Irány a nyár

Jó idő, szabadság, pihenés, sör, idén végre focivébé. Pakolás, várakozás, eltévedés, bedöglés, mind-mind a nyár és a nyaralás hozzátartozói. A jó időt és pihenést nem tudjuk garantálni, sajnos még a sört se, vb viszont lesz, nélkülünk is. Kis autós utazási tanácsadó.

Pakoláskor kár veszekedni a kölykökkel és a feleséggel: csak felpaprikázva indulunk el, és egy durcásan induló vakáció nem jó ómen. Arról nem is beszélve, hogy úgyis nekik lesz igazuk... Inkább csináljunk hőst magunkból, és zsúfoljuk be az áhított, persze teljesen felesleges cuccokat, bőrönd, nagy sporttáska sorrendben, majd kezdjünk zacskózni. Azokat jól el lehet dugdosni a maradék helyekre, és így több fér. Hogy ne egyesével kelljen lehordani a szatyrokat, szerezzünk egy nagy és erős zsákot, és abba rakjuk bele az "apróságokat", míg a kocsiig érünk. Ott kipakol, csomagtartóba be, majd megérkezéskor vissza a zsákba. Le is egyszerűsítettük a hordár, azaz saját magunk szerepét, mert tízzel kevesebbet kell fordulni. A szálláson pedig csak kiöntjük középre, és mindenki kiválogathatja a sajátját.

Szigorúan férfi dolog még a kocsi felkészítése, a térkép kezelése, autópálya-matricák beszerzése, és minden olyan dolog tudása, amit az ország elhagyása után kérdeznek tőlünk. Beleértve a "messze vagyunk még?", "itt mennyi a benzin?", "nem otthon kellett volna tankolni?", "tudod az utat?", és a "miért nem süt a nap?" című kérdéseket.

Felkészítés

Nagy csodát nem tudunk tenni, de néhány apró dologgal minimalizálni lehet a véletleneket. Ellenőrizzük az olajat, hűtővizet, szélvédőmosót, ha nem gondozásmentes, akkor az akkut is. Pótoljuk mindegyikből a hiányzó folyadékot. Plusz olajat vinni felesleges, külföldön is lehet kapni a benzinkutaknál, és elméletileg nem ehet a motor annyit belőle, hogy az vészesen fogyásnak induljon. Esetleg egy palack ionmentes vizet érdemes bedobni, ha csak egy litert viszünk, azt öntsük át egy sima kétliteres vizes flakonba, és a levegő kinyomása után próbáljuk beszuszakolni a pótkerék mellé. Ha már itt tartunk, rakjunk be egy vontatókötelet is, és egyben ellenőrizzük - ha nem tettük meg a Hét fok felett című cikkben leírtak szerint - a pótkerék nyomását is. Ne kelljen lyukasat laposra cserélni.

A szokásos dolgok meglétét is érdemes lecsekkolni, mint izzókészlet, háromszög, EÜ-doboz és fényvisszaverős, biztonsági mellény. Ne feledjük, hogy ezt az utastérben kell tartani, és néhány EU-országba annyi kell, ahány személyes az autó. Mivel csak kb. 300 forint darabja, és tényleg tragédiát előzhet meg, mindenképpen érdemes - országtól függetlenül - férőhellyel megegyező számút beszerezni. És még egy fontos dolog: ellenőriztessük a klímát. Szó szerint izzasztó, ha külföldön romlik el...

Biztosítás

Az autónak ún. zöldkártyára van szüksége. Ezt a biztosítók vagy küldik, vagy külön kérni kell. Nem nagy dolog, és az EU néhány országában már nincs is rá szükség, ettől függetlenül azt tanácsolom, nyugatra ne induljunk el nélküle, keletre meg pláne ne. Ez a zöld papíros igazolja, hogy van érvényes biztosításunk az autón, baleset esetén ezt kérik elsőnek, és ha nincs, nagyon kellemetlen perceket tölthetünk az út szélén, rosszabb esetben a rendőrőrsön. Érdemes utasbiztosítást is kötni, mert az E-111-es nyomtatvány csak sürgős esetekben ér valamit, a sima megfázást már zsebből kell fizetni. Ezt bármelyik biztosítónál, vagy utazási irodánál megköthetjük, az utazáshoz képest pedig filléres dolog, de nagyon felértékelődhet.

Térképészet

A már említett "ez a te dolgod". Egyszerű móka, ha van GPS, csak be kell táplálni az úticélt, és követni a bájos női-, esetleg érces férfihang adta utasításokat. A szoftvert érdemes indulás előtt frissíteni a netről, hogy a legaktuálisabb térképpel vágjunk neki az útnak. Ha új a gép, akkor otthon szórakozzunk vele egy kicsit, a benzinkúttól találjunk haza a segítségével, és olvassuk el a használati utasítást, mert 130-nál egyrészt macerás ezzel foglalkozni, másrészt ön- és közveszélyes.

