Motiválatlan kismamák

Nem nagyon van kedvük dolgozni a 25-34 éves magyar kismamáknak - állítja a KSH. Az ok nem az anyák lustaságában, hanem - többek közt - a lehetőségek könnyedén kimeríthető tárházában keresendő.

Judit, a 27 éves, kétdiplomás szociálpedagógus két éve van gyesen kisfiával. Több mint fél éve próbál olyan állást találni, ami napi négy órában, illetve otthonról, távmunkában végezhető. Hála a már nyugdíjas korú, de roppant fiatalos édesanyjának, valamint a kötetlen munkaidőben dolgozó párjának, a távmunkapiac vagy egy részmunkaidős állás nem jelentett volna számára problémát, már ami a gyerek ellátását illeti.

"Első pillantásra az internetet böngészve úgy tűnt, hogy rengeteg az álláslehetőség: azt gondoltam, ha mint szociálpedagógus nem is, de mint angol nyelvi diplomával bíró tanár, biztosan találok valamit. Sajnos hamar kiderült, hogy a legtöbb "munka" amolyan "hagyja bekapcsolva a számítógépét, és ezzel hihetetlen összegeket kereshet" típusú volt, ami szellemileg igen csekély kihívást jelentett volna számomra - panaszolta Judit.

"Azt kell mondanom, szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mindig lenne kire bízni Somát, amíg én dolgozom. De munkalehetőség híján nemigen tudjuk a szerencsénket kihasználni" - mondta.

Judit esete egyáltalán nem egyedi. A magyar munkaerőpiacon kevés a kismama - adta hírül a Világgazdaság (Vg) gazdasági napilap augusztus végén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A KSH két közelmúltbeli felméréséből kiderült, hogy európai összehasonlításban alacsony a "kismama-generációnak" is nevezett, 25-34 éves magyar nők munkavállalási hajlandósága, és kritikus kérdés, hogy miként lehet ezt a szegmenst a munkaerőpiacra visszacsalogatni - írta a Vg.

A rendszerváltással fordult a kocka

A megoldás nem egyszerű, hiszen a kismama-generáció motivációi meglehetősen összetettek. A rendszerváltásig, a gyes letelte után, egy kisgyermekes anyuka zökkenőmentesen térhetett vissza az egykori munkahelyére.

A helyzet a kilencvenes években gyökeresen megváltozott: 2005-ben - a KSH adatai szerint - már csak mindössze a kismamák 55 százaléka szándékozott az eredeti munkahelyére visszatérni (ami ugyan némi javulást jelent a 2002-es számokhoz képest, de továbbra is gyengének mondható).

A 2000-es és 2005-ös adatgyűjtés között még valamelyest romlott is a kismamák munkaerő-piaci státusa, hiszen az évezred elején 23,2, tavaly pedig 28,8 százalékuk nem állt munkaviszonyban.

Az okok között egyrészt a munkahelyek tömeges megszűnése, másrészt a kisgyerekes anyákkal szembeni munkáltatói diszkrimináció is szerepel.

A legtöbb magyar kismama a szüléstől számítva igénybe veszi a teljes ellátási időt, s a hosszú távollét alatt nemhogy a teljes munkaidős foglalkoztatás - amelyre idén január óta minden szülőnek, akinek a gyermeke betöltötte az egy évet, joga van -, de a részmunkaidős is igen ritka - mondják a KSH adatai.

Főállású anyukák

Az alacsony munkaerő-piaci aktivitás okai ugyanakkor nem csupán a gazdasági tényezők közt keresendők, hanem a magyar nők anyaszerephez való viszonyában is, ami rendkívül tradicionális - állítja a KSH. Egy, még négy évvel ezelőtt készült, a nemi szerepeket felmérő attitűdvizsgálat szerint Magyarországon az emberek kétharmada (nők és férfiak egyforma arányban) egyetért azzal a megállapítással, hogy káros, ha az anya a gyerek hatéves kora előtt munkába áll, illetve a megkérdezettek több mint fele úgy látja: a család élete megsínyli, ha feleség teljes munkaidőben dolgozik.

E tradíciók mélyebb gyökereiről tanúskodik az a statisztika, miszerint Európában csak a svéd kismamák táplálják tovább anyatejjel gyermekeiket, mint a magyar társaik. Az egyéves átlagidőtartam messze meghaladja a fejlett nyugati országokban szokásost, több helyen a fél évet sem éri el a szoptatási időszak.

Klári, aki tanítónő, és egy éve van otthon a kislányával, maga is azok közé tartozik, akik úgy gondolják: "egy minimális életszínvonal-csökkenés semmiség ahhoz a töréshez képest, amit egy kisgyerek elszenved, ha túl korán el kell szakadnia a mamájától".

Kláriék idén télre várják a következő babát. "Nem bánom, hogy így alakult, sőt" - mondta. - "Eredetileg is úgy terveztük, hogy a gyerekek között ne legyen nagy korkülönbség. De ha még váratott volna magára Ági testvére, akkor sem mentem volna vissza dolgozni - még részmunkaidőben sem. Ezeket a hónapok, évek pótolhatatlanok. Napról napra figyelni, ahogy fejlődik,okosodik, ügyesedik, szépül a gyerek, az kihagyhatatlan. Úgyis olyan hamar megnőnek, és hamar eljön az az idő, amikor hat lóval sem tudom majd visszatartani őket, hogy elmenjenek" - tette hozzá.

