Örökbefogadás: temérdek mendemonda

A "gonosz állam" rosszindulatú, kekeckedik, és kiállhatatlan próbatételek elé állítja az örökbe fogadó szülőket, pedig egy gyerek sorsáról van szó - hallani sokszor az örökbefogadásról. Ideje eloszlatni a tévképzeteket!

"Ma egy szülőpárnak legalább két évet kell várakoznia, ha fogadott gyermeket szeretne. Ez a két év azonban nem ölbe tett kézzel való ábrándozást jelent: nagyon keményen meg kell dolgozni a gyermekért" - nyilatkozta a Tűsaroknak Dénes Zsuzsanna gyermekpszichológus, a Mózeskosár egyesület munkatársa. A Tűsarok cikke bár azt írja, hogy az örökbefogadásról "csupán sztereotípiák és mendemondák keringenek (például hogy az árvaházak tele vannak, és az örökbe fogadott gyerekek többsége magatartászavaros)", mégsem oszlatja el teljesen a tévhiteket.

Az örökbefogadásról megjelenő írásokban - például a Babaszobán vagy a TV2 fórumán - rendre feltűnnek olyan információk, miszerint egy gyerekre minimum két-három évet kell várni, és az örökbe fogadó szülőnek rengeteg bonyolult procedúrával kellene szembenéznie, amitől az az érzése támad, hogy a "gonosz állam" egyáltalán nem akarja odaadni az általa nevelt gyermekeket.

Sokan azt gondolják, hogy a cél nem az elhagyott, családtalan gyerekek szerető környezetbe helyezése. Mintha az egész ügyintézés csak egy fárasztó szélmalomharc lenne - vélik -, aminek a végén az embernek még az élettől is elmegy a kedve, nemhogy attól, hogy a magáén kívül még egy kis teremtést is boldoggá tegyen.

Eloszlatjuk a tévhiteket: utánajártunk, hogy mit kell tennie, kiállnia, elviselnie annak, aki ma Magyarországon örökbe akar fogadni.

Tévhitek kicsiny tára

Nem igaz, hogy egy gyerekre kötelezően legalább két évet kellene várni, és hogy ez alatt az idő alatt a hatóság folyamatosan ellenőrizget, sőt az sem, hogy az örökbefogadás bármelyik feltétele is teljesíthetetlen próbatétel lenne; pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a jelentkezőre egy olyan csöppséget készül az állam rábízni, akinek az élete egyszer már megroppant, vagy már eleve úgy kezdődik, hogy a szülei nem tartanak rá igényt.

"Az olyan gyereket, aki ma örökbe adható, azt örökbe is adnák, és azonnal elkezdik neki keresni a szülőt" - állította Radoszáv Miklós, az örökbefogadást felügyelő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) általános igazgató-helyettese, aki az elmúlt 18 évben több mint ezer gyermek örökbeadását segítette.

"Ma Magyarországon a hálózatokban körülbelül 1600 alkalmassá nyilvánított örökbefogadó és több mint kétezer jogilag örökbe adható gyerek van. Ha az örökbefogadóknak nem lennének egyébként emberileg érthető, de különféle kifogásaik, akkor jelenleg minden örökbe adható gyermeket oda lehetne az örökbefogadóknak adni, és még maradna 400 gyermek. De ez nem így van. Sokaknál szempont a gyerek életkora, a neme, és többen akarnak kislányt, mint kisfiút" - mondta az igazgatóhelyettes.

"Tévhit, hogy az árvaházak tele vannak örökbefogadásra váró gyermekekkel" - állította Bogár Zsuzsa, az Ágacska Alapítvány pszichológusa is. - "Sok olyan gyermek van, aki állami gondozásban él ugyan, de a törvényes szülei nem mondtak le róla, netán még látogatják is, így van remény arra, hogy visszakerül a saját családjába - tehát nem adható örökbe."