A manapság oly divatos kütyü hiánya esetén se essünk kétségbe, ha van internet és nyomtató a közelben, keressünk egy útvonal-tervező programot: katt-katt, nyomtat és kész is az útiterv. Ha esetleg ez nem megy, a térkép sem bonyolultabb, tanácsnak csupán annyit, hogy két-három évente nem árt beszerezni új autós térképet, mert hihetetlen változások vannak nemcsak nálunk, hanem Nyugat- és Dél-Európában is. Szóval kapjuk elő nem túl régi térképünket, keressük meg a leggyorsabbnak tűnő utat a célállomásig (ezek általában autópályák, és szép széles, vastag csíkkal vannak jelölve) és próbáljuk meg memorizálni. Nagy segítség, ha egy cetlire felírjuk a főbb városokat és letérőket, így jobban nyomon követhető, merre járunk, és nem kell magyarázkodni, hogy pedig én úgy emlékeztem, itt kell letérni...

A szálláshely megközelítése sem mindennapi feladat. Szintén segítségünkre lehet az internet: a valamirevaló hotelek már mellékelnek megközelítési vázlatot. Ha nincs, akkor nekünk kell a pontos helyet megkeresni, esetleg fénymásolóval kinagyítani, kiemelni a célhoz vezető utat és biztonságban odaérni.

Ha már kezünkben a cetli, vagy a nagyított vázlat, írjuk fel az összes követség, konzulátus telefonszámát, amelyik segítségünkre lehet. Itt az adott ország nyelvét beszélő, jól felkészült emberek állnak segítségünkre, súlyos helyzetekben, de figyelem: piszlicsáré ügyekben ne zaklassuk őket. Egy fényképező ellopása nem tartozik rájuk, és nem is tudnak mit kezdeni vele, ahogy egy bankkártya eltűnésével sem. Helyette legyen meg a bankunk külföldről is hívható száma, mert akkor percek alatt letilthatjuk a kártyát.

Úton

Nem egyszerű eset. Három-négy órát üldögélni egy helyben, közben a kölykök pattognak és kiabálnak hátul, életünk párja zsörtölődik, hogy miért erre kellett jönni. Morgolódás helyett beszélgessünk, keressünk bármilyen témát, tervezzük a jövőt, stb. A csend csak tovább forralja a kedélyeket, ami előbb-utóbb robban.

Az éhség rossz tanácsadó. Enni és persze inni útközben is kell, a szendvicsek elkészítését, az üdítő és ásványvíz beszerzését nyugodtan bízzuk rá kedvesünkre. Ha nem nagyon akarunk megállni, vegyünk dobozos kávét, vagy vihetünk termoszt is, bár azzal csak a gond van. Kellően nagy csomag- vagy utastér esetén szóba jöhet a hűtőtáska is. Ha kicsik még a gyerekek, készüljünk fel játékokkal, pl. szópárbajjal, értékes percekre, órákra lehet őket lekötni. A nagyok meg elvannak, csak vegyünk elemet az mp3-lejátszóba vagy videójátékba.

Néhány jobb tanács

A szokásos dolgok: soha ne hagyjunk szem előtt semmit, mindig zárjuk a kocsit, stb. Ami új lehet: készítsünk fénymásolatot papírjainkról. Városnézés, fürdőzés alkalmával általában elég. Ha mégis lába kel, akkor is csak a sajtpapírok vesztek el, az igazi a szobában vár minket. Írjunk fel minden számot, adatot. Legyen benne a forgalmi, útlevél, bankkártya száma is. Ha mégis megfújják, könnyebb letiltatni, bejelenteni, mint hazatelefonálgatni egy vagyonért, hogy "mi is az apu útlevélszáma...". Amit soha ne feledjünk vezetés közben: nemcsak a saját életünkre kell vigyázni, hanem szeretteinkére is. Éveket és életeket veszíthetünk azzal, ha öt perccel hamarabb akarunk odaérni.

Sokat morgunk, hogy szép hazánkban elbújva mérnek a rend dicső őrei. Ez fokozottan érvényes a környező országokra, ráadásul ott még vadásznak is a külföldiekre. Tartsuk be a sebesség-korlátozásokat, több tízezer forintot fizethetünk ki, ha feleslegesen rohanunk.

És az árak

Néhány környező és távolabbi ország üzemanyagárait, autópálya-díjait rendszereztük, illetve a megengedett sebességet is kigyűjtöttük (ez a határátkelőkön is olvasható). Minden árat euróban adtunk meg, üzemanyagnál zárójelben helyi valutában is. Az árak közelítőek, a pénzpiaci és olajár-ingadozások miatt képtelenség pontosan eltalálni őket. Általában elfogadják fizetőeszközként az eurót az euró-zónán kívül is (Lengyelországban mondjuk nem), de a biztonság kedvéért mindenképpen legyen nálunk helyi valuta is.