Áremelésekkel köszönt be az ősz

A szeptember áremeléseket hoz sok termék és szolgáltatás esetében. Drágulnak többek között az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok, a vonat- és mozijegyek, és az alkohol. Ennek oka egyrészt a korábbi emelések elmaradása, másrészt az energiaárak és az adóterhek növekedése. A fogyasztói árak emelkedésével összefüggésben az infláció is növekszik.

Áfaemelés

Szeptember elsején az általános forgalmi adó középső, 15 százalékos kulcsa 20 százalékosra emelkedik. A mostani emelés több terméket és szolgáltatást érint, mint a 25 százalékos kulcs januári csökkentése. Ez szinte minden élelmiszer árát növeli; ezen kívül az ásványi tüzelőanyagok, az orvosi műszerek, a gyógyszernek nem minősülő gyógyászati segédeszközök, a szemüveg- és kontaktlencsék, a kötszerek, fogamzásgátlók, fogászati kellékek, egészségügyi betétek, térképek, a pelenka, de még a rokkantkocsi is drágább lehet, mivel megszűnik a kedvezményes áfa-sáv.

A szolgáltatások közül a gáz-, gőz-, és vízellátás, a diák- és közétkeztetés, a személyszállítás, a hulladékkezelés áfája emelkedik. Drágábbak lesznek a színház- és mozijegyek, a könyvtárak, a strandolás és a sporteseményekre szóló belépők is, ahogy a szállodai szolgáltatások, a kábeltévé, az állatorvosi ellátás és temetkezés is.

A kulcs növekedése miatt a konkrét árnövekedésről egyelőre nem sokat tudni, erről ugyanis a kereskedők nem nyilatkoznak előre. Valószínűleg a termékek zöménél érvényesíteniük kell az emelést, mivel - főleg a piac legnagyobb szereplői - legtöbbször alacsony árréssel dolgoznak, vagyis nehezebben "nyelnek le" egy költségnövekedést.

Fogyasztói kosár

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztóiár-indexe a lakosság saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árváltozását méri. Az árváltozásokat a jellemző termékekből és szolgáltatásokból összeállított fogyasztói kosár alapján számolják. A fogyasztási kiadásokat néhány nagy főcsoportba lehet osztani, ennek alapján mértük fel, milyen árváltozásokra lehet számítani.

(%)

Főcsoportok
A fogyasztóiár-indexben
A nyugdíjasokra vonatkozó
fogyasztóiár-indexben

Élelmiszerek
23,464
30,570

Szeszes italok, dohányáruk
9,187
6,058

Ruházkodási cikkek
5,505
3,765

Tartós fogyasztási cikkek
8,384
4,428

Háztartási energia
8,739
14,443

Egyéb cikkek, üzemanyagok (gyógyszerek)
17,001
17,002

Szolgáltatások
27,720
23,734

Összesen
100,000
100,000

Háztartási energia, alapvető élelmiszerek

Energia

Az energiaárak világpiaci emelkedése, valamint ezzel összefüggésben a háztartási energiaárak többéves befagyasztása miatt nagymértékű áremelés vált időszerűvé. A villamos energia és a gáz árát már augusztus elsejétől megemelték, ezek hatása a többi árra azonban csak késleltetve, ősztől érvényesül. Ráadásul a fűtési szezon is ekkor kezdődik, ezért a legtöbben ekkor fogják megérezni a drágulást. A gáz és a villamos energia ára egyaránt emelkedett, a távhőé egyelőre nem (ez utóbbi önkormányzati hatáskör, ezért valószínűleg az októberi választások előtt nem kell áremeléstől tartani).

A villamos energia bruttó ára havi 110 kilowattórás (kWh) felhasználásig kWh-nként 32,16 forintról 36,24 forintra emelkedett, 12,7 százalékkal. A többet fogyasztóknak sem kellett nagyobb arányú áremelést elszenvedniük, a tarifa 110 kWh felett 33,60 forintról 37,68 nőtt, ami 12,1 százalékos drágulás. Az éjszakai villamos energia ára 17,16 forintról 21,24 forintra nőtt, ez 23,8 százalékos drágulást jelent. Drágult az ipari áram is, átlagosan 9,8 százalékkal. Az áfaemelés nem érinti a villamos energiát, mivel már most is 20 százalékos forgalmi adó rakódik rá.

