Az Adria ismeretlen szegletei

A horvátországi nyaralóhelyeket bemutató sorozatunkban ezen a héten két kevésbé ismert, de kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínáló területet, Losinj-szigetét és a halászat fővárosának számító Tribunjt mutatjuk be.

Losinj szigete: A delfinek is ide járnak

A Kvarner-öbölbe mélyen benyúló szigetvilág, teljesen szélvédett területeihez olyan nagyobb földdarabok tartoznak, mint Cres, Losinj, Krk, Rab, és persze számos kisebb sziget. A Kvarner-öbölben - hasonlóan a közép és dél dalmát területekhez - olyan különleges a levegő összetétele, hogy a térség már a XIX. században elhíresült egyedülálló gyógyklímájáról. Az öbölben központi szerepe talán Losinj szigetének és az itt csapatokba verődő palackorrú delfineknek van.

A magyar turisták által kedvelt üdülőhelyek egész sora található Losinjhoz közel, ezért akkor is érdemes kirándulást szervezni erre a szigetre, ha Opatijában, Kraljevicán, Novi Vinodolskiban, Cres, Krk, Rab környékén vagy Rijekában nyaralunk. Losinj-sziget az Opatija alatti Brestovából a Porozinába tartó komppal közelíthető meg, de Cres szigetéről már híd vezet ide.

A legtöbb turista úgy gondol vissza Losinj szigetére, illetve az ott töltött napokra, hogy egyszerűen megfeledkeztek az idő múlásáról. Egybehangzóan állítják, hogy a kora reggeli párába burkolózó táj szikrázó napsütésbe forduló látványa, finoman szólva is megejtő. Ezért a szemfüles turisták elmerészkednek a Losinj környéki aprócska szigetekre, ahová már szervezett utak nem indulnak, apartmanok nincsenek, és magánházaknál keresnek szállást, mert állítólag itt még szebbek a hajnalok.

Mali Losinj a sziget legnagyobb városa,- mely a halászata révén vált jelentőssé- az Adria legnagyobb sporthorgászati terepének számító Auguszta-öbölben fekszik. A környék vizeinek legnagyobb kuriózumai a gyakorta felbukkanó delfincsapatok, amelyek nemcsak a búvárok és snorkelesek számára láthatóak. A sziget strandjai egyébként túlnyomórészt sziklásak, de a turisztikai létesítményeknél, búvárstégeknél, merülőhelyeknél köves és betonozott partszakaszok is találhatók.

A körülbelül 150 egyedből álló palackorrú delfinkolónia, nemcsak egyszerű turistalátványosság, hanem élő bizonyítéka az Észak-Adriai vizek páratlan tisztaságának. Mali Losinjban minden év augusztus 5-én rendezik meg a Delfin-napot, ahol ismeretterjesztő filmeket vetítenek, és a természetvédelmi szakemberek a faj megóvására buzdítják a kirándulókat.

A palackorrú delfinek védelme és életmódjuk tanulmányozása céljából a Thetys Kutatóintézet tudományos munkatársai 1987-ben többéves kutatási programot hívtak életre a Cres-Losinj-vidéki delfinrajok biológiai-ökológiai élettere, illetve társas viselkedésük megértése végett. Az "Adriai delfin-project" működésének köszönhetően a Losinj körüli delfinkolóniák az egész mediterrán térség legtöbbet kutatott delfincsoportjai.

Ha szívesen úsznánk együtt a delfinekkel, érdemes tudni, hogy hirtelen mozdulatokat kerülni kell és igyekezzünk párhuzamosan mozogni a delfinek haladási irányával. Amennyiben nemcsak úszkálni, de támogatni is szeretnénk a kutatók munkáját, akkor párszáz kunáért örökbe is fogadhatunk egy-egy delfinpárt.

Újabban Mali Losinjba érkeznek a szabadidős műfaj és az aktív pihenés elkötelezettjei is, mert a térség remek, hegyikerékpáros-terepeket kínál. A sziget körülbelül 30 km-es középnehéz kategóriás útvonala, nagyjából két és fél óra alatt tehető meg. A kiindulópont a Mali Losinj ríván - azaz a város tengerparti sétányánál található. Innen a környék csodálatos öbleinek partján, mint amilyen a Zlatna, a Srebrna, a Cikat, és a Suncana áthaladva hamarosan emelkedésnek indul a 220 méteres magasságba felívelő makadámút, melynek tetőpontjáról páratlan kilátás nyílik a közeli Ilovik-szigetre. A túra innen folyamatos ereszkedéssel folytatódik, és újra Mali Losnij partján ér véget.

