Geskó Judit: A könnyű siker az impresszionistáké

Vágólapra másolva!
Geskó Judit, a Szépművészeti Múzeumban nyílt, páratlan sikert aratott Monet és barátai című kiállítás kurátora a Vendégszobában elmondta: az efféle kiállítás tudományos szempontból is jelentős, ám kétségkívül költséges vállalkozás, hiszen a világ különböző múzeumaiból kölcsönzött képek szállításáról és biztosításáról is gondoskodniuk kell. A tárlat szervezője reméli, hogy a rendkívüli érdeklődés a kiállítás teljes ideje alatt kitart majd, attól azonban nem fél, hogy  kirabolják őket, mert - ahogy ő fogalmaz - "nagyon klasszak az őreik".
Vágólapra másolva!

Mindenkit szeretettel üdvözlök és remélem, hogy legközelebb nem a neten, hanem a Szépművészeti Múzeum termeiben találkozunk. Abban a nyolc teremben, ahol a december 1-jén nyílt Monet és barátai kiállítás látható, amely egyébként március 15-éig lesz nyitva.

Mely jelentősebb Monet-képek vannak kiállítva, mely múzeumokkal vették fel a kapcsolatot? (GVM206)
- A jelentősebb képek között szerepel az edinburghi múzeumból a Dér lepte szénakazlak című képe, a Lille-i múzeumból a londoni parlamentet ábrázoló festmény, a Le Havre-i múzeumból a Tavirózsák, a Musée D'Orsay-ból a Szomorúfűz. De - mint a kiállítás címe is mutatja - nem csak Monet szerepel a tárlaton (egyébként 25 festménnyel), hanem a barátai is: Manet, Pissarro, Sisley, Signac, Cailbotte, Rodin, Morisot és mások. A nagy elődök közül is jelen vannak néhányan - a francia romantikus és realista festők, akiket az impresszionisták tiszteltek, bámultak, másoltak. Például Courbet, Delacroix, Jongkind, Boudin.

Mért pont Monet-ra esett a választás? (Nadertakcsik)
- Én magam elsősorban a 19-20. századi rajzművészettel foglalkozom, és a Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményében van egy sor olyan impresszionista rajz és vízfestmény, amelyeket nagyon szerettem volna a hozzájuk tartozó festményekkel együtt látni. Ugyanakkor, bármily meglepő, ilyen kiállítást, eddig csak egyszer rendeztek, méghozzá 1971-ben, a párizsi Monet Múzeumban. Pedig tudományos szempontból nagyon sok új eredményt hoz egy olyan kiállítás, amelyre összeszedjük, egymás mellé rakjuk a valaha egy gondolat szülte alkotásokat. Másrészt talán az átütő sikert is egy impresszionista festőcsoport kiállításával lehetett elérni a legkönnyebben. Miután a termek falain egymás mellé kerültek a festmények, rajzok, sokszorosított grafikák és a közéjük állított szobrok, olyan izgalmas és érvényes összefüggések alakultak ki, amelyek lehetőséget adnak a továbbgondolásra is.

Ön szerint körülbelül mikorra csökken némileg az érdeklődés a kiállítás iránt? Eddig mennyien látogatták? (josua)
- Eddig mintegy 13 ezer ember látogatta. Reméljük, hogy nem fog mérséklődni az érdeklődés. Most jönnek az ünnepek, utána pedig talán attól félnek majd az emberek, hogy lekésik. Hétköznapokon csak fél órát kell sorba állni, de szombaton és vasárnap (annak ellenére, hogy meghosszabbítottuk a múzeum nyitvatartási idejét) bizony órákat.

Szerintem az emberek többségét nem érdeklik az efféle dolgok. Éppen ezért nem is volt még olyan sok kiállítás. Nem így van? (Nadertakcsik)
- Nagyon érdekli az embereket. A múzeumi titkárságon megállás nélkül cseng a telefon, és rengeteg e-mail érkezik. Ha a Magyarországon élő tízmillió emberből 100-150 ezer ember megnézi, az azt jelenti, hogy a lakosság egy százaléka kíváncsi volt rá. Szerintem az már csodálatos eredmény lenne, és erre van reális esély. Azt hiszem, hogy azokat nem érdekli, akik még sosem láttak ilyen képeket eredetiben, mert sosem jöttek el a Szépművészetibe, hogy megnézzék a modern képtárban kiállított három Monet-festményt vagy Manet Baudelaire kedvesét ábrázoló képét.

Én úgy gondolom, érdekelné az embereket, csak a vidékieknek nincs alkalmuk megnézni. Gondoltak arra, hogy máshol is kellene kiállítást rendezni? (neferra)
- Sajnos a vidéki múzeumokba még nincsenek beszerelve azok a biztonsági berendezések, amelyek az ország első múzeumának rendelkezésére állnak. De ha Bécsbe eljárunk kiállítást nézni, akkor azt gondolom, hogy akár Sopronból, akár Nyíregyházából, akár Pécsről vagy Szegedről is bárki feljöhet a reggeli gyorssal. Még délelőtt bejuthat, és az esti hatossal már haza is tud menni. Úgyhogy ez csak egy kis pénz - tudom, hogy ez egy nagyon fontos szempont - meg elhatározás kérdése. Közben meg lehet nézni a múzeum több ezer képét is. Tehát nem egy, hanem számos kiállítást is láthatnak. A régi képtár termeiben például nemrég újrarendezték a német festőket bemutató termeket, nagyon izgalmas kiállítás található a grafikai kiállítótérben, de gyönyörű a görög-római kiállításunk, az egyiptomi, a modern képtárunk, a Biedermeier-kiállításunk és nem utolsósorban a Schickedanz Albert tervezte historizáló épület.

Budapesten eddig kevés jelentős kiállítás volt. Miért van ez? (cool)
- Mert nincs pénz. Már az előző kérdező is érdeklődött az iránt, hogy hány múzeumból érkeztek a képek. Képzeljék el, hogy ha mondjuk a világ 32 múzeumából sikerül kölcsönkapni a festményeket, akkor azoknak a szállítása, illetve biztosítása mennyi pénzt emészt fel.

Mennyi idő volt ezt a nem kis kiállítást összehozni? Mi volt a legnagyobb nehézség az egészben? (cool)
- Egy éve fogalmazódott meg az ötlet, és március 1-jén mentek ki az első kölcsönző-levelek. Legalább 12 legnagyobb nehézség volt, de nem akarok hencegni a nehézségekkel, hiszen ez nem tartozik a lényeghez. Maguk, akik el fognak jönni, csak azt kell, hogy eldöntsék, teszik-e a kiállítás vagy sem. Remélem, hogy tetszeni fog, és akkor teljesen mindegy, hogy én vagy a múzeum más dolgozói mennyit kínlódtak vele.