A gáz ára évi 51 ezer megajoule (MJ) fogyasztásig 24 százalékkal nő. Évi 51 ezer és 102 ezer MJ között a nem rászorulók jóval magasabb, 42 százalékos drágulásra számíthatnak; a rászorulóknak viszont "csak" 11 százalékkal magasabb tarifát kell fizetnie. A 102 MJ fölött fogyasztó, nem rászoruló ügyfelek számára 39 százalékkal emelkedik a földgáz ára, míg a rászorulóknak mindössze 3 százalékos többletköltséggel kell kalkulálniuk ebben a sávban. Ha azonban 170 ezer MJ fölé kerül az éves fogyasztás, a teljes szociális kompenzációt vissza kell fizetni. A havi alapdíj 30 százalékkal, 437 forintra nő. A szeptemberi áfaemelés után, 2007 elején újabb 20-30 százalékos lakossági gázáremelésre számíthatunk.

A támogatási rendszer meglehetősen bonyolult, ezért sokaknak problémát okoz az abban való eligazodás. A jelenlegi helyzet azonban átmenetinek tekinthető, hamarosan a rászorultsági kör és a támogatások további csökkentésére lehet számítani, mivel a kompenzációs kassza évről-évre óriási plusz kiadásokkal terheli az állami költségvetést. Ugyanez a helyzet a gyógyszerár- és utazási támogatásokkal is, amelyekről azonban egyelőre nem lehet közelebbit tudni.

Sokan ezen áremelések után ismét a szén- és fatüzelés felé fordulnak, ám a megnövekedett kereslet már ezeknél is áremelkedést eredményezett. A tüzifa árában nyár eleje óta 15-20 százalékos emelkedés volt tapasztalható, de továbbiak is várhatóak, csakúgy, mint a szén esetében.

Alapvető élelmiszerek

A kenyér árát már augusztus elején mintegy 10-15 százalékkal emelték, ez viszont még csak a két éve elmaradó áremelések miatti veszteségeket pótolja. További drágulásra lehet tehát számítani az ősz folyamán, talán már szeptemberben, a mostanában életbe lépő költségnövekedések miatt (alapanyagok, energia, munkabér). Az évek óta veszteséges pékségek a kereskedők által extrém alacsonyan tartott árak miatt szenvednek. Ahogy azt néhány hete az [origo] megírta, Ilonka Boldizsár, a Pékszövetség elnöke 1 euró körüli kenyérárat tartana optimálisnak.

Hasonló gondokkal küzd a tejipar, amelyben a termelőket szintén alacsony felvásárlási árak sújtják. A tejtermékek bolti árai sem emelkedtek gyakorlatilag két éve, ráadásul az energiaárak ebben az ágazatban a fokozott hűtési igény miatt sokkal erősebben hatnak. A boltban durván 140 és 190 forint közötti áron kapható egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej, a termelők azonban csupán 60-64 forintot kapnak egy liter jó minőségű tejért.

Szeptembertől mintegy 25 százalékos csirkehús-áremelésre számíthatunk, elsősorban a takarmány, az üzemanyag és az energia drágulása miatt, továbbá az áfaemelés következtében. A kereskedők itt is szorított árakra kényszerítik a termelőket, akik azonban a fent említett okok miatt már nem tudják ezt vállalni. Ugyanezért egyébként a többi húsféle ára is jelentősebben emelkedhet ősszel.

Az alkoholtól az ártámogatásokig

Szeszes ital, dohányáru

Szeptembertől 7 százalékkal emelkedik az alkoholos termékek jövedéki adója. Ennek nyomán egy üveg átlagos sör 2,5 forinttal lesz drágább. Egy fél liter olcsó rövidital 441 forintról, 31 forinttal, 472 forintra emelkedik. A bor kivételt jelent, erre továbbra is nullaszázalékos adó vonatkozik. Piaci szereplők szerint az adóemelést maradéktalanul a fogyasztókra fogják hárítani, vagyis biztos az áremelés. A különböző minőségi kategóriákban azonban eltérő hatása lesz az adóemelésnek, a legjobb minőségű termékeknél aránylag kisebb lesz az árnövekedés, mint a relatív nagyobb adótartamú, olcsó italoknál.

