandában - három koncertre is sor került, de a tanárok végül megvétózták a zenekar működését.

A szedett-vedett társaság még egyszer összeállt egy minifesztiválra, kicsivel rendezettebb formában és már rendes hangszerekkel: ekkor már csak hárman voltak, a törzstag Tariskán és a billentyűs-zeneszerző Tövisházi Ambruson kívül Erdélyi Szabolcs dobolt még a bandában. A sikertelen koncert után hosszú időre leálltak a zenélgetéssel, Tariska figyelme inkább a színház felé fordult. A Gyöngyhullás című darab próbáin ismerkedett össze a szintén színészkedő Péterfy Borival, aki teljesen véletlenül meghallotta a Virágoskert az élet-et, Tariska és Tövisházi közös szerzeményét. A fiúk meglepetésére tetszett neki, amit hallott, így be is szállt a zenekarba énekesnőként.

Az Ördögök zenei karrierje 1998-ban vett új fordulatot, amikor is Tövisházi, az interneten böngészve, mintegy mellékesen írt egy kritizáló véleményt az Anima Sound System egyik fórumára. Az írásból hosszas vita alakul ki az oldalon, amiben Tövisházi továbbra is védte a maga igazát. A vitát lezárandó, az Animát menedzselő Széll László írt egy üzenetet Tövisházinak, amiben lényegében azt írta, hogy ha ilyen okos, akkor csináljon jobbat. Tövisházi erre elküldte neki a Virágoskert az élet-et és a Zacskó víz című számot. Széll ezután már egy szerződéssel válaszolt, aminek eredménye a Nekem a Balaton című maxilemez lett - címadó számként a hatvanas évek egyik slágerének feldolgozásával.

Az igazi bemutatkozó album, a Betyár a Holdon végülis 2000 októberében jelent meg, immár képzett zenészek (többek között a pánsípon és más egzotikus fúvóshangszereken játszó Mikó György, valamint a gitáros Eichinger Tibor) közreműködésével. A lemez - a jelzett műfajok jegyében - izgalmasan eklektikusra sikeredett, amelyet tovább erősítettek Tariska költői szövegei, Tövisházi zeneszerzői tehetsége és Péterfy Bori búgó hangja. Az együttes zenei spektrumát még inkább tágította a második lemez, a Molylepke Minibár, amely a debütáló album balkáni, oroszos dallamai után az afrikai zenevilágot vette célba.

Az Amorf Ördögök véletlenszerűen alakult karrierjével szemben a Honvéd Férfikar megalakulása óta határozott koncepcióval működik. Elsődleges céljuk a mindenkori kortárs magyar zenei élet gazdagítása, ennek megfelelően ma is próbálják új kórusművek komponálására bírni a magyar zeneszerzőket. Törekvésük eredményeként született meg legújabban Tolcsvay László Testamentom-ja, de Vajda János is az ő kérésükre írta meg a Szent Péter és a zsoldosok című oratórikus művet, Hans Sachs nyomán. A kortársak támogatása mellett, természetesen különös hangsúlyt fektetnek a nagy magyar triumvirátus, Liszt, Kodály és Bartók kórusművészetének tolmácsolására, minél szélesebb körben való terjesztésére is.

A karművészet iránti elhivatottságukat jelzi az is, hogy szívesen tűznek műsorukra olyan műveket, amelyek igen ritkán hangzanak el a világ hangversenytermeiben. Ilyen darab például, a nehézsége miatt alig játszott Rinaldo kantáta Brahmstól, vagy Wagner jószerivel ismeretlen alkotása, Az apostolok szeretetvacsorája. Ezenkívül egy elveszettnek hitt Liszt-kantátát is ők szólaltattak meg a világon először, 1996-ban. Tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy a férfikar nemcsak Magyarországon, de szerte a világon is hatalmas sikerrel szerepel, olyan neves karmesterekkel dolgoztak már együtt, mint például Kobayashi Ken-Icsiro vagy Lamberto Gardelli.

A férfikarban egyedülálló, hogy az együtthangzó, erős hangok mellett, a tagok többsége szólista feladatokban is jól megállja a helyét: az Operaház magánénekeseinek nagy része (többek között Gregor József vagy a Metropolitanben is éneklő Gulyás Dénes) is itt kezdte pályafutását. Így nem véletlen, hogy az énekkar szinte mindenféle formában fel tud lépni, a három-öt fős létszámtól, a kamarakóruson át a teljes, negyvenfős kórusig. Rugalmasságuknak köszönhetően, egy dzsessztrió mellé ugyanúgy oda tudnak állni, mint ahogy egy big bandet is képesek kísérni. Mert hát, mint mondtuk, számuka sincs műfaji határ, például Duke Ellington Sacred Concert című produkciójában is ők segítették a dzsesszlegenda zenekarát.

A Honvéd Férfikarnak először csak egy kisebb létszámú "szabadcsapata", a Szerenád-kommandó próbálkozott az Amorf Ördögökkel: ők közreműködtek a zenekar legutóbbi (2005-ös) nagylemezén, a Cellux-szimfónián. Az album, mint azt a címe is mutatja, újra csak több stílusból összeragasztott darab, a zajzenei alaphoz visszatérve, több számban is hallhatjuk autók vagy takarítógépek hangjait. Az Ördögök a Szerenád-kommandóval közösen készítették el a Légy jó kicsit hozzám című Illés-parafrázist, amely a legendás zenekar tiszteletére kiadott feldolgozáslemez egyik legizgalmasabb darabja lett.

A szombati koncert kivételes lesz, hiszen az Ördögök ezúttal a teljes Honvéd Férfikarral készül közös produkcióra. Az eleve a Szerenád-kommandóval együtt megalkotott számokon kívül a férfikar több más, régebbi darabban is közreműködik. Az Ördögök felállásában is történtek változások, illetve visszaalakítások. A koncerten, a mostanában főleg a Krétakör Társulatban látható Péterfy Bori is fellép, de több régi ismerős mellett, a bandában négy évig gitározó Eichinger Tibor is feltűnik a színpadon - a Honvédeket karigazgatójuk, Drucker Péter vezényli. Bizonyára emlékezetes koncertben lesz részünk, az Amorf Ördögök zenéjének hideg intellektusát jól kiegészítheti a Honvéd Férfikar érzelmekben gazdag előadásmódja.

Amorf Ördögök és a Honvéd Férfikar - Jövő Háza, Teátrum (II., Fény u. 20-22.), május 13., 21.00. Jegyár: 1500 / 1800 Ft.