Az Univerzumban nem csalódtam - a Társalgó vendége volt Almár Iván

Vágólapra másolva!
"Én is sokat tanultam abban az értelemben, hogy melyek azok a problémák, amelyek Önöket foglalkoztatják" - köszönte meg a kérdéseket Almár Iván űrkutató-csillagász.
Vágólapra másolva!

Fotó: Varga Ferenc [origo]Almár Iván űrkutató-csillagász első lépésben szeretettel üdvözölte a Társalgó vendégeit. "El kell mondanom, hogy nagy örömmel tapasztaltam az előadás idején azt a hatalmas érdeklődést, amely több termet is megtöltött az informatikai épületben. A magam részéről most készen állok arra, hogy röviden válaszoljak felmerülő kérdésekre, főképp azokra, amelyekre az előadás után már nem maradt idő.

Borso: Mióta érdekli a csillagászat?
Almár Iván: Tulajdonképpen gyermekkorom óta. Körülbelül 12 éves voltam, amikor az első csillagászati könyveket olvastam, főképp Jeans és Sztrókay könyveit. Később az egyetemen a matematika-fizika szak mellett bejártam a csillagászati előadásokra is, és innen már egyenes út vezetett a csillagvizsgáló intézetbe, ahol 1954-ben kezdtem el dolgozni. Kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is ennek az intézménynek vagyok a munkatársa.

Oszk: Ön szerint a Világegyetem véges vagy végtelen, és miért?

Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?/mindentudasegyeteme/eloadas_almar.htmlAlmár Iván előadása a Mindentudás Egyetemén.

AI: Mielőtt válaszolnék, azért meg kell mondanom, az az előadás, aminek a csevegő fórumán vagyunk, nem erről szólt, hanem arról, hogy az élet az Univerzumban szabály vagy kivétel. Akár véges, akár végtelen az Univerzum, ez a probléma az élő és az élettelen viszonyával kapcsolatban mindenképpen fennmarad. Ma a fizikusok és csillagászok zömmel a véges, de táguló Világegyetem elméletét fogadják el, mert a megfigyelések többsége ezt támasztja alá. Ugyanakkor kétségtelenül vannak más véleményen lévők is, hiszen ez egyike a legnehezebben megoldható tudományos problémáknak.

WriCkout: Professzor úr! Mit gondol az idegen civilizációkról? Ön szerint léteznek más életformák?
AI: Tulajdonképpen erről szólt az egész előadásom. Ha a saját véleményemet kérdezi, én úgy vélem, hogy léteznek, és remélem, hogy előbb-utóbb a nyomukra bukkanunk. Más kérdés, hogy nem reménykedem abban, hogy ez rövid időn belül bekövetkezik. Az egész témáról részletesen írtam A SETI szépsége c. könyvemben, ennél rövidebben sajnos nehezen tudom összefoglalni.

Zolizo: Hallottam egyszer egy eszmefuttatást arról, hogy a Világegyetem tulajdonképpen információk halmaza, így információelméleti szabályokkal leírható. Mi erről a véleménye?
AI: Nem vagyok informatikai szakember, de kétségtelen, hogy itt a Földön napjainkban egyre nagyobb jelentősége van az informatikának és az információnak. Elég természetes, hogy ezeket a mindennapi tapasztalatainkat "kivetítjük" a világűrbe, és az Univerzumot is mint információk halmazát fogjuk fel. A csillagászat azonban elsősorban a Világegyetemben valóban meglévő anyaggal és sugárzással foglalkozik, ez ennek a tudománynak a tárgya. Nincs persze kizárva, hogy ez az álláspont módosulni fog, és előbb-utóbb rájövünk, hogy milyen szerepe van az információnak általában a Világegyetemben.

Borso: Ön szerint miért tételezik fel, hogy a Marson van élet? Most nem úgy tűnik, mintha lenne rajt.
AI: A marsbeli életről is sokat beszéltem az előadásomban, mert mégis ez az a világ, ahol a legnagyobb esélyünk van arra, hogy valamiféle életre bukkanhatunk. A Mars körül keringő űrszondák képein egyre kisebb részletek látszanak. Azt is figyelemmel kísérhetjük, hogy hogyan változnak az évszakokkal az egyes alakzatok. Mint azt az előadásom utáni egyik kérdésre adott válaszban elmondtam, magyar csillagászok és biológusok egy csoportja olyan alakzatokra, "fekete foltokra" figyelt fel, amelyek évszakos változását esetleg valamiféle biológiai jelenség okozhatja. Életre bukkanhatunk a Mars talajában is, ahol egyébként minden bizonnyal vízjég is található.

Aratod: Létezhetnek-e antianyagból felépülő nagyobb, komplexebb rendszerek, például galaxisok?
AI: Jó lenne tudni... : ) Annyi azonban bizonyos, hogy a közelünkben nagyobb mennyiségű antianyag szerencsére nincs, hiszen mint köztudott, anyag és antianyag találkozásakor ezek egymást megsemmisítve óriási energiákat szabadítanak fel. Az Univerzum egészen távoli részein már nehezebb eldönteni, hogy az, amit látunk, anyag vagy antianyag. Bizonyos színképi jelek azonban arra utalnak, hogy még a mi Tejútrendszerünk középpontjában is folyamatosan találkozik anyag és antianyag, mert a megsemmisülésükkor fellépő sugárzás jellegzetes színképvonalát sikerült regisztrálnunk.

VampireZ: Mikorra várható az első jelentősebb Mars expedíció?
AI: Jelen pillanatban nincsen jóváhagyott program, amely emberes Mars-expedícióra vonatkozna. Most voltam Hustonban a második űr-világkongresszuson, ahol több előadást hallottam a Mars kutatásának terveiről. A NASA hivatalos képviselői kb. 40-50 év múlva esedékes határidőről beszéltek, ugyanakkor az oroszok és az európaiak már 2025-2030 körül elképzelhetőnek tartanak egy emberes Mars-expedíciót. Ennek azonban sok feltétele van - nem csak a pénz és az elhatározás hiányzik, hanem pl. azt is át kell gondolni, hogy egy ilyen expedíció nem szennyezné-e Földi mikroorganizmusokkal a Mars talaját? Arról is érdemes beszélni, hogy egy ilyen emberes mars-expedíciót mindenképpen meg kellene előznie olyan ember nélküli kísérleteknek, amikor a szonda pl. mintát hoz a Mars talajából, és automatikus üzemmódban visszatér a Földre.

NrB: Mit nevezünk életnek? Mi minősül életjelenségnek?
AI: Csillagász létemre nem vállalkozom arra, hogy az élet meglehetősen bonyolult definícióját megadjam. A biológusok azok, akiknek a földi tapasztalatok alapján el kellene tudniuk dönteni, hogy hol húzódik az élő és az élettelen határa. Ma még ez nem egyértelmű. Vannak bizonyos alapvető, egyszerű kritériumok, amelyek alapján a hétköznapi életben könnyű eldönteni, hogy egy tárgy élő vagy élettelen, de ha szélsőséges körülményekre és idegen égitestekre gondolunk, akkor a válasz már nem ilyen egyszerű. Mint az előadásban is hangsúlyoztam, éppen a biológia legfontosabb korlátja az, hogy egyedül és kizárólag a földi életet ismeri, és törvényszerűségeit egyedül abból kívánja levonni.

Tevagyaz: Vannak olyan elképzelések is, hogy a Világegyetem élő, organikus rendszer. Ön mit gondol erről?
AI: Mint ahogy az előző válaszból is kiderült, ma még nem rendelkezünk olyan egyértelmű kritériumokkal, aminek alapján dönthetnénk arról, hogy mi igazából az élő. A csillagászok azonban egészen szép eredményeket értek el az Univerzum jelenségeinek magyarázatában, egyedül a fizika és a kémia törvényeire támaszkodva - anélkül, hogy szükségük lett volna a biológia törvényeinek alkalmazására. Ez az oka annak, hogy az Univerzumot és a csillagászok által évszázadok óta tanulmányozott égitesteket (csillagokat, bolygókat, üstökösöket stb.) nem tekintjük élő rendszereknek.

Avanti: Magyarországon zajlik SETI-kutatás?
AI: A SETI részben megfigyelések végrehajtását jelenti, részben adatfeldolgozást és értelmezést. Megfigyelés Magyarországon nem folyik. Általában a kisebb országokban nincs megfelelő felszerelés ahhoz, hogy egy ilyen igényes megfigyelési programot végrehajtsanak. Ugyanakkor a SETI az a terület, ahol nem csak a megfigyeléseknek, hanem a jó ötleteknek is nagy jelentősége lehet, és vagyunk idehaza néhányan, akik évtizedek óta ily módon kapcsolódunk a SETI-kutatásokhoz. Az is új jelenség, hogy az adatok feldolgozása részben az egész világra szétosztva folyik, a SETI@home program keretében. Magyarországon is sok ezer ember van, akinek számítógépe kapcsolódik ehhez az adatfeldolgozási programhoz.

VampireZ: Ön szerint előfordulhat, hogy akár már századok óta figyel minket egy idegen civilizáció, és valamennyire be is avatkozik, befolyásolja életünket, csak nem vesszük észre?
AI: Ez is egy olyan gondolat, amit már sokan felvetettek. Nehéz olyasmiről beszélni, amit igazából nem tapasztalunk. A földi civilizáció története meglehetősen egyenletes fejlődést mutat, nem ismerünk olyan helyzeteket, amikor értelmezhetetlen módon, ugrásszerűen megváltozott volna akár a tudomány, akár a technika. Mostani gyorsuló korunkban szinte nehéz elképzelni, hogy korábban évezredekig tartó időszakokban nem volt egyetlen jelentős felfedezés sem, amely gyökeresen megváltoztatta volna az akkori emberek életét. Ez az egyetlen érv amellett, hogy nincsen bizonyíték arra, hogy kívülről beavatkoztak volna az emberiség fejlődésébe.

Fotó: Varga Ferenc [origo]Borso: Az Europa nevű holdon tényleg van valami esély arra, hogy találjanak valamilyen életet?
AI: Az Europa nevű hold egyike a legérdekesebb égitesteknek a Naprendszerben. A Jupiter négy Galilei-holdja olyan egymáshoz kötött pályákon kering a Jupiter körül, amely igen jelentős árapályerő fellépésével jár. A legbelső hold ezek közül az Io, amelyen a Naprendszer legkiterjedtebb és leghatalmasabb vulkánikus tevékenységét figyelték meg. A következő hold az Europa, ezen az árapályerők hatása már valamivel kisebb, de elég ahhoz, hogy a hold belsejét, vagy legalább annak egy részét folyékony halmazállapotban tartsa. Azt gondoljuk, hogy az Europa viszonylag vékony jégkérge alatt mintegy 100 km vastag óceán található. Azt nem lehet még tudni, hogy ebben az óceánban mi van, hogy pl. a fenekén feltörnek-e hévforrások, s még kevésbé, hogy ezekben van-e valamiféle élet. A NASA tervei között szerepel egy az Europát közelről vizsgáló űrszonda felbocsátása valamikor az évtized végén.

VampireZ: Mi volt a legnagyobb csalódása az Univerzummal kapcsolatban?
AI: Nem az Univerzum okozott csalódást, hanem inkább az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebb felfogás, mely szerint nincs igazán igény a Naprendszer és a csillagvilág titkainak feltárására. Én úgy érzem, hogy az emberek igenis kíváncsiak arra, hogy mi van körülöttünk, milyen a Naprendszer, milyenek a csillagok, milyenek a galaxisok, és örülnének annak, ha a korábbi lendülettel folytatódnának az űrkutatási programok. A Hubble-űrtávcső hatalmas sikere is azt bizonyítja, hogy nem csökkent ez az érdeklődés. Sajnos ugyanakkor a költségvetések folyamatosan csökkennek, és egyre nehezebb biztosítani a pénzt a megkezdett programokhoz is. Számomra inkább ez jelent csalódást.

Zolizo: Az emberiségben sajnos él a militáris ösztön. Mi történik akkor, ha hasonló mentalitással rendelkező másik fajjal találkozunk majd elsőként?
AI: Jelentős viták folynak társadalomtudósok között arról, hogy milyen lehet egy idegen társadalom fejlődése, és mondjuk milyen lehet egy több ezer éves technikai civilizáció? Elég általános az a vélemény - bár kétségkívül vannak ellenzői is -, hogy hosszú ideig technikai civilizáció csak akkor tud fennmaradni, ha alapvetően békés természetű. Azok a technikai civilizációk, amelyek nem képesek valamiféle megnyugtató megoldásra, békés egymás mellett élésre, azok csak rövid életűek lehetnek.

mar_siras: Válaszaiból látható, hogy Ön a rádiócsillagászati SETI híve. Vannak-e, tud-e olyan tudományos alapon dolgozó SETI-kről, amelyek a Földön, vagy bolygókörnyezetünkben foglalkoznak értelmes lények nyomaival?
AI: Megint utalni szeretnék a könyvemre és az előadásomra. Mindkettőben foglalkoztam más lehetőségekkel is, pl. az optikai tartományban végzett SETI-kutatásokkal, vagy azzal a lehetőséggel, hogy idegen eredetű tárgyakra bukkanunk valahol a Naprendszerben. Egyelőre inkább csak a sci-fi irodalom foglalkozik azzal, hogy milyen hatása lenne egy ilyen felfedezésnek (például 2001 Űrodüsszeia), de vannak kollegák, akik kutatási programokat is dolgoztak már ki ezeken a területeken. A rádiócsillagászati SETI csak a legfejlettebb, de nem az egyetlen a SETI-kutatások széles palettáján.

mar_siras: Több szovjet és amerikai szonda csapódott be, illetve szállt le a Marson. Azok nem szennyezhették el földi élettel? Például zászlót vittek magukkal - az steril volt?
AI: Ez egy nagyon komoly probléma. A nemzetközi űrkutatási szervezet, a COSPAR már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta azokat a sterilizálási követelményeket, amelyeket a Marsra vagy más égitestre induló szondáknak teljesíteniük kell. Ezeket a követelményeket újabban felülvizsgálták, mert maximális biztonságra törekednek, éppen a Mars esetében.

SKY3: Ön szerint mikor lesz kész az emberiség arra, hogy más bolygókat meghódítson?
AI: Nem igazán szeretem a "meghódítani" kifejezést, legyünk szerényebbek és beszéljünk megismerésről. látogatásról, esetleg letelepülésről. Ilyen értelemben már megkezdődött a Naprendszer "meghódítása". Igaz, hogy jelenleg csak automata szondáink kóborolnak és mérnek a Naprendszerben, de azért az sem csekélység, hogy a Plútó kivételével már minden nagybolygónál járt űrszonda, és nagyon sok kisebb égitestet is sikerült közelről lefényképezni.

Almár Iván a kérdések búcsúzóul a csillagászati eredmények követésére biztatta a Társalgó vendégeit. "Köszönöm a kérdéseket. Én is sokat tanultam abban az értelemben, hogy melyek azok a problémák, amelyek Önöket foglalkoztatják. Szerencsére sok jó csillagászati könyv kapható már, vagy mód van csillagászati ismeretek szerzésére az interneten keresztül is, hiszen pl. a legszebb csillagászati képek is hozzáférhetők már. Kövessék figyelemmel a csillagászattal foglalkozó honlapokat, mert egy nagyon gyorsan fejlődő tudományról van szó."