Rekordokat döntött a rendkívüli időjárás

Vágólapra másolva!
Közel két hete tart az a rendkívüli hideghullám, ami szinte példátlan időjárást okozott Európa középső területein, így hazánkban is. Kontinensszerte nagy viharok pusztítottak, az alacsonyabb hegyekben is fél méteres havak okoztak közlekedési fennakadásokat. A Kárpát-medencében szélvihar, fagy, hidegrekord és áradást hozó esőzések egyaránt előfordultak. A károk listája egyelőre közel sem teljes, a mezőgazdaságban, az ár- és belvízvédelemben még sok gondra számíthatunk a következő napokban is. Csak fokozatos javulás várható.
Vágólapra másolva!

Sarki légtömeg okozta a hideghullámot


Május 23-án érte el térségünket az a rendkívül erős hideghullám, ami alaposan elrontotta a tavasz végének időjárását, de példátlan hideget hozott a nyár első napjaira is. Az időjárási kép az október véginek felelt meg.

Észak-Európából indult a sarki hideg

A május 19-i hétvégén indult el Észak-Európában az a meteorológiai folyamat, ami kezdetben a kontinens nyugati, majd középső területeit érte el. Ekkor kezdett erősödni az a skandináv középpontú ciklon, mely Nyugat-Európába hűvös levegőt hozott. Az Alpoktól nyugatra már azon a hétvégén az átlagostól több fokkal elmaradt a hőmérséklet, a Brit-szigeteken és a Benelux-államokban csapadékos időben néhol a 15 fokot sem érte el. Még abban a hideghullámban hallhattunk havazásokról a Skót hegyekben.

Miközben a kontinens nyugati részén folyamatos volt az északi hidegáramlás, hazánk fölé egyre melegebb, változó nedvességtartalmú légtömegek érkeztek. 23-án, kedden tetőzött a hőség, a délkeleti megyékben a hőmérséklet elérte a 30 fokot. Időközben a hidegfront - átkelve az Alpokon - elérte hazánk nyugati szélét, ahol a szél már kedd este északi irányba fordult.

Hazánkat is eléri a hideg levegő

24-én, szerdán érkezett meg nyugat felől az az igen erőteljes hidegfront, ami nagy viharok kíséretében vetett véget az addigi kánikulának. Előbb nyugaton, majd keleten következett be a hőmérséklet drasztikus visszaesése, időközben közel 20 fokos hőmérséklet-különbségek is voltak az ország nyugati és keleti része között. Már ez is jelezte, hogy szokatlan időjárási szituációval állunk szemben.

Ettől kezdve a ciklonok rendre a Balti-tenger és az Adria vonalán alakultak ki, ami azt eredményezte, hogy a nyugat- és közép-európai térség fölé tartósan hideg levegő érkezhetett a sarkvidékről. A hosszabb távra alakuló időjárási helyzet ismeretében már 24-én délután felhívtuk rá a figyelmet, hogy a várható nagy csapadékok miatt fennáll egy zöldár kialakulásának a veszélye, de más területeken, így a mezőgazdaságban is gondot okozhat a sok eső.

Rendkívüli időjárás kontinensszerte

A helyzet elemzése nyilvánvalóvá tette, hogy nem csak csapadékos, de az évszakhoz képest tartósan extrém hideg is marad időjárásunk. Május 27-én, szombaton arról tájékoztattuk Olvasóinkat, hogy tartós hideghullámra kell felkészülni. Európa jó része a hidegtől és a viharoktól szenvedett, komoly havazások alakultak ki az Alpok és az Északi-Kárpátok alacsonyabb (sokszor jóval 1000 méter alatti) területein is. A félméteres hóban helyenként a közlekedés is megbénult. Közben többfelé orkánok pusztítottak az Alpok térségében.

Május utolsó hétvégéjén több változás is történt. A kontinens nyugati része felett egyre jobban megerősödött egy anticiklon, mely ugyan továbbra sem engedte a térségbe a meleg légtömegeket, de felhőoszlató hatása miatt az Atlanti-partvidéken több lett a napsütés. A másik változás akkor következett be, amikor a hideg levegő elérte a Földközi-tenger középső partvidékét. A viharos bukószeleket okozó hidegáramlást az Alpok magas vonulatai hullámzásra késztették, így létrejöttek a rendkívüli csapadékot adó mediterrán ciklonok. A ciklonok keletre haladva rendre a Kárpát-medencétől délre mélyültek ki, és több esetben hazánkon is áthaladtak.

