A betegségek titka - 2.

Az idegrendszer mindenkori állapota nagyon komoly befolyást fejt ki az immunrendszerre, amely egyik oldalról tehát, mint egy őr, megóv bennünket a vírusokkal és baktériumokkal szemben, másrészt pedig a sejt életének minden pillanatában a benne kódoltan jelen levő, a sejt életét és halálát jelentő mechanizmusokat is befolyásolja.

Az egyik legfontosabb citokin a tumor nekrózis faktor (TNF-).Nem véletlen, hogy így nevezték el, mert ez egy endotoxin. Ha például a szimpatikus idegrendszer egyáltalán nem működik, akkor ennek a mennyisége a vérben megnő, és szabad gyökök képződnek, például nitrogén monoxid (NO), ami a sejtek továbbélését károsítja, és ez súlyos következményekkel jár: a sejtek károsodnak, elpusztulnak - több sejt pusztul el, mint ahány keletkezik. Ez az állapot az emberi agyban súlyos elváltozásokat okozhat. Tehát az emberi és állati sejtekben van egy-egy genetikailag már a születés pillanatában bekódolt, a szülőktől átörökített mechanizmus, amelynek segítségével a sejtek szaporodni indulnak, illetve el tudnak pusztulni. Ezt a mechanizmust be lehet indítani, illetve gátolni lehet a működését. A jövő gyógyszeres terápiája az immunrendszer működésének tudatos befolyásolása lehet.

* Az NO-t - a szervezetben keletkező gáz állapotú endogén anyagot - nemrégen fedezték fel. Hárman kaptak érte Nobel díjat. Ennek az anyagnak az az érdekessége, hogy mindenen áthatol és károsítja az idegrendszert. Mi történik akkor, ha az immunrendszer egyensúlyi állapota úgy tolódik el, hogy a TNF-immuncitokin termelése lecsökken, a másik fajtáé (IL-10) viszont megnövekszik? Ebben az esetben a rosszindulatú daganatok keletkezésének esélye jelentősen megnő, hiszen a sejtszaporodásnak nincs akadálya. Továbbá ilyenkor autoimmun betegségek is keletkezhetnek, és a tartós fertőzések fellépésének esélye nagyon megnő. A daganatimmunológiai kutatásoknak rövidesen az lehet az eredménye, hogy az egyes egyének immunrendszerét úgy fogjuk tudni befolyásolni, hogy a "gyilkolni" képes sejtek csak a daganatsejteket pusztítják el, és az ép egészséges sejteket érintetlenül hagyják. Ez feltételezhetőan a rák gyógyítását fogja jelenteni.

Az isémiás megbetegedésekben, például az agyvérzésben, az infarktusban a sejtekben oxigénhiány és glukózhiány lép fel. Ez a központi idegrendszerben egy kémiai ingerületátvivő anyag, a dopamin ún. nem szinaptikus felszabadulását, valamint nitrogén-monoxid és szabadgyökök keletkezését okozza. A sejtekben keletkező szabad gyökök, valamint a bontó enzimek, az ún. caspasok az örökítő anyagot, a DNS-t éppúgy károsítják, mint a sejtek szerkezetének fenntartásában fontos szerepet játszó lipideket és a fehérjéket, elősegítve a kóros folyamatok fellépését, sejtek elhalását és a szövetek korai öregedését okozva. Az ún. dajkafehérjék, amelyek a szervezetet, a sejteket ért ingerek hatására képződnek, viszont megpróbálják a károsodott sejteket meggyógyítani. ** Amikor a sejtek hirtelen ismételten oxigénhez jutnak, szuperoxidok és hidrogénperoxid keletkezik. A sejten belül képződött hidrogénperoxid viszont erős oxidáló szer, melynek rendkívül fontos szerepe van a sejthalálban. Az oxigén ebben az esetben mint negatív tényező szerepel. *** Tehát a szervezet úgy van felépítve, hogy egy időben képes az életet és a halált is támogatni. Mitől függ, hogy melyik hatás érvényesül? Függ az életünk során bennünket ért külső és belső hatásoktól, de függ a két szülőtől, az ősöktől genetikailag átörökített háttértől is.

A költő József Attila így fogalmazza ezt meg:

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

(A Dunánál)