Van ír az igazságtalanságra

Bár már másfél éve megalakult az Egyenlő Bánásmód Hatóság - amely akár pénzbüntetést is kiszabhat, ha valakit például a munkahelyén igazságtalanul kezelnek -, ahhoz képest, hogy itthon is volna hova fejlődni, egyelőre nagyon kevés a panasz.

"Ő az egyedüli nő munkájának a területén, és ilyen módon a bérét nem tudják mihez viszonyítani" - indokolta az a munkáltató, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) szeptemberben - Magyarországon elsőként - felelősségre vont és egymillió forintos pénzbírságra kötelezett, amiért az a betanított, fizikai munkát végző nőnek a férfi kollégáinál átlagosan 150 forinttal kevesebb órabért fizetett - írta az [origo].

A panaszos, aki a hatósághoz fordult az igazságtalanság miatt, öt éven keresztül dolgozott a cégnél, majd tavaly októberben a saját kérésére munkakört váltott. Az órabére változatlan maradt, de állítása szerint a munkáltatója szóban megígérte neki, hogy a fizetése emelkedni fog.

A nő óránként 385 forintot kapott a munkája után, míg a többi, ugyanilyen munkakörben foglalkoztatott, azonos időben, időszakban dolgozó férfi bére 430 és 660 forint között volt.

Bár az efféle diszkrimináció nem megy ritkaságszámba Magyarországon sem, mégis: ez volt az első eset, hogy valaki a hatósághoz fordult, és elégtételt is kapott.

Tavaly február, az EBH megalakulása óta, a 22 elmarasztaló határozatából hét született nemi diszkrimináció miatt. Az eljárás alá vontak mindegyike a bírósághoz fordult eddig, kérve az EBH határozatának a felülvizsgálatát.

A bíróság eleddig még csak egy ügyet zárt le, helyben hagyva a hatóság jogsértést megállapító döntését egy utazási irodával szemben, ahol koruk miatt különböztették meg hátrányosan a 45 éven felüli dolgozókat.

Sok eset, kevés panasz

Az embereket megkülönböztetni - akár munkahelyen, akár más viszonyban - sokféleképpen lehet, ezek közül csak egy a nők és a férfiak fizetése közötti különbség.

Az EBH-hoz az elmúlt másfél évben a legkülönfélébb területekről érkezett panasz, a leggyakoribb a romákkal szembeni, a foglalkoztatás területén történt jogtalan megkülönböztetést sérelmező kérvény volt. Különösen sok volt a fogyatékossággal élőkkel, illetve a nőkkel szembeni igazságtalanság - derül ki a hatóság adataiból, de a hatósághoz a megtörtént esetekhez képest csak töredéknyi bejelentés érkezett.

Mint Demeter Judit, az EBH elnöke mondja: a nők esetében a legtöbbször nem olyan egyenlőtlen bánásmódról van szó, amire első hallásra gondolnánk, nevezetesen, hogy ugyanazért a munkáért a nők kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak.

"Tény, hogy Magyarországon - az Európai Unióhoz hasonlóan - átlagosan 15 százalék a különbség az ugyanolyan munkakörben, ugyanolyan felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező nők és férfiak fizetése között. De sokkal több az olyan bejelentés, hogy egy nőt azért nem vesznek fel egy munkahelyre, illetve bocsátják el onnan, mert éppen babát vár vagy családot tervez" - mondja Demeter Judit, hozzátéve: sok hátrány éri a munkaerőpiacon elhelyezkedni vágyó, 45-50 éves nőket is.

Bár Magyarországon is - csakúgy, mint a világban - sorra fordulnak elő hasonló esetek, egyelőre nagyon kevesen vannak, akik az igazságtalanságra jogorvoslatot kérnek.

Az egyik probléma, hogy sokan nem is tudják: létezik Magyarországon az EBH, amely kifejezetten a jogtalan megkülönböztetésekkel foglalkozó szervezet. Másrészt, az emberekben, minden jel szerint erős a félsz: az általunk megkérdezett nők többsége például nem biztos abban, hogy "jól járna", ha a hatósághoz fordulna valamilyen panaszával.

Színes hajpánt menstruáció idejére

Móni, az egyik nagy magyarországi hipermarket pénztárosa napi nyolc órát ül a gépe előtt, szigorú rend szerint. Az is meghatározott például a bevásárlóközpont belső szabályzata által, hogy mikor mehet ki a WC-re. Móni megértően viszonyul a meglehetősen furcsa szabályzathoz. "Amikor ide jöttem dolgozni, elmondták, hogy ez is a feltételek között van, én meg elfogadtam. Végül is nem szaladgálhatok ki állandóan a kasszámból... Ha emiatt bármilyen hatósághoz fordulnék, talán még a munkámat is elveszíteném" - mondja.

Egy másik hipermarketben - információink szerint - a női dolgozóknak a "nehezebb napjaikon" a többiekétől eltérő színű hajpántot kell viselniük, csak így vehetik ugyanis igénybe az előírtnál többször a mosdót. Az egészen abszurd eljárásról hallott EBH elnöke, Demeter Judit is, de azt mondja: addig nem tehetnek semmit, amíg a cégtől egyetlen nő sincs, aki panaszt tenne, márpedig ez egyelőre nem történt meg.

Vannak ezeknél nehezebben megfogható esetek is, mint például Hajnié, aki 32 éves, és egy nagy cég jogásza. Azt mondja, bár a munkahelyén sikeres és a főnökei szerint is jól végzi a munkáját, mégis, szerinte "soha nem kerülhetne olyan pozícióba, amilyenekbe a vele egykorú és tapasztalatú férfi kollégái".

