Megszületett - és most...?!

"Sose aludj el a gyerekeddel a kanapén" - ezt az intelmet is tartalmazza például az az új angol, kötelezően bevezetett irányelv, amelyre a brit egészségügyi szervezet közel hétmillió fontot költ. A kezdő anyákat felkészítő, hasonló program itthon nem lesz: az ilyen kijelentéseket illetően ahány szervezet, annyiféle álláspont.

Egy agyongyötört, csapzott anyuka belép a cukrászdába. Az egyik gyerek a babakocsiban, a másik a kocsit fogva lépdel, a harmadik körülöttük rohangászik. Eladó: "Mit tetszik kérni?" Anyuka: "Három, egygombócos fagyit." Eladó: "Milyenek legyenek?" Anyuka: "Egyforma színűek és egyforma nagyságúak."" - ezt a viccet Kosárfonó tette fel az [origo] fórumába, ahol arról folyik a vita, hogy vajon miként lehet kibírni ép ésszel három kisgyerekkel.

Egy újszülött mindig nagy kihívás a család számára, pláne, ha ő az első gyerek - és ilyenkor minden segítség, jó tanács és tipp igazán remekül tud jönni. De nem mindegy, ki, mikor és mit tanácsol - sokszor nagyobb gondot tudnak okozni az egymásnak ellentmondó vagy néhol hiányos információk, mintha egy anya saját maga tapasztalná ki a neki legmegfelelőbb életmódot és rutint. Ahogy Csetneki Julianna szülésznő fogalmazott: "Nincs alapvető igazság! Egy szervezet akkor jár jól, ha magára az anyára bízza a dolgokat, hogy ő és a baba is minél kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb legyen."

Magyarországon az orvosi, a védőnői és a szülésznői "társadalom" egymás mellett működik, utóbbi kettő között az együttműködés talán nagyobb, de ezt sokszor a helyi viszonyok is meghatározzák. Az, hogy mit hall tehát egy friss anyuka tanácsként, attól függ, ki mondja éppen az intelmeket és a tippeket.

"Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint például féléves korig szoptatni kell a gyereket. A La Leche Liga szerint - hasonlóan, mint Afrikában - állandóan a mellen kellene tartani. Mi viszont azt mondjuk, hogy ezt mindig az anya és a gyerek egyéni helyzete dönti el. "Az ilyen "szabályok" csak bizonyos kereteken belül alkalmazhatók" - mondta Csörsz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozási Kamara (Meszk) országos védőnői tagozatvezetője.

Egy dudás, egy csárdában

Nem így Nagy-Britanniában. A brit állami egészségügyi szervezet, a National Health Services (NHS) egy alintézete, a National Institute for Health and Clinical Excellence (Nice) júliusban egy olyan "nemzeti standard" programmal rukkolt elő, amely minden frissensült anyának személyre szabott segítséget akar biztosítani. És nem elég, hogy a szervezet ajánlja bizonyos információk átadását a kórházak, rendelőintézetek és a védőnői szolgálatok számára: a brit kormány Angliában és Wales-ben egyenesen kötelezővé tette az NHS-direktívák alkalmazását, mert - ahogy Rona McCandlish, a direktívát kidolgozó csoport elnöke mondta - "az anya, a gyerek és a család a legnagyobb odafigyelést érdemli egy születés után".

Amennyiben az intézkedéseket az angol és wales-i kórházak, illetve szolgálatok nem vezetik be, akkor lecsúsznak azokon a minőségi listákon, amelyeket az NHS rendszeresen és nyilvánosan ad ki. (Angliában nagy hagyománya van a mindenki számára hozzáférhető minősítő listáknak, valamennyi szervezet jól felfogott érdeke, hogy ezeken előkelő helyen szerepeljen.)

