Vizi E. Szilveszter válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

A gyógyításon kívül mire használták a narkotikumokat a primitív népek? (deseő)
- A kábítószerek nagyon fontos szerepet kaptak a primitív népek kultúrájában azáltal, hogy a varázslók, különböző szentként tisztelt tagjai a törzsnek kábítószereket vettek be, és hallucinációikat, vízióikat használták az istenekkel való kapcsolattartásra. Ezzel egyfelől magukkal is elhitették, hogy valódi kapcsolatban vannak a felsőbb hatalmakkal, másrészt olyan fantasztikus látomásokat tudtak így közvetíteni az egyszerű nép felé, amelyek az emberi agy természetes állapotában nem képes előállítani.

Professzor úr említette előadásában, hogy agyunkban van egy "boldogságközpont". Ezek szerint egy agyműtéttel ez el is távolítható vagy sérülése esetén a beteg sosem érez majd elégedettséget? (F. Éva)
- Igen, minden bizonnyal. Erre utalnak azok az ismeretek amelyeket az orvostudomány a skizofrénia nevű betegség gyógyítása során szerzett. Ebben a betegségben ugyanis súlyos téveszmék, paranoid magatartás jellemzi sokszor a betegeket, amelyek a dopaminrendszer gátlása révén csökkenthetők. Ez a gátlás a dopamin 2-receptort gátló kémiai anyagok (pl. fenotiazinok) gyógyszeres terápiájával érhető el. Azonban nemcsak a súlyos gondolkodásbeli eltéréseket szüntetik meg ezek a szerek, hanem elsivárosodáshoz, akaratnélküliséghez vezet a használatuk. A betegek a gyógyszeres kezelés alatt sokszor semmilyen örömérzésre nem képesek. Bár arról nem tudok, hogy sebészileg eltávolították volna azt az agyi területet, ahol a dopamin 2-receptorok működnek ezekben a betegekben, ez minden bizonnyal hasonló eredményre vezetne, mint a gyógyszeres kezelés.

Ön milyen gyakorlati lépéseket tenne a drogellenes politika és a megelőzés terén, ha politikus lenne? (uomo politicus)
- Sokkal több pénzt a megelőzésre! Napjainkban a legnagyobb eredményt a megfelelő felvilágosítással lehetne elérni. Amennyiben a megelőzés a megfelelő időben, még az iskola alatt kifejti a hatását, a drogossá válás sokkal kisebb valószínűséggel fog bekövetkezni.

Van-e lényegi kémiai különbség a könnyűnek és a keménynek nevezett drogok között? (zoli)
- Az idegtudományokat művelők számára nincs! Ezek a kémiai anyagok (kemény és könnyű drogok) nagyon hasonló agyi mechanizmusokkal fejtik ki a hatásukat. Az agyi önjutalmazó területeken, pl. a nucleus accumbensben hatnak, és szinte valamennyi befolyásolja a dopamin felszabadulását. Természetesen különbségek vannak a hatásmechanizmusban, de a különbségek nem nagyobbak a különböző kemény drogok között, mint a könnyű és kemény drogok hatása között.

Tisztelt Professzor Úr! A kábítószerezés miért kifejezetten ifjúsági probléma? Legyen szives röviden elmondani az olyan hétköznapi életbe is beillesztett alkaloidák mint a nyugtatók, fájdalomcsillapítók, kávé, tea veszélyeit az "igazi" drogokanalbidjára! Okozhat-e "szenvedélybetegséget" v. más károsodást a szervezet által termelt endorfin? (Bodor Péter)
- A kábítószerezés elsősorban azért ifjúsági probléma, mert a terjesztők ezt a korosztályt tekintik célcsoportnak, iskolák környékén, diszkókban stb. próbálják az új fogyasztókat rászoktatni, illetve az igényeket kielégíteni.

A kávé és a többi felsorolt szer nem tekinthető kábítószernek, mert nem okoznak függőséget, nem változtatják meg a hétköznapi életvitelt. Természetesen minden, ami az ember számára szórakoztató, felmerülhet szükségként, ezt azonban élesen el kell választani az agy biokémiájába egy érzékeny ponton, a limbikus rendszerben beavatkozó kábítószerek hatásaitól, amelyek valódi függőséget okoznak.

