A gazdaságban még mindig kísért 9/11

Vágólapra másolva!
A World Trade Centert (WTC) ért öt évvel ezelőtti támadások a világgazdaság pénzügyi központját célozták. A kezdeti sokk után a gazdaság meglepően rugalmasnak bizonyult, de a hatóságok reagálása a katasztrófára sok gazdasági problémát még súlyosbított is a világban.
Vágólapra másolva!

A világ legfontosabb pénzügyi piacai közül sok a WTC-be vagy ahhoz közel települt, és a támadás a Wall streeti cégek legtöbbjénél szétszakította a kommunikációs rendszert, a telefon- és számítógép-hálózatot egyaránt. A New York-i értéktőzsde fizikailag nem károsult ugyan, de szeptember 17-ig kényszerűen zárva volt. Amikor ismét kinyitott, a vezető részvények Dow Jones-féle tőzsdei átlagárfolyam-indexe a valaha volt legnagyobb napi esést produkálva 7 százalékkal gyengült, és egy hét alatt összesen 14 százalékot zuhant.

Eleinte a gazdasági hatásra vonatkozó aggodalmak indokoltnak tűntek. A támadás egyedül New Yorknak közvetlenül és közvetetten körülbelül 100 milliárd dollár kárt okozott. A költségek azonban a világgazdaság egészében sokkal magasabbnak tűntek.

Az üzleti és fogyasztói bizalom élesen esett, és az amerikai gazdaság - amely már 2001 második negyedében recesszióba lépett - tovább hátrált. A gazdasági bizalom az egész világon csökkenőben volt. A globális növekedésére adott előrejelzéseket drasztikusan csökkentették, és a külföldi tőkebefektetések világszerte durván felére csökkentek 2001-ben. A terrorizmus miatti növekvő aggodalmakkal felbukkant az a félelem is, hogy sokkal kevesebben használják majd a légi közlekedést és a nemzetközi hajózást, a kereskedelem bénulását okozva. A légitársaságokat és a biztosítótársaságokat komoly csapás érte.

Kamatvágás

A visszaeséstől való félelmek közül azonban sokról kiderült, hogy túlzottak voltak. Egy éven belül az USA gazdasága készen állt a fellendelülésre.

A hitelek többsége, amelyek működésben tartották a pézpiacokat és a gazdaság menetét, az Amerikai Központi Bank (Federal Reserve; Fed) gyors reagálásának eredménye volt. A támadás napján a Fed gyorsan és határozottan lépett annak érdekében, hogy biztosítsa, ne legyen pénzügyi káosz.

A folyamatos elakadások olyan súlyossá váltak a financiális rendszerben, hogy a Fednek közbe kellett lépnie. A központi bank a támadás után bejelentette, hogy kész bármely pénzügyi intézményt rövid távú nehézségeiben elég pénzzel ellátni, hogy folytathassa az üzletet. A Fed ekkor több mint 10 milliárd dollárt fecskendezett a pénzügyi rendszerbe naponta, ezáltal képes volt biztosítani a rendszer megfelelő likviditását.

Amint a piacok ismét megnyitottak, a Fed félszázalékos kamatvágást hajtott végre a kamatlábakon. Még 2001 vége előtt két újabb, hasonló nagyságú kamatcsökkentést hajtottak végre. További vágások után 2003-ban az amerikai alapkamat mértéke 50 éves mélypontra, 1 százalékra csökkent. A lépés segített stabilizálni az értéktőzsdét, amelyik továbbra is gyógyulgatott az internetes cégek 2000-es csődhulláma (dotcom-krach) óta. (És egyúttal a házépítések fellendülését is eredményezte.)

Ezalatt, az adócsökkentés, amit a Bush-kormány még 2001 júniusában sikeresen vitt keresztül a kongresszusban, további ösztönzést adott, megerősítve egy további adócsökkentéssel 2003-ban. 2004-re úgy tűnt, a gazdasági növekedés ismét erős volt - bár a jótétemények a munkanélküliség csökkenő számaiban és a bérek emelkedésében csak lassan mutatkoztak meg.

Emelkedő költségek

A terroristák támadásai meredek emelkedést eredményeztek a szövetségi kormányzat kiadásaiban: az afganisztáni, majd az iraki háború éppúgy, mint a növekvő belföldi költések a terrorellenes intézkedések kapcsán (például a fokozott légi szűrés). Összességében az USA védelmi kasszája duplájára nőtt, a belföldi antiterrorista költés pedig megháromszorozódott. Az Államok éves védelmi kiadásai az ezredfordulós 300 milliárd dollárról csaknem megduplázódtak napjainkra.

