Kémanyuk és kémapuk

GPS, nyomkövető mobiltelefon, drótnélküli figyelő kamera, ruhába épített lokátorchip: ezek mind azok az eszközök, amelyekkel a szülők már "lekövethetik" a tinédzser gyerekeik mindennapi lépéseit. Amerikai őrület.

Lehetne akár egy old school James Bond-film elmaradhatatlan jelenete is - Q bemutatja a legújabb kütyüket a 007-esnek -, ám most, 2006-ban a GPS, a nyomkövető mobiltelefon, a drótnélküli figyelő kamera vagy a ruhába épített lokátorchip mind-mind egy aggódó szülő "felszerelése" lehet. Legalábbis Amerikában, ahol egyre gyakoribb, hogy az iskolai erőszaktól, a tinédzser-öngyilkosságoktól vagy csak úgy az "élettől" félő szülők a naplóolvasás, a szobában kutakodás és telefonlehallgatás helyett különféle elektromos készülékekkel "tartják szemmel" a gyerekeiket. Ezekkel a szerkezetekkel nyomon követhető, hogy a fiatalok merre járnak, hogyan vezetnek vagy akár hogy mit vesznek maguknak ebédre - jelent meg a The Press Enterprise (PE) weboldalon.

Bár az efféle technikai eszközökhöz sokszor hivatalos engedélyre lenne szükség, mégis, szinte bárki hozzájuk juthat a külön az erre az "iparágra" specializálódott, USA-beli boltokban vagy az interneten. "A szülők arra használják ezeket a cuccokat, hogy megbizonyosodjanak: a lányuk nem szexel" - mondta például egy "kémbolt" San Franciscó-i tulajdonosa, Jason Woodwide a PE-nek.

A lap által megkérdezett szülők azt állítják: a technológia csak egy újabb, 21. századi eszköz a kezükben. "Egyre elfoglaltabbak vagyunk, a gyerekek pedig borzasztó gyorsan belekeveredhetnek valamibe" - nyilatkozta Andrea Barnes, egy amerikai kisvárosi szülő, aki bevallotta: használt már olyan gyorstesztet, amivel megbizonyosodhatott afelől, hogy vajon a gyerekei szívtak-e marihuánát.

Barnes figyelmeztette a gyerekeit: a tesztelés szúrópróbaszerűen bármikor várható - nyilatkozta a lapnak, hozzátéve: amikor a teszt pozitív lett, az anya különféle büntetéseket szabott ki. Szerinte a szülő felelőssége, hogy megvédje a gyerekét, ha kell, "akár a magánéletébe is beavatkozva". Egy újabb lépcsőfok volt, amikor az anya a marihuána mellett a középső fiánál, a 15 éves Dannél már a kokain- és az ecstasyfogyasztást is letesztelte.

"Többször kínáltak fűvel, de mindig elutasítottam. A tudat, hogy ha elfogadom, esetleg kiderülhet és büntetést kapok, sokáig visszatartott" - mondta a PE-nek Dan. - "Pár év után azonban eljutottam arra a pontra, hogy az egész nem érdekelt."

Folyamatos figyelem

Az olyan szülőknek, akik még nem tudják elég flottul kezelni a számítógépet, szemfüles informatikusok kitaláltak már egy olyan szoftvert, amely például kiszűr bizonyos szavakat a chaten, olyanokat például, hogy "találkozzunk". Amerikában több iskola is alkalmazza ezt a programot - írja a PE. Léteznek egyéb szoftverek is, amelyek például abban segítenek, hogy a szülő folyamatosan figyelhesse a gyerekét az interneten és ellenőrizhesse, az a szabadidejében merre jár, mit ebédel vagy kivel találkozik.

Lori Rich amerikai háztartásbeli mindenféle bűntudat nélkül kémkedik gyerekei után - hoz egy másik példát a lap. A fia nyolcéves volt, amikor ellenőrizni kezdte, és 13 éves korától - amikor Jason megkapta az első számítógépét -, már folyamatosan figyelte a számítógépét. Az anya döntötte el, hogy kitől kaphat a fia levelet, és 18 éves koráig rendszeresen nézte, hogy milyen oldalakat látogat a gyerek.

Azt Jason MySpace oldaláról tudta meg, hogy a fia - mint minden normális tinédzser - titokban házibulit rendezett. "Ki tudja, mi mindent csinált volna még, ha nem tettem volna meg ezeket a lépéseket" - nyilatkozta Rich felháborodottan a PE-nek.

A 21 éves egyetemista Jason, aki most egyedül él, nem akart nyilatkozni a lapnak. Rich figyelme pedig a kislánya felé fordult, akinek például tilos chatroomokba - internetes beszélgetőszobákba - belépnie, és nem használhat online levelezőoldalakat sem.

Szintén terjedőben van Amerikában a kémkedés egy másik módja is: az autóban elhelyezett GPS (Global Positioning System) navigációs rendszer, amellyel nem csak az autó helyét lehet ellenőrizni, hanem a sebességét is.