Arany középút: részmunkaidő, távmunka

A hagyományos anyaszerepet és a szakmai fejlődést egyaránt szem előtt tartó nők számára a legmegfelelőbb megoldás kismamaként a részmunkaidős és távmunkapiac, amelynek a kínálata Magyarországon lassan bővül, annak ellenére, hogy 2003-tól jelentős állami támogatást - adó- és járulékcsökkentési lehetőséget - kaphatnak a munkáltatók.

"Jelenleg, a hazai össz-foglalkoztatást tekintve, a távmunkában foglalkoztatottak aránya két-három, míg a részmunkaidőben foglalkoztatottaké négy százalék" - nyilatkozta Fülöp Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) vezető főtanácsosa a Népszavának.

"Haladunk előre, de a potenciális részmunkaidősöket - elsősorban az ezt igénylő nőket - a lehetőségek hiányán túl az alacsonyabb jövedelem is visszatartja az álláskereséstől" - mondta Fülöp Edit, hozzátéve: "Munkáltatói oldalról nézve a részmunkaidős foglalkoztatást, a munkaerőköltségeket különösen a tételes egészségügyi hozzájárulás bevezetése tette a teljes munkaidőnél rövidebb foglalkoztatás esetén kedvezőtlenné."

A főtanácsos szerint a kisgyermekes anyák foglalkoztatása jelentősen függ a munkáltatók hozzáállásától: hogy a munkahely mennyire családbarát, a munkaidő mennyire rugalmas, vannak-e szociális juttatások, van-e a gyermekgondozás ideje alatt kapcsolattartás, illetve biztosítanak-e a kismamáknak továbbképzést. "A távmunkát elsősorban olyan munkáltatók tudják biztosítani, ahol ennek műszaki feltételei adottak" - mondta Fülöp Edit.

A Nők a Munka Világában Egyesület a nők munkaerő-piaci részvételének támogatását tekinti céljának. Az egyesület programjaival és tevékenységével azt az "ambíciózus" női réteget kívánja képviselni, amely vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgozik vagy dolgozni szeretne.

A szervezet hozzá szeretne járulni egy szemléletváltáshoz a mai nő szerepét és munkaerő-piaci helyzetét illetően, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség magyarországi gyakorlatának megteremtéséhez is.

Az áprilisi konferenciájuk - amely a "Van élet a gyes után" címet viselte -, nyilvánvalóvá tette, hogy szükség van egy adatbázisra épülő olyan rendszerre, amelynek segítségével összehozhatók a cégek és a munkát kereső kismamák. Egerszegi Dorottya, az egyesület elnöke a Népszavának elmondta: egy ilyen rendszer a kétoldalú kommunikációról szólna. Egyrészt megpróbálják összegyűjteni azokat a cégeket, amelyek már alkalmaznak kismamákat távmunkában, részmunkaidőben - vagy nyitottak erre és szeretnének alkalmazni egy újonnan belépőt. Másrészt a kismamákat szeretnék regisztrálni, akik ilyen formában szeretnének elhelyezkedni.

Forrás: Népszava Online

"Ha akarnék, sem tudnék"

Vannak olyan családok, ahol nem kérdés az, hogy a mama egy-másfél vagy három év elteltével visszamenjen-e dolgozni - például azért, mert a családfenntartó, az apuka keres annyit, hogy ez ne legyen feltétlenül szükséges, vagy mert a kismamának olyan a munkaköre, ami mellett lehetetlen a család fészek melegét fenntartani.

A terhessége előtt a filmszakmában, gyártási szakemberként dolgozó Edit kislánya most féléves, de Edit elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egy egyéves gyerek mellett is a napi 10-12 órás intenzív elfoglaltsággal járó forgatásokon helyt tudna állni.

"Ha akarnék, sem tudnék újra a szakmában dolgozni - nem kifejezetten családbarát munka a miénk. De hál' istennek, erre nincs is szükség, mert a párom elég jól keres. Azért de el szoktam játszadozni a gondolattal, hogy mihez kezdenék, ha hirtelen szükség lenne az én fizetésemre is a megélhetésünkhöz" - mondta.

"Vannak kolléganőim, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, mint én, és tudok a mindennapos küzdelmeikről. Sajnos a nagyszülők apai ágon elég idősek, sokat betegeskednek, nekem pedig már csak az édesapám él, elég messze a fővárostól, így napi szinten senkire nem számíthatnék. Egy állandó és megbízható bébszitterre pedig több tízezer forintot kellene költenünk havonta - úgyhogy gyanítom, hogy szinte csak az au-pair fizetésére keresnék" - tette hozzá Edit.

Papák és pelenkák

Amikor Ritáéknál érkezőben volt az első gyermek, eldöntötték: Attila lesz az, aki otthon marad a kisbabával.