Nem igaz az sem, hogy egy gyermeket csak házastársak fogadhatnának örökbe. Tény, hogy egyedülállóként nehezebb - mert a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a gyermeket "elsősorban házastársaknak kell örökbe adni, hogy családba kerüljön" -, de a törvény kimondja: Magyarországon kiskorút egyedülállók és házaspárok is örökbe fogadhatnak. Nincsenek tehát kizárva az élettársak sem, de csak olyan gyereket kaphatnak, akit házaspárok nem fogadtak örökbe. Az élettársaknak el kell dönteniük, hogy melyik fél fogad örökbe, a másik pedig a hozzájárulását adja.

A száraz tények

Ha valaki úgy dönt, hogy örökbe fogad egy gyermeket, nagyjából két hónap alatt juthat el oda, hogy felkerüljön a várakozási listára, amelyen onnantól kezdve úgy lesz nyilvántartva, mint aki már két hónapja vár - vagyis ahogy az a valóságban is van.

A "két év"-ről szóló riogatás nem a kötelező kivárási időt jelenti, hanem azt, hogy két évig érvényes az örökbefogadási engedély, tehát az alatt az idő alatt kellene megoldani egy gyermek befogadását. Amennyiben a két év letelik és a jelentkezőknek esetleg nem sikerült egy gyermeket örökbe fogadniuk, akkor az alkalmassági engedélyt egy évvel meg lehet hosszabbítani. (Ha valakinek három év alatt sem sikerül örökbe fogadnia, akkor újra alkalmassá kell nyilváníttatnia magát a feladatra).

Az átlag várakozási idő valóban megközelítőleg két év - főleg a titkos örökbefogadásnál -, de nem azért, mert a jelentkezőknek közben az alkalmasságukat kellene folyamatosan bizonyítaniuk, hanem azért, mert az örökbe fogadó szülőknek különféle igényeik vannak, és bizonyos listákon egyelőre több az örökbe fogadni akaró szülő, mint az örökbe adható vagy fogadható gyermek.

A hivatalok egyáltalán nem zaklatják a leendő szülőket: pusztán félévente elmennek a családokhoz ellenőrizni, hogy nem gondolták-e meg magukat az örökbefogadást illetően, vagy az életvitelükben nem állt-e be olyan változás, ami miatt az alkalmasságukat felül kellene vizsgálni.

Szülők leszünk?

Ahhoz, hogy valaki örökbe fogadó szülővé váljon, a legelső dolog, hogy alkalmasnak nyilváníttatja magát erre a lépésre. Az eljárást mindenkinek a lakóhelye szerinti Tegyesznél kell elkezdenie - Magyarországon összesen 20 ilyen szolgálat van: egy a fővárosban, illetve minden megyében egy.

"Amikor valaki jelentkezik nálunk, először is felvilágosítást kap arról, hogy miről is szól pontosan az örökbefogadás, annak milyen jogi, erkölcsi, morális vonzatai vannak, valamint az illető megtudja azt is, hogy összesen öt feltételt kell teljesítenie az örökbefogadáshoz" - mondta Radoszáv Miklós.

Amikor egy gyermek örökbe adhatóvá válik - tehát lemondanak róla a törvényes szülei (titkos örökbeadás esetében terhesen is le lehet mondani a gyermekről, de ez a gyermek hathetes koráig visszavonható), vagy a bíróság megvonja a szülőktől valami miatt a felügyeleti jogot, akkor egy első megbeszélésre behívják a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a szakszolgálat munkatársait.

Ezen a megbeszélésen eldöntik, hogy az "xyz" jegyekkel rendelkező gyermeket kereső családok közül melyik az, amelyik a legalkalmasabb lehet a gyermek ellátására. Ha például egy szőrallergiás gyermekről van szó és a legrégebben várakozó szülők kutyát tartanak a lakásban, amelytől nem kívánnak megválni, akkor a gyermeket nem adják nekik oda.

"Nagyon fontos, hogy elsősorban a gyermeknek keresünk családot, ezért mindenekelőtt az ő érdekeit tartjuk szem előtt" - hangsúlyozta Radoszáv Miklós. - "Lehetséges, hogy egy gyermek a családnak sem felel meg valamilyen okból, ezért a szóba kerülő öt-hat családot sorrendbe állítjuk."

Egyetlen olyan feltétel sincsen, amelynek ne lehetne - és kellene is! - eleget tenni. Természetes, hogy az örökbefogadásnál nem jöhet számításba olyan ember, akinek alkohol-, kábítószer- vagy mentális problémái vannak.