A Long Beach-i Lou Altman, amikor fia vezetni kezdett, mobiltelefonon rendszeresen nyomon követte, hogy a gyerek merre jár és milyen gyorsan vezet - ad egy másik példát a kémkedésre a PE. Az aggodalom odáig vezetett, hogy az apa kezdetben naponta, késobb pedig havonta ellenorizte a fiát - természetesen titokban. A most 19 éves Daniel Altmannak fogalma sem volt róla, hogy megfigyelik.

Hiába azonban a túlzott elővigyázatosság. Ezt Nancy McBride, egy amerikai, az elveszett és kizsákmányolt gyerekek jogait védő szervezet, a National Center for Missing and Expolited Chlidren igazgatója is megerősítette a PE-nek. "Nincs olyan készülék vagy szerkezet, amely tökéletes garancia lenne a fiatalok biztonságára" - mondta.

"Sokan tévesen úgy gondolják, hogy 30 vagy 40 évvel ezelőtt nem fenyegetett ennyi veszély" - tette hozzá. - "De ugyanezek a problémák évek óta megvannak - csak most sokkal több nyilvánosságot kapnak."

Amerikai adatok

Friss amerikai kormányzati adatok szerint a keményebb büntetések, a közvélemény figyelmének a felkeltése és a javuló gazdasági helyzet hatására a gyermekek elleni szexuális zaklatások 39 százalékkal csökkentek 1993 és 2003 között az USA-ban.

Az elmúlt évtizedben visszaesett a gyermekrablások, a fiatalkorú szülések és az iskolai erőszakos események száma is. Ezzel szemben 1970 és 2003 között majdnem a duplájára emelkedtek az öngyilkosságok. Szintén nőtt az internetbűnözés a Crimes Against Children Research (a "gyerekekkel szembeni eroszak kutatás") szerint: egy év alatt ötből egy internet felhasználó fiatal kap szexualitásra felszólító vagy utaló üzenetet.

McBride hozzátette: sok személyes jellegű információ kerül fel a netre a MySpace közösségi weboldalon vagy a különféle chatszobákon keresztül, amelyek - nem úgy, mint a naplók - mindenki számára elérhetők.

Nem kérdés, hogy az ilyen jellegű megfigyelés - még ha szülők és gyerekek között zajlik is - számos etikai problémát felvet. A "megfigyelés" vagy kémkedés személyi jogokat sért, de nagyobb baj, hogy rendkívül káros lehet a szülő és a gyerek közti viszonyra. Gond van például akkor, ha a szülő a kémkedés során talál vagy felfedez valamit a gyerekénél, ám az "információt" titokban kell tartania, hogy a gyerek továbbra is megbízzon benne.

A Los Angeles-i egyetem (University of Southern California, USC) szociológiaprofesszora, Elaine Bell Kaplan egy kutatásából kiderült, hogy még a magukat szabadgondolkodásúnak valló szülők is elolvassák a gyerekeik e-mailjét, használnak drogtesztet vagy kémkednek a hálószobában - írta a PE.

A Kaplan kutatásában résztvevők közül sokan az 1999-ben, a Columbine középiskolában történt véres eseményekkel is indokolták a rendszeres "vizsgálódásukat". (Annak idején a két fiatal - akik 12 tanulót és egy tanárt megöltek, valamint 24 másik diákot megsebesítettek - több internetes nyomot, például egy, a "megölendők" listájával kiegészített blogot is hagytak.)

A felmérés válaszadói ezenkívül a kémkedés általános indokaként a drogtól való félelmet, a gyerekek elleni erőszakot és a különféle szexuális tartalmú dalszövegeket említették. Kaplan szerint ez a szülői generáció különösen aggódik a drog és a szex miatt, hiszen már megvannak a saját tapasztalataik, tisztában vannak azzal, hogy mi történhet a gyerekükkel - így a PE.

Japán módi

Japánban az aggódó szülők mostantól a mobiltelefonjaikon keresztül követik nyomon, hogy épp mit csinál a gyermekük. Mindez a csemeték iskolatáskájába vagy ruhájába beépített rádiófrekvenciás azonosítóchipeknek (vagyis az RFID-technológiának) köszönhetően lehetséges. A módszer egyszeru: amint a diák belép az iskola kapuján, az ajtóra szerelt vevőegység regisztrálja a ruhájában lévő chipből érkező jeleket, majd továbbítja az adatokat egy központi számítógépnek. Csalni nem érdemes, és gyakorlatilag lehetetlen is lenne. A kísérleti rendszer felállítását a szülők 70 százaléka támogatta. Első lépcsőben 334 japán diák kapott RFID-chipet.

A rendszer előnye az is, hogy az infravörös szenzor segítségével azonosít minden olyan személyt, aki az ajtón RFID-chip nélkül lép be, és azonnal riadót fúj. Erre azért van szükség, mert Japánban ugyan még mindig nagyon kevés a súlyos bűncselekmény - mint például a gyilkosság, a rablás vagy a testi sértés -, ám ennek ellenére a japánok több mint a fele mégis fél kilépni az utcára. Tény, hogy a gazdasági krízis a Felkelő Nap országában is érezteti hatását, és megnőtt a bűncselekmények száma, nem csak a felnőttek, de a fiatalok körében is. Egy évvel ezelőtt például egy japán kisvárosban egy 26 éves fiatalember elrabolt egy 15 éves diáklányt. A rendőrök a lányt csak 11 nap múlva tudták a fogságából kiszabadítani.