A tavasz utolsó napjaiban minket is elértek a viharok, az igen hideg időben orkánszerű szelek okoztak jelentős károkat május 31-ére virradóan. Közben az egyre újabb csapadékhullámok hatására a Kárpát-medence folyóinak teljes vízgyűjtőjén telítetté vált a talaj, és a medrek is - egyértelművé vált, hogy egy újabb nagy csapadékhullám katasztrofális következményekkel járhat.

Rekordhidegek a nyár elején

Az átmenetileg derültebb napok kellemetlen meglepetést hoztak: a nyár első napja igen hideg reggellel, több helyen talajmenti fagyokkal köszöntött be. Szerencsére a veszélyre időben figyelmeztettük az [origo] olvasóit, de a nagyon fagyérzékeny növénykultúrákban károk keletkeztek.

Nem lett jobb a folytatás sem, a nyár második napja esős időt és rendkívüli hideget hozott. Alaposan megdőltek a százéves hidegrekordok, Zalában helyenként 10 fok alatt maradt a napi maximum! A tartós hideg oda vezetett, hogy sok helyen a távfűtést is újra kellett indítani. 1977 óta, közel 30 éve nem volt példa ilyen hideg június elejére.

Katasztrofálissá válik az árvízhelyzet

Ám ezzel még nem értek véget megpróbáltatásaink. Június első napjaiban 24-36 óránként alakultak ki viszonylag kis kiterjedésű, intenzív esőzést keltő légörvények, melyekből hatalmas mennyiségű csapadék hullott. Június 2-án, pénteken küldtünk ki figyelmeztetést, hogy fokozódó veszéllyel kell számolni a hétvégére várható, minden eddiginél nagyobb csapadékhullám miatt.

A háromnapos özönvízszerű csapadék megtette hatását, azonnali árhullámok indultak el a kisebb vízfolyásokon. A megáradt patakok és a lezúduló víz főleg Észak-Magyarországon okoztak komoly károkat, áldozatot is követelve. A hideghullám napjai alatt a sokévi teljes májusi és júniusi csapadékmennyiséget is meghaladó eső esett az ország nagy részén, főleg az északi, keleti és délnyugati területeken, miközben a hőmérséklet messze elmaradt az átlagostól.

A nagyobb folyókon lassabban alakul ki az árhullám, csak napokkal később számíthatunk az ár megjelenésére. Kritikus lehet a helyzet a Tiszán és egyes mellékfolyóin, különösen, ha ezeken az árhullámok összefutnak. Rontja a helyzetet, hogy a tavaszi nagy árvíz után a védművek helyenként még nincsenek 100%-os állapotban. A Duna esetében a tavaszinál laposabb árhullám várható, de így is sor kerül a budapesti rakpartok lezárására.

Mire számíthatunk?

A következő napokban Nyugat-Európa fölé már nyárias légtömegek érkeznek, nálunk azonban csak lassú melegedésre lehet számítani. A légkör alsó 2000 méterén már elindult az enyhülés, de 3000 méter felett átmeneti lehűlés következik be kedden-szerdán. Ez az úgynevezett magassági hidegcsepp labilissá teszi a légkört, ami a csapadékképződésnek kedvez. Nagy területen nem jön létre összefüggő jelentős eső, de helyenként heves zivatarok alakulhatnak ki. Csütörtöktől a Dunántúlon a nyugat-európai anticiklon szárító hatása egyre jobban érvényesül, de sajnálatos módon a Tisza felső szakaszán továbbra is gyakoriak lesznek a záporok, zivatarok, melyek tartósíthatják az árhullámot, késleltetik majd az apadást. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, szombaton helyenként már elérheti az ilyenkor átlagosnak mondható 25 fokot.

Hosszabb időre - főként ebben a változékony időjárásban - nem látunk előre kellő biztonsággal. Annak megválaszolására pedig, hogy milyen lesz a következő 3 hónap részletes időjárása, tudományos alapon sajnos nem vállalkozhatunk.

A különböző területeken, például az árvízvédelemben, a belvízhelyzetben, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban csak hosszabb idő távlatában lehet felmérni a károkat. A meteorológiai okokban semmi rendkívüli nem látszik, nem illeszthető be a korábbi melegebb és részben szárazabb évek tendenciájába sem - a történtek valójában beleférnek az időjárás szokásos változékonyságába. Mindenesetre évtizedekre egy rendkívüli évként marad meg az idei az emlékezetünkben.