Vidéken is szép a nyárutó

Korongozás, sárkányrepülőzés, hagyományos alföldi ételek, termálfürdők és a végeláthatatlan rónaság: Vidéken is szép a nyárutó. A falusi vendéglátók ezen a nyáron elfogadható évet zárhatnak, főleg, ha még kora ősszel nem várt foglalásokkal kalkulálhatnának. Igaz, a Dél-Alföldön az elmúlt esztendőben 36 százalékkal emelkedett a külföldi vendégek száma, de őszi időszakra magyar családokat vagy baráti társaságokat is szívesen látnának. A legtöbb falusi szállásadó lovas- és horgászprogramot kínál ősszel is, de sokan számolnak a szüreti munkák idején érkezőkre.

A vendégházaknál szinte minden helyen azt hangsúlyozzák a tulajdonosok, hogyha éppen teltház van náluk, nem engedik el a vendégeket a kistérségből, hanem átirányítják őket a szomszédos tanyára, így segítik egymást.

Szatymaz, Zsombó, Öttömös, Zákányszék, Rúzsa, és a csongrádi Öregszőlők mind egy apró gyöngyszem a rónaság közepén, és mind pazar látványt nyújt 200 méteres magasságból. Merthogy a dél alföldi vidék fölött sárkányrepülőzni is lehet.

A Fehér-tó és a benne a Korom-sziget az egyik kedvelt sárkányrepülős útvonal. Ezeken a helyeken igen gazdag a növény- és állatvilág, főleg a költöző madarak miatt. A Fehér-tó környékén a szerecsen- és a dankasirályok mellett mintegy 280 madárfaj honos. A gyalogos vagy lovas szekeres túrák is népszerűek, melyek főleg a madárrezervátum felé indulnak. A helybeliek szerint a távcsöves madárlesés a gyerekek egyik kedvenc programja.

A külföldiek és a hazai vendégek egyaránt szívesen keresik fel a környező gyógy- és termálvizes helyeket. A szakemberek szerint Csongrádban az ember leüt egy százas szöget, máris termálvíz tör föl, és ezt butaság lenne nem kihasználni. Mórahalomra is bejárnak a tanyavilágban nyaralók, különösen miután 15 ezer m2-re nőtt a fürdő területe, és bővültek a szolgáltatások is. A mórahalmi folyékony arany 600 méter mélyről feltörő 39,5 Celsius fokos gyógyvíz, amelynek összetétele kifejezetten alkalmas izületi problémák kezelésére, és ivókúrára is alkalmas. Tapasztalt, visszajáró nyaralók szerint érdemes olyan falusi szállásadót keresni, ahol a szállás mellé jár bogrács, kerékpár, és ahol vannak jószágok is.

A helyiek igyekeznek a hagyományos falusi élet körülményeit előteremteni: lenvászon törölközőt, frissen fejt reggeli tejet, házi túrót. A vendégházak, tanyák, és fogadók minősítése a nagy szállodákhoz hasonlóan 4-5 fokozatú. A minőséget azonban nem csillagban, hanem napraforgóban mérik.

Az osztott családi programok is kedveltek. Az édesanyák kelt tésztát szaggathatnak kemencés lángosnak, az édesapák könnyű homoki bort kóstolhatnak a gazdákkal. A városi gyerekek számára pedig továbbra is kimeríthetetlen örömforrás a lovas szekér, a patkolás, és az aprójószágok etetése.

Aki érdeklődik a vidéki romantika, a hagyományőrzés, és a falusi életmód iránt annak kitűnő program lehet az október 14-22-e között tartott falusi turizmus magyarországi hete. Az egyes régiók idén is saját maguk állítják össze a programokat. A részvétel több helyszínen is ingyenes, vagy jelentős kedvezményekkel vehető igénybe. A látogatók idegenvezetők kalauzolásával ismerkedhetnek meg a helyi kulturális értékekkel, az ökoturisztikai kínálattal, részt vehetnek kézműves bemutatókon, megtekinthetik az agroturisztikai érdekességeket, mint amilyen például egy kecskefarm, vagy egy biogazdaság. A falusi turizmus hetén Szatymazon, Ópusztaszeren, Mórahalmon, Kisszomboron nyitott porták várják a falusi turizmus iránt érdeklődőket.

A falusi szálláshelyeken átlagosan 1500-3000 forint között lehet egy személy részére egy éjszakára szállást bérelni. Ágyneműről minden esetben gondoskodnak a szállásadók, de törölközőről, konyharuháról érdemes előre érdeklődni.

A reggeli ára fejenként 300-1000 forint között mozog. Ahol drágábban kínálják a fogásokat, ott valószínűleg helyben készült bioélelmiszer kerül majd az asztalra. Gyermekkedvezmény viszont igényelhető. Érdemes tudni azt is, hogy a szállásdíjból 1-14 éves korú gyerekekre napi 300-500 forint kedvezmény kérhető.

Szabó Kata