Jó tudni, hogy ha Isztria és Kvarner vidékén nyaralunk, lehet, hogy nemcsak a pecabotot érdemes bepakolni, hanem megéri felerősíteni a csomagtartóra a bicikliket is, mert a fentihez hasonló kerékpárutakat találhatunk az Ucska Tájvédelmi Körzetben, opatijai partvidék városkáiban, a crikvenicai partvidéken, Gorski kotarban, és a Krk-szigeti rétek vonalán.

A horgászat azonban engedélyköteles. Az engedély megvásárolható a kérelmező személyi igazolványának felmutatásával, az egész partszakaszon az utazási irodákban, idegenforgalmi hivatalokban, búvárközpontokban és klubokban. A hatóságok szigorúak, ha valaki a Nemzeti Parkok (Kornati, Brijunl, Krka, Mijet) akvatóriumán pecázgat. A jegyet váltó az engedéllyel együtt megkapja az ellenőrzés alatt álló és tiltott területek listáját, a kifogható engedélyezett mennyiséget, és az engedélyezett felszerelések listáját is. Az engedélyek ára attól függ, hogy napi, heti vagy havi engedélyről van szó.

A sziget mediterrán vegetációját főként örökzöldek jelentik. Ezeket a tűlevelűeket 1886-ban kezdtek telepíteni, és már az első öt évben 500.000 csemetét ültettek ki. A fenyvesek által párologtatott illóolajok, és a tenger sós levegője miatt rengeteg asztmás beteg látogatja a szigetet egész éven át.

Losinjon számos ritka énekes- illetve ragadozómadár-faj őshonosnak számít. Mi több, sokuk az egész országban csak itt lelhető fel. Ennek az egyedülálló élővilágnak köszönhetően a szigetet jelentő földdarabka, ma már egyetlen tájvédelmi körzet.

A kirándulók számára a természeti látványosságok közül legszebbek a Cikat és a Suncana öblök, valamint a Losinjtól nem messze húzódó Koludarac és Murtar szigetek. Kicsit távolabb esik, de a Losinji szigetcsoporthoz tartozik Susak is, melynek különlegessége, hogy az Adria egyetlen homokos talajú szigete.

Tribunj: a tenger kincse, a kincsek tengere

A profi halászoknak jó fogásért, a kezdő pecásoknak sikerélményért, csak Tribunjba érdemes menni. Bár az adriai vizek tisztasága mindenütt jó fogással kecsegtet, de ennek a kétezer főt számláló halászfalunak a partjainál valahogy jobban harapnak a halak.

Reggelente sok turista megy a kikötőhöz, és a promenádhoz közel eső kisboltokba és zöldséges standokhoz, mert Tribunjban a hajnalai halászok napfelkeltére már eladják az aznapi fogást a kereskedőknek. A kofák jégágyon kínálva adnának tovább az árun. Ma már a tenger kincseinek egyik legnagyobb felvásárlói a parton sorakozó közeli vagy távoli nagy szállodák, akik nemcsak halat, de kiváló minőségű- szintén az itteni vizekből származó- kagylót és rákot kínálnak az étlapokon.

A turisták hagyományosan az egyik legrégebbi tribunji recept szerint készült helyi specialitást, a polentás, vagyis kukoricakásás halpörköltet kóstolják meg a legszívesebben. Erre szinte minden étteremben és szállodában van lehetőség, de a legjobban az teszi, aki a Tribunji Halászok Éjszakája elnevezésű rendezvényen frissen, autentikus hangulatban fogyasztja el ezt a helyi specialitást.

Az adriai vizek tisztasága miatt nagy mennyiségű hal és tengeri élőlény található az itteni vizekben. Ez a különösen tiszta tengervíz nemcsak a fürdőzésre, halászatra alkalmas, hanem vitorlázásra és víz alatti szafarira is csábít. Egyes állítások szerint Dalmácia, de talán egész Horvátország legnagyobb, legjelentősebb és legszínvonalasabb tengeri halászata is itt, Tribunjban van, ahol pizzát enni szinte vétek, még akkor is, ha feltét valamely "tengergyümölcse".

