Vizi E. Szilveszter

Vágólapra másolva!
Egy életem, egy halálom?
Vágólapra másolva!

Emlős/emberi klónozás. A sejtek örökítő anyaga, kromoszómaállománya magjukban található. Az ivarsejtek a testi sejtek kromoszómaállományának felét tartalmazzák. A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével összeáll a teljes kromoszómaállomány, és megfelelő körülmények között megindul az egyed fejlődése. Az egyed klónozása azt a mesterséges beavatkozást jelenti, amelynek során egy petesejt magját mikrosebészeti eszközök segítségével eltávolítják, és helyébe egy donor egyed kiválasztott testi sejtjének magját (benne teljes kromoszómaállományával) ültetik. Az eljárást ezért nukleáris transzfernek ("magátültetés") is nevezik. Az egysejtes embrió fejlődését ezt követően mesterségesen beindítják, és sejtkultúrában tartják pár napig, amíg megfelelő számú osztódást és fejlődési állapotot ér el. Ezután egy hormonális kezeléssel előkészített fogadó nőstény méhébe ültetik, ahol megszületésig tovább fejlődik. Az eljárást kétéltűeken kísérletezve fejlesztették ki az 1950-es években, de azóta sikeresen alkalmazzák emlősök (pl. birka, tehén) esetében is. Természetesen a módszer hatékonysága és biztonsága nem tökéletes. Számos probléma merül fel a nukleáris transzfertől a megszületésig, sőt különböző elváltozások léphetnek fel azt követően is. Ezekre a problémákra előbb-utóbb megoldást találnak a kutatók, mint ahogy valószínűsíthető az ember klónozása is. A felmerülő komoly etikai problémák mellett a klónozásnak számos már most, valamint a közeljövőben megvalósítható orvosi és mezőgazdasági felhasználása lehetséges (pl. a donor sejt genetikai módosítása után gyógyszer-fehérjék állati előállíttatása, xenotranszplantátumok létrehozása disznókban, kívánt génállományú és tulajdonságú haszonállatok létrehozása).

vissza az előadásra