"Frissen kinevezett vezetőként lettem terhes, és az az igazság, hogy bár a gyerek érkezése hihetetlen öröm volt, erre a kinevezésre is nagyon vártam. Rengeteget dogoztam, küzdöttem érte, és úgy éreztem: ezt a lehetőséget most nem engedhetem el. Ati épp abban az évben kezdett el egy főiskolát, és mindketten úgy gondoltuk: egy napi 14-16 órás, idegileg rettenetesen megterhelő ügyfélkapcsolati munka mellett kevésbé lenne sikeres a vizsgaidőszak, mintha egy napi 10-12 órát alvó kisbaba mellett kellene készülnie."

Magyarországon az elmúlt évben 165 ezren vették igénybe a gyest, ebből csupán 10 500-an férfiak. Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézetének a tagja szerint - mint azt a Tűsaroknak elmondta - ennek három fő oka van.

"A női fizetések máig elmaradnak a férfiakéitól, ezért abban a pillanatban, amikor egy családban arról kell dönteni, hogy melyik szülő keresete essen ki - akár csak pár hónapra -, racionálisabb választás, ha a feleség pénzéről mond le a család" - mondta. - "Emellett a magyar társadalom még meglehetősen konzervatív, a nemi szerepeket illetően is."

Az MTA-kutatásokban részt vevő férfialanyok meglepően nagy számban vallják azt, hogy "a feleségük jobban teszi, ha főz, mos, nem pedig pénzt keres, önmegvalósít" - mondta Tóth Olga a Tűsaroknak.

"A nők közül jellemzően a nagymama kap a szívéhez a gondolattól, hogy a fia otthon maradjon pelenkázni, bébipempőt passzírozni, mondván, hogy nem erre nevelte. Ezek a beidegződések sokszor olyan férfiakat is eltántorítanak a gyestől, akik egyébként szívesen töltenék az idejüket a gyerekükkel. Ez a gondolkodásmód azonban nem csak az idősebb generációra jellemző, meglehetősen régi vágásúak a gyerekek és a kamaszok is" - tette hozzá.

A cikkből kiderül, hogy érdekes módon, a 12-18 éves korosztályban a 12 évesek a legkonzervatívabbak, fiúk és lányok egyaránt.

A 16-18 évesek már valamivel lazábban gondolkodnak, de a fiúk valamiért mégis 30 százalékkal nagyobb arányban gondolják azt jövendőbelijükről, hogy az nem fog dolgozni. Ehhez képest a lányok több mint 90 százaléka természetesnek tartja a munkát.

"Minden harmadik fiú úgy képzeli, hogy családfenntartó lesz - náluk nyilván fel sem merül, hogy elmenjenek gyesre" - nyilatkozta Tóth Olga. -"A merev munkahelyi korlátok mellett - az ember vagy dolgozik, vagy gyesen van, hiszen a munkavállalást a bölcsődék 130 százalékos túltelítettsége is nehezíti."

Tóth Olga a munkahely elvesztésétől való félelmet említi, ami eltántorítja a férfiakat a gyestől. Azok az apukák, akik mégis gyes-re mennek, általában anyagi, kényelmi vagy egyéb praktikus megfontolásból teszik ezt szerinte, nem pedig kifejezetten azért, hogy jelen legyenek gyermekük életében. Ennek az érzelmi igénynek a hiánya azonban nem marad az apák magánügye: Tóth Olga vizsgálatai ugyanis azt mutatják, hogy sajnos a mai gyerekek kevéssé kötődnek az apjukhoz, mivel a legtöbb idejüket anyjukkal töltik.

"Kis-szülők" kisokosa - Mi? Mikor? Mennyiért?

A szülési szabadság
Magyarországon a munkahellyel rendelkező terhes, illetőleg szülő nőt 24 hét szülési szabadság
illeti meg. A szabadságot lehetőleg úgy kell kiadni, illetve igénybe venni, hogy abból négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság kiadása a munkáltató joga, illetve kötelessége. Itt részletesen elolvashatod, hogyan rendelkezik a törvény a szabadságról.

Az apa jogán
A törvényalkotók figyelembe vették, hogy a gyermeknek gyakran apja is van, ezért nagyvonalúan engedélyezték, hogy a kedves papa öt napot tölthessen otthon a szülést követő második hónap végéig. Az apáknak járó szabadság igénybevétele nem kötelező.

Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás)
A tgyás annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősült. A tgyás a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg az anyát vagy a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt. A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70 százaléka.

Gyermekgondozási díj (gyed)
A gyedet a gyermek két éves koráig kapja az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő, aki lehet az anya vagy az apa is. A gyed csak az egyik szülő részére folyósítható és csak a szülési szabadság lejárta után - függetlenül attól, hogy igénybe vettek-e közben tgyást.
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka , amely az év elejétől 87 500 forint.

Gyermekgondozási segély (gyes)
A gyes olyan, havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt vagy a gyermeke harmadik életévének betöltéséig; ikergyermekek esetén,a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig); tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.

A gyermekgondozási segélyben részesülő állampolgár - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után azonban 2006-tól időkorlátozás nélkül igen.

Forrás: Tűsarok