A halászat mellett igen fejlett a tengeri hajós sport, és Tribunjban van a M. A. Y. Club, vagyis a Magyar Adria Yacht Klub székhelye is. A dalmát tengerpart egyik legkorszerűbb vitorlás kikötője a Marina Tribunj két éve nyitott, és az üzemeltetés második évében kék zászló minősítést kapott.

Ez a díj olyan évente kiosztott nemzetközi elismerés, melyet a szezon legtisztább, legesztétikusabb, leginnovatívabb módon kialakított tengerparti strandjai partszakaszai, és kikötői kaphatnak csak meg. A kikötő nyolcvan tonnás úgynevezett travelliftje a nagyobb hajók kiemelését is lehetővé teszi egy esetleges szerviz esetén.

A marina kettőszázhatvan hajóhellyel rendelkezik a vízben, és százötvennel a szárazföldön. Amiért nemcsak a magyar, de világ összes vitorlása szívesen köt ki Tribunj marinájában, az nemcsak azért van, mert a kikötő webkamerája lehetővé teszi, hogy a hajótulajdonosok otthonról is meggyőződhessenek hajójuk biztonságáról, illetve információt kapjanak az időjárásról, hanem azért is mert a kikötő kedvező fekvésének köszönhetően nyugodt, minden szélben biztonságos partot érést garantál.

Tribunj Vodice, illetve Sibenik mellett, azaz Zadar és Split között félúton, mindössze három és fél négy órányi autóútra található a határtól.

Az úti beszámolók szerint aki nem ragaszkodik az éjszakai vezetéshez, az jobban teszi, ha nappal érkezik az Adriára, mert a tengerpart és a parthoz közeli szigetek látványa egyfelől káprázatos, másfelől viszont megtévesztő. Olyan, mintha egy hatalmas tó partján autózna az utazó és a szigetek pedig, már a túlpartot jeleznék. Ennek jelenségnek persze földrajzi okai vannak: Több száz évvel ezelőtt, a római időkben a tengerpart még sokkal közelebb húzódott, de a szárazföld megsüllyedt és a víz elöntötte az addig a part mellett fekvő területeket, minden heggyel és, völggyel együtt. A szigetek tehát valójában a régvolt hegyek és dombok csúcsai, melyek most a víz felszíne fölé emelkednek.

A fent említett kikötő valójában a falu központját jelöli, ahol amúgy is sok az árus, karikatúra és rasta frizurakészítő. A legszebb öblökben, mint amilyen a Rupa és a Sovlja, azok az utazók pihennek, akik szeretik a pipás merülést, és tengeri csillagokkal, uborkákkal, vagy sünökkel való találkozást. Akik ebből a kis halászfaluból napközben el-elindulnának a környező városokat és a vidéket felfedezni, induljanak el Sibenik irányába.

Sibenik a riviéra központja. Jelentős óvárosi része van, órák alatt sem lehet teljesen bejárni, és annyi látnivaló, hogy sokan úgy érezik egy nap nem is elég a felfedezésre. Sokan Esztergomhoz hasonlítják a települést, amelynek óvárosi részén található a Szent Jakov templom. Maga az épület a tengerre néz, míg másik oldalán egy nagyobb, padokkal szegélyezett, lépcsőkkel szintezett tér található, két szökőkúttal. Sibeniki séták alkalmával ne hagyjuk ki a katedrális és az erőd megtekintését.

A másik érdekes program, azoknak szólhat, akik kicsit sportosabbak, edzettebbek, és szívesen vállalkoznak erdei túrákra. A Krka Nemzeti Park, a Krka folyó deltájában helyezkedik el. A nemzeti park legfőbb látványosságai a hegyekből lezúduló folyók nyomán kialakult vízesések, melyek nemcsak hogy látványosak, de azzal az élménnyel is megajándékoznak bennünket, hogy a tenger közvetlen közelében édesvízben fürödhetünk. A park vezetősége is belátta, hogy a legfőbb vonzerőt, vagyis a vízesés alatti fürdőzést egyszerűen nem lehet tiltani, így a park bizonyos területein megengedett megmártózni a vízesésekben. A park területén két állandó kiállítás is működik, amelyek egy-egy középkori vízimalom és az ott élő molnárok életét mutatják be. A belépő mellé minden esetben magyar nyelvű tájékoztató is jár.