Pál Árpád: Százezer forinttal is lehet tőzsdézni

A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Vendégszobában úgy vélekedett, legföljebb a következő kamatdöntésig lesz olyan erős a forint, mint most. Pál Árpádot természetesen elsősorban a tőzsdei kockázatokról, a magyar börze jövőjéről kérdezték olvasóink, de beszélt arról is, hogyan lehetne előrébb hozni az euró magyarországi bevezetését.

Milyen cégeknél dolgozott korábban? A Postabank nem volt-e köztük? [törökfürdo]
- Több bankban, így a Postabankban is. Ezen túlmenően befektetési alapkezelőnél és tanácsadó társaságnál.

Mennyi ideig dolgozott a Postabankban? [sikonda]
- Mintegy másfél évig, a privatizációs folyamat idején, 2002-2004-ben.

Engem befűzött egy cseh brókertársaság, fél év alatt eltapsolta a pénzem több mint felét. Ez az itthoni viszonyokra is jellemző? [vackorman]
- Reményeim szerint egyáltalán nem. Azt javaslom, hogy a nagy hazai szereplők közül válasszon közvetítőt, és akkor elkerülheti az ilyen csalódást.

Van létjogosultsága az önálló magyar tőzsdének? [emaszka]
- Szerintem mindenképpen, bár hosszú távon mi sem maradhatunk ki a szektor konszolidációs folyamatából. Meg kell találnunk nekünk is a megfelelő partnereket, a megfelelő együttműködési formákat.

Kit tart megfelelő partnernek a tőzsdei egyesüléshez, hogyan áll a korábban beharangozott bécsi egyesülés? [emaszka]
- A bécsiekkel folyamatosan vizsgáljuk azokat a területeket, ahol együtt tudunk működni mindkét fél megelégedésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy napirenden lenne bármilyen egyesülési elképzelés a két tőzsde között. Emellett aktívan keressük a közép-kelet-európai szereplőkkel való együttműködési lehetőségeket is.

Hosszú távon hány tőzsde lesz képes fennmaradni a világban? Lehet, hogy csak egy? [áramlat]
- Az ilyen mértékű konszolidációban azért nem hiszek.

Lassan minden értelmes részvényt kivezetnek a magyar tőzsdéről. Mit tesznek azért, hogy ez ne így legyen? [mmanna]
- Azért azt nem gondolom, hogy minden értelmes részvényt lassan kivezetnek a tőzsdéről: elég csak a blue chipjeinkre (a négy vezető részvény: Magyar Telekom, Mol, OTP, Richter - a szerk.) gondolni, amelyek változatlanul meghatározók, és értelmes szereplői a hazai tőkepiacnak. Próbálunk újabb szereplőket, nemcsak hazai, hanem külföldi vállalatokat is megnyerni és a parkettra csábítani. Reményeink szerint az újonnan érkezők kárpótolni tudják a befektetőket a távozókért.

Milyen külföldi cégekre gondol? [mmanna]
- Első külföldiként tavasszal debütál az Orco ingatlanfejlesztő cég, amelyet további EU-s vagy akár EU-n kívüli érkező követhet.

Az Orco beérkezése várhatóan az ingatlanpiac melyik részére fog hatni? [1motoros]
- Nem lesz jelentős hatása, mert az Orco már évek óta itt van a magyar ingatlanpiacon, irodaházak, kereskedelmi épületek, szállodák vásárlásában, illetőleg fejlesztésében érdekelt.

A nagy magyarországi vállalatok miért nem jegyzik magukat az itthoni tőzsdén? Gondolok itt például az autógyártókra. [1motoros]
- Ezek nagy nemzetközi cégek leányvállalatai, ebből kifolyólag nem szorulnak a tőkepiacról érkező forrásokra, és a tulajdonosaik sem kívánják részvényeik egy részét más piaci szereplőknek értékesíteni. Egyébként van olyan cég köztük, amelynek az anyavállalata tőzsdén jegyzett cég - igaz, sajnos nem a Budapesti Értéktőzsdén.

Melyek a legfontosabb különbségek a magyar és a lengyel tőzsde között? [pont az i-re]
- A legfontosabb természetesen a méretük, de a szabályozás terén és a tulajdonosi körben is jelentős különbségek vannak.

Az ázsiai piac túlértékelődése nem okozhat nagyobb problémákat a jövőben a magyar, illetve általában a fejlődő térségek részvénypiacain? [-szhBálint21-]
- A probléma nem biztos, hogy az esetleges túlértékelés, sokkal inkább az, hogy az erőteljes árfolyam-növekedési periódusokat törvényszerűen korrekciók követik. Ezen korrekciók bizony kihathatnak más térségek, így a magyar tőzsde áraira is.