Kiss Gergő: Fel kellett kötni a gatyánkat

Vágólapra másolva!
Kiss Gergő már az olimpiai előtt is járt nálunk, s akkor azt mondta: az olimpiai olyan, mint a legdurvább vizsga nyolcszor. A pólósok - ismét az egyetlen magyar csapatsport-elsőséget begyűjtve - kitűnőre vizsgáztak Athénban, s bár a fináléban nem nyertek olyan könnyedén, mint Sydneyben, de végül az utolsó pillanatban fordítottak a Szerbia-Montenegró elleni fináléban. Az ötkarikás játékok alatti szorgos naplóírónk, a Kemény-csapat vezéregyénisége a pólós titokról, a megmaradt motivációról, a döntőről és a magánéletéről is sok mindent elárult olvasóinknak a Csevegőszobában.
Vágólapra másolva!

- Milyen érzés volt, amikor megnyertétek az újabb aranyat? (HeMK-)
-
Az utolsó két percben vezettünk csak a meccsen, ezért elég katartikus volt, szinte vesztett helyzetből sikerült újra olimpiát nyernünk. Teljesen más élmény volt, mint 2000-ben.

- Mi játszódott le bennetek a döntő során a medencében? Mert mi otthon halálra izgultuk magunkat, de a reményt nem adtuk fel! (DeSzeretlek)
- Több száz helyről hallottam különböző házi rombolásokról a meccsünk alatt. Mi az első két percet nem értettük: a megbeszéltek ellenére hagytuk őket keményen játszani és simán vezetni. Aztán helyreállt a világ rendje egészen 5-7-ig, és akkor újra fel kellett kötni a gatyát azzal a tudattal, hogy szinte már egyet sem hibázhatunk.

- Hogyan éltétek át az utolsó öt másodpercet? (pindurcsajszi)
-
Iszonyatos feszültség volt mindannyiunkban, csak az a hat szerb játékos és a labda járt a fejünkben, akikkel farkasszemet néztünk. Aztán szerencsére ki tudtuk védekezni a támadásukat, és jöhetett az őrjöngés.

- A nagyobb akarat vagy a nagyobb tudás győzött az utolsó negyedben a szerbek ellen? (petey_t)
- Bízom benne, hogy mindkettő! Az tuti, hogy mi homogénebb csapat vagyunk, jobban bírjuk egymást, mint ők.

Forrás: [origo]

Kattintson a képgalériáért!

- Amikor vízbe szálltál, hajtott valami nemzeti öntudat? Valami, hogy megmutasd a világnak: magyar vagy, s a legjobbak bizony ti vagytok? (HeMK-)
-
Kiskorunk óta bennünk van ez a tudat, kis országból jöttünk, a sportpolitikánk sosem volt erős, úgyhogy általában az edző szakértelmére és a tehetségünkre hagyatkozhattunk.

- Egy percig sem fordult meg a fejedben, hogy akár el is veszíthetitek az olimpiát? (Eszthy)
-
Természetesen igen, de nagyon hamar kivertük a fejünkből.

- Mennyi edzéssel érted el, hogy kétszeres olimpiai bajnok legyél? (_aTKa_)
-
15 éves koromig szeptembertől májusig napi egy edzés, nyáron napi 2-3, azóta napi kettő.

- Milyen érzés a legjobbnak lenni? (Timmyke19)
- Inkább az foglalkoztat, hogy amit kiskorunkban elterveztünk és vágyakoztunk rá, azt 15-20 év munkájával sikerült elérnünk, sőt megismételnünk.

- Mire képes ez a csapat? Hány évig tudtok szerinted ezen a szinten maradni? (Iamjurij)
-
Kor alapján még Peking benne lehet a csapatban, s az addig következő három év majd választ ad arra, hogy tudunk-e ilyen szinten együtt maradni (elvileg igen).

- Az olimpiai felvételeken volt 1-2 elég durva képkocka. A "szekrény" emberek egymás fürdőnaciját szorongatták, hogy lehúzzák egymást a víz alá. Ilyenkor mégis mit lehet tenni? (bla_ba_)
-
A fürdőgatya fogása ellen 360 fokot kell fordulni a vízben, akkor az illetű ujja belecsavarodik a nadrágba, és a fájdalomtól kikapja a kezét. A vízalányomás ellen pedig naponta kétszer edzünk.