A környezettanulmány során előnyösebb, ha valaki a saját lakásában él, nem pedig albérletben, mert az elsődleges szempont, hogy a gyermek biztonságos körülmények között éljen.

A felkészítő tanfolyamra azért van szükség, hogy a leendő szülők elméletben találkozhassanak az összes felmerülő problémával, illetve hogy ők is elmondhassák szorongásaikat, félelmeiket, így a tanfolyamvezetőktől kaphassanak segítséget. A pszichológiai beszélgetésen pedig a jelentkező elmondhatja, hogy változott-e valamiben a véleménye a kezdeti döntése óta, meggondolta-e magát akármilyen tekintetben, illetve van-e még valami, amiben a szakszolgálat tudna neki segíteni.

Várakozási idő

Ha mind az öt feltétel teljesült - és nincs kizáró körülmény -, akkor a Tegyesz először ismerteti az eredményt a jelentkezővel, aki - ha még mindig örökbefogadó akar lenni - melléteszi a saját kérelmét, és a dokumentumot továbbítja a lakóhely szerinti gyámhivatalhoz. Ott lefolytatják a hatósági alkalmassági vizsgálatot, és kiállítanak egy alkalmassági határozatot. Ez visszakerül a Tegyeszhez, amely végül felveszi a jelentkezőt az örökbefogadók nyilvántartásába.

Az eljárásnak - a jelentkezéstől az alkalmassá nyilvánításig - hivatalosan 60 nap alatt le kell zárulni. "Ez persze attól is függ, hogy indult-e éppen tanfolyam (amelynek a feltétele legalább 15 fő)" - teszi hozzá Radoszáv Miklós -, "de ha emiatt még kicsit húzódna is a dolog, az sem jelent többet, mint 60 nap várakozási időt, mert akit örökbefogadásra alkalmassá nyilvánítanak, az az első jelentkezése napjával bekerül be a nyilvántartásba, és úgy áll be a sorba."

"Akik újszülöttet szeretnének, azok is maximum 1,5 éven belül babához jutnak. Ez köszönhető a civil szervezeteknek is, amelyek segítenek a közvetítésben" - mondta Bogár Zsuzsa.

A gyerek és az örökbefogadók közti első találkozás

A kiválasztott család és a gyermek közti első, személyes találkozón a gyerek nem tudja, hogy valaki őt jön "megnézni": teljesen megszokottan zajlik a napi programja (például egy csoportfoglalkozás). Ha ezek után a leendő szülők azt mondják: szeretnék a gyermekkel közvetlenül is felvenni a kapcsolatot, akkor megkezdődik a hivatalos barátkozás.

Hogy ez a folyamat meddig tart, az mindkét féltől függ, de két héttől hat hónapig is eltarthat. Amint a barátkozás eljut abba a fázisba, hogy a szülők és a gyermek már-már úgymond fájdalommal válnának el egymástól, a Tegyesz javaslatot tesz a gyámhivatalnak, miszerint a gyermeket helyezzék ki egy minimum 30 napos "kötelező gondozási időre" a leendő szülőkhöz. (Európa más országaiban a kötelező gondozási idő minimum hat hónap, de leginkább egy év.)

Ez idő alatt a családot látogatja a szakszolgálat családgondozója, aki általában ugyanaz, aki a jelentkezés első pillanatától ismeri és foglalkozik a szülőkkel. A fővárosban ezt a munkát 10 éve ugyanaz a csapat végzi.

A kötelező gondozási idő leteltével kerülhet sor arra, hogy hivatalosan engedélyezzék az örökbefogadást. Amint az megtörténik, akkor - mivel Magyarországon nincsen "utánkövetés" - a szakszolgálat munkatársai többé nem ellenőrzik a családot.

A titkos örökbefogadás

A titkos örökbefogadásnál az örökbefogadók és örökbeadók nem ismerik egymást. "Az, hogy ki milyen gyorsan tud örökbe fogadni egy gyermeket, nagyon sok mindentől függ" - mondta Radoszáv Miklós -, "például attól, hogy a leendő szülőknek milyen igényeik vannak: hány éves gyereket szeretnének, milyen neműt stb. Annyi sor létezik, ahányféle igény van. Lehetséges, hogy ha valaki beadja a jelentkezését egy 17 éves gyermekre, akkor annak a sornak ő lesz az első tagja, mert rajta kívül senki nem akar egy 17 éves gyereket."