A Bush-adminisztráció politikai és gazdasági okokból is vonakodott adóemelésekkel finanszírozni a terrorizmus növekvő költségeit. Ehelyett a Fehér Ház növekvő szövetségi adósságra számított, a 2000-es költségvetési többletből óriási deficitet termelve 2003-ra. Még ha a gazdasági talpraállás magasabb állami adóbevételekhez vezetett is, a legtöbb szakértő úgy véli, még az évtized végére is kicsi az esély a költségvetési többlet visszaállítására.

A fellendülés motorja a fogyasztói költéseket is felpörgette, márpedig ezek jó részét az amerikaiak importált javakra költötték el. A haszonélvező a világgazdaság volt. Az Egyesült Államokban viszont a több import óriási és növekvő kereskedelmi deficitet eredményezett a világ többi részével szemben, amely most már csaknem évi 700 milliárd dollárnál jár. Ez pedig végül tarthatatlanná válhat, és a dollár nagyfokú leértékelődéséhez vezethet.

A terror ellen folytatott háború bizonytalan előmenetele a Közel-Keleten, kombinálva az erős globális növekedéssel és növekvő igényekkel, fellendítette az olaj árát. Az energiaárak emelkedése növelte a globális pénzügyi egyensúlytalanságot, és nagy súlyként nehezedik a gazdaságra, kiváltképpen a saját olajkészlettel nem rendelkező fejlődő országokra.

Nemzetközi aktivitás

Az amerikai gazdaságra gyakorolt hatása mellett a 9/11-es események jellegzetes elemmel bővítették a Bush-adminisztráció viselkedését a nemzetközi gazdasági kooperációt illetően is. Elnöksége korai hónapjaiban Bush külgazdasági prioritása a latin-amerikai országokkal való közelebbi kapcsolatok fejlesztése volt egy szabadkereskedelmi övezet segítségével. A nemzetközi gazdaságra vonatkozó irányelv azonban kibővült szeptember tizenegyedike után.

Ezek között az új célok között volt az, hogy demonstrálják a fejlődő országokban élő embereknek: az Egyesült Államok és szövetségesei a gazdasági fejlődés előnyeit mindenkire ki akarják terjeszteni. Ezért döntöttek a világkereskedelmi tárgyalások újraélesztéséről, amelyek az 1999-es seattle-i antiglobalista tüntetések után kudarcot vallottak. A két hónappal a támadások után, 2001 novemberében Dohában tartott találkozón a kereskedelmi miniszterek egyetértettek egy új kereskedelmi forduló elindításában (Doha Development Round) azzal a céllal, hogy felszabadítsák a mezőgazdasági termékek kereskedelmét.

Néhány hónappal később, a mexikói Monterreyben az Államok ígéretet tett külföldi segélyei összegének megduplázására és arra, hogy nagy erőfeszítéseket tesz a HIV elleni küzdelemben. "Ha legyőzzük is a terrort, harcolnunk kell azokért a dolgokért, amelyek az életet értékessé teszik: az oktatásért, az egészségért és a gazdasági lehetőségekért" - mondta George W. Bush a konferencián. "Remény adásával ott, ahol nincs, és a szenvedés és éhség enyhítésével ott, ahol túl sok van, a világot nemcsak biztonságosabbá, hanem jobbá is tesszük."

Az Egyesült Államok megújult érdeklődést mutatott a nemzetközi gazdasági irányelv összehangolásában, megelőzendő a globális gazdaság lelassulását; emellett a terrorista-pénz elleni közös küzdelemre is nagy súlyt fektetett.

Utólag elmondható, sokkal egyszerűbb kezdeményezéseket tenni, mint sikeresen megvalósítani azokat. Közben természetesen a nemzetközi együttműködés a terroristák pénzelésében és bizonyos fokig a pénzügyi bűnözés más formáiban is tökéletesedett. A világkereskedelmi megbeszélések függőben vannak négyévnyi nehézkes és eredményszegény tárgyalás után. A szigorú feltételek, amelyek a legtöbb megígért amerikai segélyforráshoz kapcsolódtak, azt jelentették, hogy legtöbbjük még mindig nem valósult meg, a megújított ígértetek ellenére sem, amelyeket Afrikának tettek a 2005-ös G8 csúcstalálkozón.

A nemzetközi gazdasági együttműködés szellemének felélesztése egyelőre túl bonyolultnak bizonyul, kiváltképpen akkor, amikor az elintézés nagyja az Egyesült Államokra várna.

Major András