Gazdátlan bolygók

Vágólapra másolva!
Két olyan bolygószerű objektumot azonosítottak, amelyek központi csillag nélkül, mondhatni "gazdátlanul" mozognak az űrben.
Vágólapra másolva!

Az Oph 16225-240515 jelű rendszer egy kettős objektum, bolygónktól 400 fényév távolságban. Érdekessége, hogy két igen kistömegű égitest kering benne egymás körül. Egyikük tömege 7, a másiké pedig 14-szerese a Jupiternek, és 240 Cs.E.-re mozognak egymás körül, azaz 240-szer olyan messze, mint amennyire a Föld van a Naptól. A furcsa párosra Ray Jayawardhana (University of Toronto) és Valentin Ivanov (ESO) akadtak a VLT műszerekkel a Paranal Obszervatóriumból.

Az ilyen magányos, a bolygókhoz hasonló tömegű objektumokról eddig azt tartották, hogy csak csillagok körül születnek. A kialakuló csillagokat övező protoplanetáris korongban kondenzálódnak ki az úgynevezett bolygócsírák, majd ezekből létrejönnek végül maguk, az egyes bolygók. A születő bolygórendszerekben az égitestek erősen zavarhatják egymás mozgását, és szerencsétlen helyzetben egy planéta végleg kilökődhet a rendszerből, míg társa a csillaghoz közelebbi pályára áll.

A bolygóknál nagyobb tömegű objektumok: a barna törpék, és a csillagok jelentős része szintén magányosan járja útját. Ezek vagy eleve egyedül születtek, vagy kialakulásuk után lökődtek ki az őket eredetileg befogadó halmazból, esetleg kettős, avagy többszörös rendszerből. A modellek alapján tehátt csillagok magányosan is, bolygók viszont csak csillagok körül születhetnek - bár a kilökődés után, utóbbiak is előfordulhatnak egymagukban.

A fent vázolt bolygó kilökődési elgontolást a most azonosított párosra nehéz alkalmazni, mivel a vizsgált objektum kettős, és mindkét tagja bolygóhoz hasonló tömegű. A két tag szerény tömege és viszonylag nagy keringési távolsága miatt csak gyengén kapcsolódnak egymáshoz. Egy ilyen kettős rendszer feltehetőleg nem élt volna túl egy, a fent említett kilökődéskor lejátszódó gravitációs zavart, hanem tagjaira hullott volna. Erre azonban itt nem került sor, így a legvalószínűbb, hogy eleve egymás közelében keletkeztek - tehét nem egy "normál" csillag körül alakultak ki, mint a "megszokott" bolygók.

Keletkezésükre az alábbi lehetőség marad: Elképzelhető, hogy eleve a csillagokhoz hasonlóan kezdtek sűrűsödni egy hideg molekulafelhőben, de végül nem gyűjtöttek össze elég anyagot ahhoz, hogy csillagokká váljanak. Ezzel az elgondolással az a probléma, hogy mai ismereteink szerint a csillagok kialakulását elindító zsugorodáshoz viszonylag nagytömegű felhők kellenek, amelyekből többnyire "normál" csillagok, esetleg nagyobb barna törpék születnek - kivéve, ha valami extrém esemény leállította növekedésüket.

Talán a zsugorodó felhőnek volt rendkívül nagy sűrűségű és hideg, ahol a viszonyok megfelelőek voltak ahhoz, hogy ilyen kistömegű gázból és porból álló anyagcsomó is össze tudjon húzódni saját gravitációs tere hatására. A problémára egyelőre nincs megbízható megoldás - de ha bebizonyosodna, hogy a csillagokhoz hasonló gázsűrűsödéssel is keletkezhetnek bolygók, az erősen megváltoztatja a planéták születéséről elfogadott nézeteinket.

Mindezeken felül egyre több jel utal arra, hogy maga a bolygó kifejezés is jelentős revíziónak néz elébe. A Naprendszerben folyamatos problémák és félreértések adódnak az egyes égitestek típus szerinti elnevezésével kapcsoaltban (nagybolygó, kisbolygó, üstökömag, meteoroid, Kuiper-objektum, Kentaur stb.). Mindezt tetézik az újonnan felfedezett exobolygók és holdjaik, ahol a bolygó és a hold, valamint a csillag, a barna törpe és a bolygó közti határok egyre nehezebben definiálhatók.