"Régebben az volt az általános igény, hogy pici, néhány éves babákat szerettek volna inkább örökbe fogadni, és a szülők, illetve a gyermek korát illetően nem volt törvényi kikötés" - tette hozzá az igazgatóhelyettes. - "Ma már azonban törvény határozza meg, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között minimum 16, maximum 45 év lehet a korkülönbség. Mivel egy 46 éves vagy idősebb jelentkezőt sem akarunk kizárni az örökbefogadásból, ezért neki inkább azt ajánljuk, hogy öt-, hat-, hétéves gyereket keressen, mert az lesz hozzá korban illő" - mondta.

"Vannak olyan párok, amelyeknek csak az idősebb gyermekek befogadására marad lehetőségük a korkülönbségi határ miatt. Ilyenkor előfordul, hogy a szülőknek várniuk kell, pláne, ha a nemet is kikötik" - mondta Bogár Zsuzsa. - "Volt olyan házaspár, amely négyéves kortól fogadhatott volna örökbe és kislányt akart, és ezekkel a kritériumokkal éveket kellett várnia."

A nyílt örökbefogadás

Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti szülő(k) ismeri(k) az örökbefogadókat: ilyenkor az anya egy konkrét személy javára mond le a gyerekéről (de csakis a születés után és akkor, ha aláírta a visszavonhatatlan a lemondásról szóló papírokat). Az alkalmassá nyilvánítás után három olyan civil szervezet, amelynek a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól (SZMM) engedélye van, tud az örökbe fogadónak segíteni: a Gólyahír Egyesület, az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség, illetve a Bölcső Alapítvány.

Ezekben az esetekben - mivel az édesanya és a leendő örökbefogadó ismerik egymást -, az örökbeadó és az örökbefogadó találkoznak, és beszélgetnek a gyermek gyökereiről. Az sem ritka, hogy a felek megkedvelik egymást, és az örökbe fogadó szülők jelen lehetnek a szülésnél. Lehetséges az is, hogy az örökbefogadónak nem tetszik az édesanya vagy a születés után a gyermek, így ő mond le róla. "Ez is addig működhet, míg a papírokat alá nem írták" - mondta a Gólyahír elnöke.

Mórucz Lajosnénak az a tapasztalata, hogy a szülés után az anyák egyharmada gondolja meg magát, és mégsem adja örökbe a gyermekét. Ezzel együtt is azonban egyre több a nyílt örökbefogadás. "Tavaly heti egy- összesen 52 - örökbeadásunk volt, idén már a 36. bébink is 'otthon van'" - tette hozzá.

A Gólyahírnek saját szabályrendszere van. Az egyesület csak közvetít, a gyereket nem ők adják örökbe, hanem az anya. Az egyesülethez csak olyan 42 év alatti házaspárok jelentkezhetnek, akiknek csak egy gyerekük van, egyedülállót nem fogadnak. Hogy miért? "Aki arra kényszerül, hogy örökbe adja a gyermekét, annak általában rendezetlen párkapcsolata van, és egyedül nem képes felnevelni a gyermekét. Így teljesen érthető, hogy nem akarja odaadni egy szintén egyedülállónak, még ha az fel is tudná nevelni, mert szeretné biztonságba tudni a gyereket és azt, hogy családban nőjön fel" - mondta az elnök.

"A korhatár azért 42 év, mert az engedély 2+1 évig érvényes, s mivel csak újszülöttekkel foglalkozunk, nem akarjuk, hogy bárki kifusson az időből" - tette hozzá Mórucz Lajosné. - "Mivel nagyon sokan várnak kisbabára - most 230-an - , ezért kötjük ki, hogy egy gyermeknél több nem lehet az örökbefogadásra váróknak, mert igazságtalannak éreznénk, hogy valakinek a harmadik gyereket adnánk, míg más az elsőre vár."