Nagyon jó kérdés, hogy az endorfinokhoz hozzá tudunk-e szokni! Ez az előadás megértéséről tanúskodik. Nyilván nem létezik olyan hozzászokás, mint a kábítószerekhez, ám a rendszeres sportolás, például a tenisz is hasonló mechanizmusokat képes megmozgatni az agyban. Előfordulhat, hogy egy-egy megszokott sporttevékenység elmaradása indokolatlan rosszkedvet okoz, vagy a mozgás iránti fokozott vágyat, ami mögött esetleg az agy valamely biokémiai elváltozása áll, tehát olyasvalami, amit akaratunkkal nem tudunk befolyásolni, és nem az agyi ideghálózat megváltozott működése, ami a napi kihívásokra adott válaszreakcióink mögött áll mint ok.

Az LSD-ről és az egyéb hallucinogénekről szeretnék többet tudni. Hogyan fejtik ki hatásaikat, van-e tolerancia dependencia? Köszönöm (Eszto)
- A hallucinogének esetében összetett a helyzet, a PCP esetében van dependencia és tolerancia is, míg az LSD szedése nem vezet ún. drogkereső viselkedéshez, de tolerancia az LSD iránt is kifejlődik. Mindkét drog igen nagy veszélyt képvisel a társadalomra. Az LSD szedése során a tolerancia miatt egyre nagyobb mennyiségű drogot szednek a kábítószer-élvezők, ami - figyelembe véve az LSD szedése során megjelenő megjósolhatatlan eseményeket, vagyis magának a drognak a kiszámíthatatlanságát - veszélyezteti a szedőket és azokat, akikkel a mellékhatások megjelenése alatt találkoznak. A PCP esetében a kifejlődő dependencia a drog folytonos keresésébe torkollik társadalmilag marginalizálva a kábítószer-élvezőt.

Professzor úr, mit gondol a füves cigarettákról? Mennyiben okozhat függőséget? Ön szerint érdemes-e büntetni az enyhe drogok használóit? (Gábor)
- Szerintem nem érdemes a felhasználókat büntetni, viszont a terjesztők ellen az eddiginél fokozottabb szigorral kellene fellépni.

Igen, a fogyasztók egy részénél okozhat függőséget. Nagyon gyakori használat esetén tolerancia is kifejlődhet.

Miért van az, ha az ember minél több dolgot hall a kábítószerről, annál jobban izgatja, hogy kipróbálja? (még nem próbáltam) A kávé is drog! Arról nem esett szó.....
A haldoklás a kábítószer miatt sem leányálom. Gyötrelem és szenvedés még jobban, mint az egyéb haldoklás. Miért szenvednek jobban? Tulajdonképpen mibe halnak bele? Milyen szervet roncsol a legjobban? (Balázs)
- A kávé nem tartozik a kábítószerek közé, fogyasztása nem okoz dependenciát, nem vált ki "kávékereső" magatartást, ami a társadalom perifériájára sodorná a fogyasztót (pl. a munkáját sem képes ellátni).

A kábítószerezés leggyakoribb problémája nem a szerek konkrét sejtkárosító hatása, hanem hogy az érintettek mintegy kilépnek a társadalomból, és a drogok fogyasztása áll a gondolkodásuk középpontjában. Számos betegség, ami egészséges emberben nem okoz nagy problémát, a legyengült, nem egészséges életmódot folytató kábítószerezőkön életet veszélyeztető állapotot képes létrehozni. A tű, amivel egymás után több ember is beadja a drogot magának, fertőzéseket visz át, ezért a kábítószer-fogyasztók között sokkal gyakoribb például az AIDS. A kábítószer az egész embert roncsolja áttételesen. Az egyént döntéseiben korlátozza, és szabadsága károsodik.