Az NHS legfontosabb intelmei:

- A szülők sose aludjanak el egy széken vagy egy kanapén a gyerekükkel;
- Nem tanácsolt a gyerekkel egy ágyban aludni annak 11 hetes koráig;
- A szülést követő 24 órán belül az anyáknak lehetőséget kell adni, hogy az élményről egy egészségügyi dolgozóval beszéljenek;
- A szülést követő két héten belül az anyáknak fel kell hívni a figyelmét a szexuális élet újrakezdésére, és informálódni kell arról is, hogy van-e esetleg szülés utáni depressziójuk;
- A gyerekek maximum négy- öthetes koráig az egészségügyi dolgozóknak ellenőrizniük kell a babák hallását.

Az elképzelés szerint a friss anyák a saját, személyes elképzeléseik alapján "vészelhetik át" a terhességet, valamint a baba megszületése utáni közvetlen heteket-hónapokat, miközben folyamatos és nagyon részletes információkat kapnak arról, hogy mit várhatnak el a védőnőtől vagy a gyerekorvostól. Minden angol és wales-i anya joga ezentúl, hogy a gyerek világrajövetele utáni nyolc hétben, akár ötször is meglátogassa őket egy egészségügyi dolgozó - azok pedig, akik úgy érzik, hogy több támogatásra van szükségük, egyéni "elbánásban" is részesülhetnek.

A programban nagy hangsúllyal szerepelnek a szoptatási irányelvek - ma ugyanis Angliában csupán az anyák 22 százaléka táplálja így a gyermekét. Az angol egészségügyi szervezetek kötelesek lesznek átadni az anyáknak, hogy miként kerülhető el a bölcsőhalál, valamint megkapják majd azt a tanácsot, hogy "a gyerek 11 hetes koráig sose aludjanak vele egy ágyban", sőt, "egyáltalán ne aludjanak el vele egy székben vagy egy kanapán sem".

De hol van ennyi szülésznő...?

A Nice, amely az irányelveknek nem csak az egészségügyi, hanem a gazdasági oldalát is kidolgozta, azt állítja: bár a program az NHS-nek kezdetben majdnem hétmillió fontjába - körülbelül hárommilliárd forintjába - kerül majd, 2012-re "behozza az árát": évi egymillió font - azaz körülbelül 400 millió forint - pluszbevételt hoz majd.

Ezek a számok óriásiak a magyar viszonyokhoz képest, pláne, ha hozzávesszük mindazt a pénzt, amely szükséges lesz ahhoz, hogy Angliában tömegesen vegyenek fel új szülésznőket és családlátogatókat: most ugyanis körülbelül 25 ezer teljes állású ilyen ember dolgozik a szigetországban, de a program kritikusai - például a brit szülésznők egyesülete (Royal College of Midwives (RCM) - szerint még legalább 10 ezerre lenne szükség.

Bár az angliai rendszer összehasonlítása a magyarral nem szerencsés (ott a várandósság nyolcadik hónapjától kezdve a szülésznők "felségterülete" a szoptatási tanácsadás is, míg itt a a szülésznő szerepe kizárólag a kórházi események idejére korlátozódik; az anyákat itthon a szoptatásra főleg a védőnők készítik fel). Magyarországon teljesen ellentétes a különféle, a várandósokat, illetve a friss anyákat gondozó szervezetek és egészségügyi szervezetek gyakorlata. "Van útmutató nálunk is, de sajnos nem elég, és a kinyomtatásukra kevés a forrás, ezek főleg pályázati pénzekből készülnek el" - nyilatkozta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.

A szülésznőket ugyan itthon felkészítik arra, hogy a gyerekek hathetes koráig segítséget nyújtsanak, de mivel sokkal kevesebben vannak, mint a védőnők, a szülés utáni gondozás általában Magyarországon a védőnőkre marad. A védőnők az édesanyákat a várandósság megállapításától, illetve az első jelentkezést követően gondozzák, és felkészítik a szülésre. Elvileg a látogatások során minden esetben kitérnek a házasélet problémáira, illetve a szexuális élet ismételt elkezdésének a legoptimálisabb idejére is -, de ezek inkább irányadó elvek, nem pedig a különféle szervezetek által, közösen vallott "filozófiák".