A beteg gyerekek helyzete

Magyarországon az örökbeadást az is megnehezíti - és ezáltal megnyújtja a folyamatot -, hogy sok esetben az örökbe adható gyermekeknek olyan betegségük vagy értelmi, testi fogyatékosságuk van, amellyel az örökbe fogadó, várakozó szülő nem akarna együtt élni. Különösen nehéz örökbe adni a mozgáskorlátozott vagy sérült gyermekeket. "Már egy enyhén sérült gyermeknek is nagyon kicsi az esélye" - állította Radoszáv Miklós.

"A magyar örökbefogadó kevésbé toleráns a különféle betegségekkel szemben" - mondta a Tegyesz igazgatóhelyettese. - "A jelentkezőknek még a pici betegséggel szemben - mint például az ekcéma vagy az asztma - is kifogásaik szoktak lenni, pedig ezek saját gyermeknél nem jelentenének gondot."

Bogár Zsuzsa, az Ágacska Alapítvány pszichológusa is arról számolt be: az egészségi állapot mindenki számára nagyon fontos tényező egy örökbe fogadható gyermeknél. "A fogyatékos gyermeket nehezebb örökbe adni - bár volt már arra példa, hogy valaki kifejezetten egy Down-kóros babát szeretett volna, örökbe is fogadott kettőt. Neki nem kellett várnia."

"Nemrég volt egy roma kismamánk, akinek a gyermeke senkinek nem kellett a mi várakozóink közül" - mondta Mórucz Lajosné. - "Az 'ágacskásoknál' viszont éppen végzett a tanfolyammal egy hölgy, aki azonnal örökbe fogadta a gyermeket. Egy másik esetben a kismama csípőficamos volt, ezért a babáját nem akarta örökbe fogadni a soron következő házaspár. A gyermeket így felajánlottuk másnak. A sor nem merev - mi is elsősorban a gyereknek keresünk családot -, így aki toleránsabb, hamarabb tud örökbe fogadni. Persze azt is megértjük, aki csak egészséges gyermeket vinne haza, de lehet, hogy neki többet kell várnia."

***

Az örökbefogadás törvénye

Az örökbefogadást az 1952. évi IV-es, családjogi törvény rendezi, a végrehajtását az 1997. évi, szeptember 10-én kelt kormányrendelet szabályozza.

A procedúrának két fajtája van: a titkos, illetve a nyílt örökbefogadás. Nyílt örökbefogadásnál az örökbeadó és az örökbefogadó szülők ismerik egymást, a titkosnál viszont a "felek" szinte semmit nem tudnak egymásról. Bármelyik utat is választja valaki, ha szeretne egy gyermeket örökbefogadni, ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie.

Öt feltétel, amelynek egy örökbefogadónak meg kell felelnie

1. Sikeres pszichológiai vizsgálat (erre a Tegyesz biztosít időpontot);

2. Hozzájárulás ahhoz, hogy a szolgálat felkeresse a háziorvosát - akinek további öt dolgot kell igazolnia az örökbefogadó szülőről: az illető nem alkohol- vagy kábítószerfüggő, nem áll ideggyógyászati kezelés alatt, illetve nincs olyan betegsége vagy fogyatéka, ami - akár időszakosan is - akadályozná őt maga vagy a gyermek ellátásában;

3. A Tegyesz által kiadott egy környezettanulmány (helyzetértékelés), amelyben benne van az örökbefogadó szülő lakhatási körülményeiről és hozzáállásáról szóló információk (még házastársaknál is előfordulhat, hogy az örökbefogadást csak az egyik fél akarja);

4. Egy 21 órás tanfolyam elvégzése, amelynek helyet adhat a szakszolgálat, illetve különféle civil szervezetek is, az időpontokat a Tegyesz adja (a tanfolyamot családjogi törvény 2003-as módosítása tette kötelezővé)

5. Végül egy pszichológiai beszélgetésen való részvétel (tanácsadás), amelyen "összefésülik" az örökbefogadónak az eredeti elképzeléseit és a vizsgálatok után kialakult nézeteit, igényeit.

Forrás: Női Lapozó (a Tegyesz és a Gólyahír adatai alapján)

Fehér Mariann