Bár a gazdasági elemzők úgy vélik, hogy az RFID-technológia segítségével milliókat spórolhatnának a vállalatok és az intézmények, az emberi jogi aktivisták és az adatvédelmi szervezetek szerint a technológiát fel lehet használni emberek megfigyelésére, nyomon követésére is. Mindezt a RFID-technológia jelenlegi technikai szintje miatt azonban elképzelhetetlennek tartja Robert Niedermeier, az Eicar információ-technológiai intézet szakembere. Szerinte ugyanis a jelenlegi passzív RFID-chipek jelének hatósugara túl kicsi ahhoz, hogy bármilyen nagyobb távolságra történő mozgást nyomon lehessen követni vele, ráadásul a készülékek elemei sem képesek ellátni egy ilyen feladatot.

A japán diákokat azonban mindez nem igazán érdekli, ők egy laza játéknak fogják fel az új azonosítási módszert.

Itthon - bár egyelőre még nem általános, hogy az autók GPS-szel és beépített kamerával lennének fölszerelve - minden jel szerint vannak már "önjelölt kémek".

Az általunk megkérdezett Bea bevallotta például, hogy néha-néha kémkedik, de szigorúan úgy, hogy a gyerekek azt ne vegyék észre. Szerinte például az iWiW közösségi portál is "veszélyes lehet", mert "bárki bejelölheti a fiait vagy üzenetet küldhet nekik", ezért van, hogy rátéved az oldalra, "lecsekkolni" a dolgokat.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a szülőknek nincs könnyű dolguk. Gabi például, amikor megnézte a 13 éves lánya e-mailjeit, megtalálta egy 30 év körüli férfi szexuális tartalmú leveleit.

Viki azt hangoztatja, hogy ő megbízik a kamasz lányában. "Mindent elmond nekem, biztos, hogy megosztaná azt is, ha például szexuális tartalmú levelet kapna a neten" - mondja.

"A kémkedés - akár a legújabb high tech cuccokkal, akár a hagyományos módszerekkel történik - mindenképpen rosszat tesz a gyerek és a szülő kapcsolatának, a gyerek ugyanis nagyon becsapva és elárulva érezheti magát tőle" - írta Laura Kamptner pszichológus.

A pszichológus szerint a kémkedés bizalmatlan és sértő a gyerek számára, és egy olyan utat mutat a fiatalok számára, ami nem helyes. A vizsgálatok azt mutatják: azok a gyerekek, akik közelebb állnak a szüleikhez, sokkal inkább ragaszkodnak a felnőttek által képviselt értékekhez. "A jó kapcsolat sokkal többet ér, mint bármilyen megfigyelés vagy drogteszt. Az ellenőrzés csupán arra jó, hogy tönkretegye a szülő-gyerek kapcsolatot" - véli Kamptner. - "A legfontosabb, hogy sok időt töltsünk a gyerekünkkel és elmagyarázzuk a helyes és helytelen közti különbséget."

Csák Annamária, a IV. kerület nevelési tanácsadó vezetője szerint sem helyes, ha szülő titokban kémkedik a gyereke után. "A gyerek és a szülő kapcsolatában nagyon fontos a bizalom, és ha a kapcsolat jól működik, akkor a gyerek akár a titkait is elmondja. Ha kiderül, hogy a gyereket titokban megfigyelték, akkor nagy lesz a bizalomvesztés" - mondta.

"Minden gyereknek vannak apróbb titkai, amelyeket fontos a szülőnek tiszteletben tartania. Ha a gyerek megbízik a szülőben és jó a viszony közöttük, akkor sok mindent elmond" - tette hozzá a vezető. - "Semmiképpen nem szabad a gyerekünket titokban figyelni. Ha mindenáron tudni szeretnénk valamit, akkor inkább meg kell kérni őt, hogy mutassa meg az e-mailjeit vagy a telefonját. Fel kell hívni a figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket hordozhat például a szabad barangolás az interneten."

A tanácsadó szerint, ha letiltunk például egy internetes lapot, akkor el kell magyarázni a gyereknek, hogy azt miért tesszük - sőt, akár együtt s megnézhetjük vele a site-ot, hogy lássa, miért nem érdemes ilyen oldalakat megnézni.

"A kamaszkor egy lázadó időszak, ezért természetes, hogy ebben a periódusban a gyerekek sok mindent kipróbálnak. De ha a szülőktől helyes mintát látnak, hosszú távon az ekkor szerzett tapasztalatok nem jelentenek majd gondot. Fontos, hogy a szülő megfelelő értéket közvetítsen" - hangsúlyozta Csák.

A szakember szerint a magyar szülők inkább naivak, és sokszor nem is gondolják, hogy a gyerekükkel bármilyen probléma is lehet.

Veres Panni