Toporgás

"A nők és a férfiak esélyegyenlősége terén nagy előrelépések az elmúlt években Magyarországon nem voltak" - állapította meg a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) egy nemrégiben végzett felmérésének összefoglalójában. Zentai Violetta, a MONA elnöke úgy összegzi a megállapításaikat, hogy nemcsak nem volt nagy fejlődés ezen a téren, de a jogszabályokban is találtak jelentős hiányosságokat: az esélyegyenlőségi törvény például nem definiálja a szexuális zaklatás fogalmát, így ajánlásokat se tartalmaz annak szankcionálására.

Ezzel egyetért az EBH elnöke is - "A törvény valóban nem szól a szexuális zaklatásról, pusztán a diszkrimináció egyik fajtájaként, zaklatást fogalmaz meg" - mondja -, ám szerinte ez nem akadályozza meg a hatóságot abban, hogy az ilyen ügyekben eljárjanak.

"Nem kérdés persze, hogy segítene, ha a szexuális zaklatás fogalma kifejezetten benne lenne a törvényben. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy minden munkáltató teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a dolgozók az ilyen esetekben tudjanak kihez fordulni" - mondja Demeter Judit.

"Ezeknek az ügyeknek az az érdekességük, hogy az eljárást sohasem a közvetlen zaklatóval szemben folytatjuk le - hacsak az nem a cég vezetője -, a törvény szerint ugyanis nem magánszemélyekkel, hanem a foglalkoztatóval, munkáltatóval vagy a cégvezetővel szemben kell eljárnunk. Így áll elő az a fura helyzet, hogy az elkövetőt pusztán tanúként hallgatjuk meg, miközben adott esetben a cégvezetőt vonjuk felelősségre. Ennek az a reális oka, hogy a munkáltató dolga olyan feltételeket teremteni, hogy a zaklatás ne történhessen meg, vagy ha mégis, arról a vezető tudjon és kezelje a dolgot" - folytatja az elnök. - "Összegezve: ha a cégvezető tudott a zaklatásról, és nem csinált semmit, akkor az a baj, ha nem tudott róla, akkor pedig az a baj."

A dolgok menete

"A hatósághoz bárki fordulhat, ha úgy érzi sérelem érte" - mondja Demeter Judit. - "Az eljárásainkat minden állami vagy önkormányzati szervvel, illetve intézménnyel, sőt bizonyos területeken még a privát szféra szereplőivel szemben is lefolytathatjuk."

A hatóságnak - miután megkapja a panaszt - 75 napja van arra, hogy eldöntse: valóban történt-e törvénysértés, ehhez egyaránt lefolytathat egy bizonyítási eljárást vagy kirendelhet egy szakértőt is az ügy kivizsgálására.

Ha beigazolódik, hogy valamely cég vagy szervezete megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az EBH elrendelheti a "jogsértő állapot megszüntetését", illetve eltilthatja a jogsértéstől azt, akire ez vonatkozik.

A határozatot - a sértett adatai kivételével - az EBH nyilvánosságra is hozhatja, és 50 ezertől hatmillió forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja azt, aki a jogsértést elkövette.

"A honlapunkon 30 napra közzé tesszük azokat a határozatokat, amelyektől azt várjuk, hogy nem csak egy konkrét ügyben, de más, hasonló esetben is visszatartó erejük lehet. Így talán még azoknak a figyelmét is fel lehet kelteni, akik nem is gondolják, hogy valamilyen magatartásuk vagy cselekedetük törvénybe ütközik" - mondja Demeter Judit.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a legjobb eszközük elsősorban nem a büntetés. "Arra is van módunk, hogy bizonyos esetekben egyezséget ajánljunk fel, és hagyjunk jóvá a felek számára; és amikor erre van lehetőségünk, meg is próbáljuk, mert szerintünk egy megállapodással rendezett konfliktus többet ér bármilyen szankciónál" véli Demeter Judit.

A háló szövedéke

A hatóság munkájának eddigi tapasztalatai alapján, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) hamarosan elkészíti a 2003. évi 125-ös törvény módosítását, amelybe valószínűleg belekerül már egy olyan szabály, ami kötelezően előírja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos panaszok valamiféle fórumrendszerének és eljárási rendjének a kialakítását minden munkáltatónál. "Azt reméljük, hogy - egy sor más, hasonlóképp fontos módosítással együtt a törvényünk szabályozása még idén a parlament elé kerülhet, s talán 2007. január 1-jétől hatályba is léphet" - mondja Demeter Judit.

Esélyegyenlőséget biztosító hatóság egyébként az Európai Unió összes államában van, ezeknek a létét - bár szervezetileg igen különbözőek - az unió faji és foglalkoztatási irányelve elő is írja a tagállamoknak. Létezik ezenkívül egy Equinet nevű európai hálózat is, ami az egyenlő bánásmód megteremtéséért dolgozó szervezeteket fogja össze a kontinensen - ennek tagja az EBH is. Az Equinet tagjai rendszeresen küldik egymásnak azokat a jogeseteket, amelyekből a más állambeli szervezetek tapasztalatokat szerezhetnek.

Mi alapján tilos az embereket megkülönböztetni?
(2003. évi 125-ös törvény, 8. paragrafus)

- nem,
- faji hovatartozás,
- bőrszín,
- nemzetiség,
- nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás,
- anyanyelv,
- fogyatékosság,
- egészségi állapot,
- vallási vagy világnézeti meggyőződés,
- politikai vagy más vélemény,
- családi állapot,
- anyaság (terhesség) vagy apaság,
- szexuális irányultság,
- nemi identitás,
- életkor,
- társadalmi származás,
- vagyoni helyzet,
- foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
- érdekképviselethez való tartozás,
- egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző, amely miatt az állampolgár más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül.