Vizi E. Szilveszter

Vágólapra másolva!
Egy életem, egy halálom?
Vágólapra másolva!

Kémiai ingerületátvitel. Az élőlények vegetatív működéseinek irányításától a tudat, a memória, a gondolkodás kialakításáig terjedő feladatokat végző idegrendszer meghatározó fontosságú alapelemei az idegsejtek (neuronok). Az egymás közötti információcserét kémiai anyagok, különböző molekulák (neurotranszmitterek) közvetítésével végzik. Az információt közlő idegsejt felszabadítja, a fogadó idegsejt érzékeli az adott molekulát (kémiai ingerületátvitel, neurotranszmisszió). Az idegsejteknek speciális apparátusaik vannak mind a transzmitter molekulák felszabadítására, mind az így sejten kívüli térbe jutott neurotranszmitterek érzékelésére (úgynevezett neurotranszmitter receptorok). Az egész információátviteli folyamat térben és időben magas fokon szervezett. Történhet az információt közlő és fogadó idegsejt szoros érintkezése mellett (szinaptikus kapcsolat, szinaptikus ingerületátvitel) és a kettő közvetlen érintkezése nélkül is (nem szinaptikus kapcsolat, egymástól akár több tízszeres sejttestátmérő távolságban lévő információt adó, ill. vevő idegsejtrészek között). Az átvitt információ tartalmát a neurotranszmitter és az érzékelő receptor (ill. az általa aktivált sejten belüli információs csatorna) típusa, valamint az információátvitel időbelisége (frekvencia, tartam) határozza meg. Az ábra bal oldala egy szinaptikus kapcsolatot mutat, ahol az információt adó idegsejt végződéséből az idegrendszer leggyakrabban használt serkentő neurotranszmittere, a glutaminsav (Glu) nevű aminósav szabadul fel. A transzmitter a végződésben kis membrán hólyagocskákban tárolódik és a végződéshez érkező elektromos ingerület hatására ürül ki a sejten kívüli térbe. A szinapszis fogadó neuronja glutaminsavra specifikus receptorok segítségével veszi a jelet, és az idegsejt belsejébe továbbítja. Az ábra jobb oldalán látható amint, egy biogén amin típusú neurotranszmittert, a noradrenalint (NA) tartalmazó idegsejtvégződés nem szinaptikus kapcsolatban kap információt a glutaminsav jelet érzékelő neurontól. Itt a jelátvivő a nitrogén-monoxid gáz (NO). Az ábra jól példázza az idegsejtek közötti kapcsolattartás sokszínűségét és összetettségét is: az információt fogadó idegsejtrész egyben információt közvetít egy másik típusú idegsejt transzmittert felszabadító elemének. (Létezik az ingerületátvitelnek elektromos, nem kémiai módja is, de ez részleteiben jóval kevésbé ismert, és jelentősége emlős szervezetekben kisebb.)

vissza az előadásra