A MAVE azt állítja: a magyar rendszer előnye, hogy a családdal való kapcsolat sokkal hosszabb távú, hiszen elvileg a gyerekeket 18 éves korukig gondozzák a védőnők - ez azonban nem jelenti, hogy egységes lenne a sok irányból jövő tanácsadás.

Azzal például, hogy a kicsikkel nem szabad egy ágyban aludni az első hetekben, Csetneki Julianna teljesen egyetért, ám Csordás Ágnes például úgy fogalmaz: "Vajon, milyen bizonyítékra alapozza ezt az NHS?!". Ez utóbbi állásponton van a Le Leche Liga - egy, alapvetően a szoptatásért lobbizó civil szervezet - is: ők az "alternatív megoldásokban" és inkább az NHS-féle vonalban hisznek. (A ligát a nyári szabadságok miatt nem értük el.) A MAVE szerint itthon a gyermekágyas időszakban az anyák nem csak a szexuális élet megkezdésével kapcsolatos tanácsokat kapnak, hanem a családtervezéssel is, ami "egy sokkal komplexebb dolog" - de kérdés, hogy ezeket kinek kell átadnia, az orvosnak vagy a védőnőnek.

A babyblues, azaz a gyermekágyi depresszió szűrése egyelőre nálunk modellkísérletként folyik, a módszertan kialakítása a Védőnői Szakmai Kollégium közreműködésével zajlik.

"Ezek amolyan magyar specialitások." - mondta Csetneki Julianna - "Itthon az egyes orvosok, szülésznők és egyéb szervezetek szakmai tapasztalatán, felkészültségén múlik minden egyes személyes tanácsadás". Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon rossz lenne a várandósokat és a friss anyákat ellátó szolgáltatási rendszer.

Egy gyerek - három bába

Magyarországon 96, szülészettel is rendelkező intézmény működik. Jelenleg összesen 4900 védőnő, illetve 2206 szülésznő van állásban - ez utóbbiak 75 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, de szeptembertől csakis főiskolai képzettséggel kezdhet bele valaki a szülésznői szakmába. Ez a védőnők és a szülésznők szerint optimálisnak tekinthető.

Hogy Nagy-Britanniában beválik-e a rendszer, még a jövő zenéje. Magyarországon inkább az a kérdés, hogy miként tudnak egymással együttműködni majd az orvosok, a szülésznők és a védőnők. A szülésznők kompetenciája vélhetőleg növekedni fog, míg az orvosoké nem csökken. "A kérdés, hogy kinek hisznek az anyák és a családok elsősorban" - mondta Csörsz Katalin.

Hogyan szoptassunk magyarul?

Tavaly tavasszal újraalakult a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság az Egészségügyi Minisztérium (EM), a WHO, az Unicef, és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYI) közreműködésével. Az egyik felkarolt ügyük a "Szoptatás Világhete", amely 1992 óta 120 országban zajló esemény; ezen rendszeresen elhangzik, hogy a WHO a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hathónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.

A szoptatás előnyei például:

- az a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza;
- az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg;
- az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli;
- a szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki.

A szoptatott csecsemők és gyermekek körében csökken:

1. az asztma kialakulásának kockázata
2. az allergia kialakulásának kockázata
3. az akut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
4. a fogállási rendellenességek kockázata
5. a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
6. a táplálkozási elégtelenségek veszélye
7. a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
8. a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
9. a cukorbetegség kialakulásának kockázata
10. a szívbetegségek kialakulásának kockázata
11. az elhízás kockázata
12. a bélfertőzés kockázata
13. a középfülgyulladás kockázata

A szoptató édesanyák körében csökken:

1. a mellrák kialakulásának kockázata
2. az elhízás kockázata
3. a petefészek rák kockázata
4. a csontritkulás kialakulásának kockázata
7. a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
8. a cukorbetegség kialakulásának kockázat

Forrás: MAVE