Konkrétan hogyan károsítják a különböző drogok az idegeket?(A memóriakárosodáson kívül) Melyik drognál mennyi használat után alakul ki károsodás? Különösen érdekel az extasy, speed, marihuána, lsd, és az is, hogy a nikotin mit és hogyan károsít az agyban? Ha tényleg "csak" a dopamin és a GABA hatását élvezzük drogok hatása alatt, akkor mivel lehet magyarázni az eltérő élményeket?Hiszen az extasy " felpörget", a morfiumtól az ember lenyugszik, a fűtől pedig bódult állapotba kerül, az LSD-től hallucinál, akkor mi van azzal a bizonyos dopaminnal, ha az embernek bad-tripje van? Annyira eltérőek a hatások, és sok drog egyáltalában nem nyújt örömérzést, mégis használják, ezt mivel magyarázza?Miért veszélyesebb a fű az alkoholnál, hiszen ez előbbi nem okoz fizikális függőséget?
Vélemény: Szerintem egy drogos fiatalnak ez az előadás nem mondott semmit. Arról, hogy ez konkrétan hogy károsít, melyik anyag mennyire veszélyes, melyik mit tesz tönkre, sajnos nem esett szó...Pedig szerintem a konkrét károkról kéne többet beszélni, elrettentő képekkel illusztrálva (pusztuló idegek stb.), lehetőleg klisémentesen! (Joyi)
- A nikotin nem károsítja az agyat, sőt az Alzheimer-kórban, amely agysorvadással, leépüléssel járó betegség, ma is elfogadott terápia. A nikotinnal kapcsolatban az a probléma, hogy függőséget okoz, tehát újabb és újabb cigaretta elszívására késztet, és tudjuk, hogy a cigaretta égése során keletkező termékek rákkeltők, ezek okozzák a dohányzás káros hatásait. Magára az agyra (eltekintve a limbikus rendszerben előidézett addiktív hatásoktól) a nikotin általános serkentő hatással bír.

A kábítószerek hatásaiban is nem a direkt sejtkárosító hatás okozza az agyműködés, gondolkodás zavarait, hanem az általános rossz állapot, amibe a fogyasztók kerülhetnek a drogok tartós szedése során.
Mai ismereteink szerint a dopaminszint megváltozása egymagában képes "ellökni" az agytevékenységet egy bizonyos irányba. A GABA csak a dopaminfelszabadulást gátolja, és áttételesen szabályoz. Az emberi agy az, ami általunk ismeretlen módon és helyen előállítja a saját világát, élményeket, látomásokat. A kábítószerek csak a kaput nyitják ki. A hatások, melyeket a kábítószerek kiváltanak, valóban nagyon különbözőek lehetnek, valószínűleg eltérő helyen is keletkeznek. A magasabbrendű agytevékenységről, a gondolkodás sejtes megfelelőiről nagyon keveset tud a mai idegtudomány. Amikor víziókról beszélünk, akkor azt legalábbis biztosan tudjuk, hogy ez nem a limbikus rendszer terméke kizárólag, hanem több agyterület együttes működése.

Ami közös a kábítószerekben, és ami miatt együtt tárgyaljuk őket, az a függőséget okozó hatásuk (angolul a kábítószerek neve a drugs of abuse, azaz abúzusdrogok, extrém sokat fogyasztott drogok). Ez a limbikus rendszer dopaminerg rendszerének mozgósítása miatt következik be. Az előadás egyik célja az volt, hogy megértsük, hogy egy egyszerű agyi hatás, a dopaminfelszabadulás növelése áll a kábítószerek agyra gyakorolt hatásainak hátterében. Ez az origó, ami tulajdonképpen a problémát okozza, hiszen nem az a baj, hogy vizionálunk valamit a kábítószer hatása alatt, hanem az, hogy elveszítjük a szabadságunkat, mert a dopaminfelszabadulást az akaratunkkal nem tudjuk befolyásolni (függőséget okoz a szer a limbikus rendszerben hatva), és ha bevesszük a drogot, onnantól kezdve elindulunk egy úton, ami a társadalom szélére vezet.

A fű veszélyesebb az alkoholnál. Ha valaki az alkohollal életében először találkozik, még nem kell attól tartani (kb. 90 % valószínűséggel), hogy alkoholista lesz, mert az alkoholizmus (ami egyébként a kábítószerezéshez hasonlóan függőséget jelent) nem alakul ki bárkiben megjósolhatatlan módon, hanem csak depresszív élethelyzetekben, amikor az alkoholra afféle búfeledő szerként van szükség. Ez persze a valóság durva leegyszerűsítése, de alkalmas arra, hogy megvilágítsa a különbséget a füvezéstől: A marihuána hasonlóan avatkozik be az agyi mechanizmusokba, mint a kemény drogok, így nem csoda, hogy az emberek egy részében függőség alakul ki és elindulnak a kábítószerezés útján. Aki füvezik, az elveszíti azt a tulajdonságát, hogy döntéseit szabad akaratából hozza meg, hiszen nem lehet tudni, hogy kiben mit vált ki a drog, tehát akár én is lehetek a következő "áldozat", s ha így van, nem tudok ellene tenni, vagy csak nagyon komoly áldozatok árán. Aki nem akar alkoholista lenni, és körülményei sem teszik azzá, nem valószínű, hogy alkoholista lesz.