Vizi E. Szilveszter

Egy életem, egy halálom?

Az idegvégződésben felgyülemlő dopamint a monoaminooxidáz enzim (MAO) bontja el, a lebomlás köztianyagcsere-termékeként azonban oxidatív gyökök is képződnek. Ilyen az erősen reaktív szuperoxid ion (O₂), illetve a hidrogén-peroxid (H₂O₂), amelyből vas jelenlétében az ugyancsak erősen reaktív hidroxilion (OH) keletkezik. Az oxidatív szabadgyökök megtámadják az idegvégződés sejtmembránját, illetve károsítják a sejt életműködéseihez nélkülözhetetlen fehérjéket, mint pl. az anyagcsere és a sejtlégzés fehérjéit. Az idegvégződés ugyan rendelkezik a szabadgyököket elimináló védekező mechanizmussal, ilyen a szuperoxid aniont hidrogén-peroxiddá, majd végső soron vízzé bontó szuperoxid dizmutáz (SOD) és kataláz enzim; nagyobb mértékű felszaporodásuk így is az idegvégződés pusztulásához vezethet, illetve hozzájárulhat a dopaminerg végződések Parkinson-kórban megfigyelhető sorvadásához. A dopamin hiányában kialakuló Parkinson-kórban a mozgások indítása és kivitelezése szenved zavart, és igen gyakori kísérőjelenség a depresszió. A szabadgyökök károsító hatását a striatum sejttestjeiben L-argininből szintetizálódó gázhalmazállapotú ingerületátvivő anyag, a nitrogén-monoxid (NO) is súlyosbíthatja, amelyből szuperoxid ionok jelenlétében egy másik szabadgyök, az igen toxikus peroxinitrit ion (ONOO) képződik. Ebben az esetben tehát ugyanazon anyag, amely a normál információátvitelhez elengedhetetlenül szükséges, egyben toxikus, a sejtpusztuláshoz vezető folyamatokat is indukálhat.

vissza az előadásra