A cigarettára vonatkozó jövedéki adó is emelkedik, méghozzá 5,7 százalékkal. A gyártók közötti éles árverseny, valamint csökkenése ellenére, még mindig jelentős részt kihasító feketepiac miatt azonban valószínűleg csak később emelkedik a cigi ára. Ezzel együtt hamarosan áremelésre számíthatnak a dohányosok, hiszen idén, gyakorlatilag a tavalyi árakon vásárolhattak. Egy doboz átlagos cigaretta ára megközelíti az 500 forintot. A feketepiacon egy közepes árfekvésű cigaretta dobozonkénti ára 100-150 forintról 300-330 forintra emelkedett.

Szolgáltatások

Az áfaemelés hatásán fölül, körülbelül 8,5 százalékkal drágulnak szeptember elsejétől a MÁV és a GYSEV vonatjegyei, a Volán-cégek pedig 8,1 százalékkal emelik a tarifákat. Az áfaemelés mindössze 4,3 százalékos drágítást tenne szükségessé, de valószínűleg a megnövekedett energiaköltségek, továbbá a (MÁV esetében) a nem nyereséges működés is belejátszott a gazdasági tárca döntésébe. Az év végén további áremelkedés következhet. Értesülések szerint valamivel később, október elején a BKV nagyobb mértékben (akár 15-20 százalékkal) emelheti a jegyek és bérletek árait.

Ruházati és tartós fogyasztási cikkek

A különféle ruházati termékeknél és a tartós fogyasztási cikkeknél nem várható jelentősebb árváltozás. Ezeknél inkáb stagnálás, illetve utóbbiaknál, sok esetben (például elektronikai cikkek) árcsökkenés várható. A forintgyengülés miatt drágulhatnak az autók. Az év elején 250 forintos euróval számoltak a kereskedők, így a nagyrész importból a piacra kerülő autók árában sokszor tíz százalék feletti drágulást kell érvényesíteni. A legtöbben már részben beárazták a forintgyengülést, de további emelések is jöhetnek.

Az építőanyagok 10-15 százalékkal drágulhatnak ősszel. Az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci drágulása mellett a növekvő adóterhek és a forint gyengülése magyarázza a lépést. Egyesek már tavasszal emeltek, így elképzelhető, hogy "féloldalas" áremelés lesz, vagyis nem az egész piacra jellemző.

Gyógyszerek

A gyógyszereknél más és más a helyzet a támogatott és a nem támogatott medicínák esetében. Előbbiek szeptembertől nem drágulnak, és ebben az új árszabályozásnak van nagy szerepe. (Az úgynevezett "120 százalékos szabály" szerint az adott kategóriában referenciának tekintett árszintnél legfeljebb 20 százalékkal lehet magasabb a támogatásra igényt tartó termék ára.) A nem támogatott gyógyszerek árait a gyártók havonta változtathatják, ám ez nem jelenti azt, hogy gyakrabban tennék, mint a régi, negyedéves szabályozás idején. A magyar piacon jelen lévő, mintegy 6000 féle medicína közül mindössze 25 termék ára emelkedik szeptembertől, és 4 esetben árcsökkenés lesz. Az aktuális árváltozásokat egyébként a megelőző hónap 15. napján publikálja a Magyar Gyógyszerész Kamara.

Ártámogatások

A gyógyszerkasszáról még nincs döntés

A konvergenciaprogram vitaanyaga szerint átalakul az ártámogatás rendszere a gáz, a gyógyszer és a tömegközlekedés területén. A gázártámogatás jelenlegi rendszerét 2006-2007-ben fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók és a nagycsaládosok célzott szociális támogatása. A szociális alapú támogatási rendszerben, mintegy 1,2 millió család terheit mérséklik bányajáradékból és költségvetési forrásból. A világpiaci áraknál alacsonyabb hazai kitermelési költségek miatt kivetett bányajáradék évi 70-80 milliárd forint, ehhez járul 10-30 milliárd forint költségvetési támogatás.

A gyógyszer-ártámogatásra fordított kiadások növekedését a generikus program folytatásával (vagyis az originális termékek helyett az olcsóbb licenc-termékek kultiválása), a támogatási rendszer korszerűsítésével és a támogatott gyógyszerek iránti indokolatlan kereslet visszaszorításával kívánják megállítani.

Átalakul a tömegközlekedésben is a támogatás. A vasút reformjával az állam a szolgáltatás tényleges költségeihez igazítja a támogatás összegét, és ezzel hosszú távon önfinanszírozóvá teszi a vasúti személyszállítást. Az idei évtől a fővárosi tömegközlekedés támogatása elismeri a valós költségeket, de korlátozza a jövőbeni támogatási igényeket.