Újlaki-Vátz: Reklamálni kell a penészes kenyér miatt

Hamarosan megnyílik Magyarországon is az a fogyasztói központ, ahol reklamálhatunk külföldi - uniós - termékek és szolgáltatások ügyében - mondta az [origo] Vendégszobájában Újlaki-Vátz László, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület sajtószóvivője, a reklám nélküli Kosár fogyasztói magazin főszerkesztője. A fogyasztóvédő beszélt arról, hogy ha bármi problémánk van - például penészes kenyeret kapunk -, akkor reklamálni kell.

Üdvözlök minden kedves chatelőt! Témahiányban aligha fogunk szenvedni, hiszen valamennyien fogyasztók vagyunk - ahogy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél emlegetni szoktuk, édesanyánk méhétől kezdve a sírhelymegváltás okán még halálunk után 25 évig...

Szia, Fogyasztóvédő :)! A fogyasztóvédelemről: ez ellenőrzi, hogy (szó szerint) sz*r került-e a kajámba? (bpi éjszaka)

- A fogyasztóvédelemnek van hatósági része: a főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek ellenőriznek és büntetnek. Mi ezzel nem foglalkozunk, viszont a tanácsadás mellett például helyi hatósági rendelettervezeteket véleményezünk - például a vízdíjról vagy éppen a temetkezési árakról - fórumokat, iskolai vetélkedőket tartunk, kiadjuk a reklámmentes Kosár fogyasztói magazint, de e havilapunk mellett még sok minden mást is, olykor törvényeket vagy jogszabálymódosításokat kezdeményezünk, lobbizunk Brüsszelben a többi tagország civil fogyasztóvédőivel együtt a jobb élelmiszer-címkézés satöbbi fogyasztói ügyeiben.

Mennyire szigorítják meg az elkövetkezendő évben a fogyasztóvédelemról szóló törvényt? (Titokzatos fiu)

- Jogászaink ezt nyilván pontosabban tudják, de pillanatnyi információim szerint nem tervezik a törvény erősebb szigorítását, nagyobb módosítását - sajnos még a jelenlegi jogszabályok betartása körül sincs minden rendben. De mondok más példát: a bírósági huzavonát, költséges ügyvédfogadást hivatott kiküszöbölni a (fogyasztóvédelmi) békéltető testület. Megyénként és Budapesten egy-egy működik belőle. A fogyasztónak ingyenes és egy-két hónap alatt lezajló eljárásban - ha nem sikerül a bepanaszolt céggel (kereskedővel, szolgáltatóval) egyezségre jutni, és a vállalatot a békéltető testület elmarasztalja, akkor az egész ügy (leszámítva a panaszos nevét és lakcímét) nyilvánosságra hozható a sajtóban. Sajnos nemigen látok ilyen, gyakorta tipikus becsapásokra, inkorrektségre utaló békéltető testületi döntéseket... A fogyasztóvédelmi törvényt különben 1997-es megszületése óta - főleg az EU-jogharmonizáció miatt - többször módosították. Jó hírrel is tudok szolgálni: végre megszületik Magyarországon is a Fogyasztói Központ. Az uniós országok közül szinte legutoljára, remélhetőleg néhány hónapon belül működni tud ez az intézmény, amely külföldi cégekkel szembeni, magyar panaszoknál, esetleg magyar cégekkel szembeni külföldi gondok ügyében fog tudni segíteni.

A koleszban felszolgált penészes kenyérrel mit lehet csinálni? (macsexa)

- Reklamálni, reklamálni és ismét reklamálni kell! Akkor sem szabad annyiban hagyni a dolgot, ha az az ember benyomása, hogy esélytelen a panasza. Sanszunkat a panaszorvoslásra persze nagyban növeli, ha bizonyítani tudjuk, kezdve az azonnal gondosan becsomagoltan eltett kenyérrel, fotóval, írásos "jegyzőkönyvet" aláíró tanúkkal a dolgot.

Egye több a botrány, vagy ez csak annak köszönhető, hogy önök jobban dolgoznak, így nyilvánosságra kerül? (szuzuka)

- Nem tudok egyszerűen válaszolni, mert úgy gondolom, mind a két ok szerepet játszik. Miközben saját idős rokonaimnál is látom, hogy mennyire távol áll tőlük - mondjuk a közértben - a tudatos fogyasztói viselkedés, mégiscsak többen tájékozottabbak és a média is szívesen és a korábbinál sokszor részletesebben tallóz az ilyen témákból, esetekből. Szaporodik tehát a tudatosabb fogyasztók száma, azonban még mindig nincsenek túl sokan. Nincs év - ha szabad személyes példát hoznom ismét -, amikor ne botlanék bele legalább féltucatszor a legalacsonyabb ár problémájába. Például nem akciós árat húz le a pénztáros, hanem magasabbat, azután arra hivatkozik, hogy nem ő irányítja a gépet, vagy az éjszakás műszak elfelejtette átárazni a polcon lévő ételek, holmik egy részét és így tovább. Ilyenkor egy-két perc, esetleg 10 alatt mindig sikerül előkeríteni a bolt- vagy a hipermarket-vezetőt, aki nem vonja kétségbe jogomat, hogy többféle árcédulánál jogom van a legalacsonyabbat választani, amit a fogyasztóvédelmi törvény tesz lehetővé. Mindig visszakapom tehát az árkülönbséget, ám tartok tőle, hogy a kisebbséghez tartozom az ilyen reklamációimmal.

Mit szól a húsbotrányhoz? (az isten f...)

- Szomorú, hozzáteszem, az a része is, hogy egyik médium sem meri - félek, az ügy előrehaladottabb szakaszában sem fogja merni - leírni annak a cégvezetőnek a nevét, akinek a lelkén szárad. Ezért is van hatalmas szükség a korrekt és pontos tájékoztatására a fogyasztóknak, lehetőleg még vásárlói döntéseik előtt. Sajnos a kormány sem látja teljesen világosan azt, hogy lényegesen határozottabban kellene támogatnia a reklámmentes, tehát céges érdekektől nem befolyásolható és természetesen intenzíven informatív fogyasztói tájékoztatást - az olyasmit, mint amilyet a Kosár nyújt.

Ön szerint mennyi az esély arra, hogy karácsonyra madárinfluenzás csirkét/pulykát tálaljunk fel az asztalra? (Cheechoo14)

- Ha magyar baromfit választunk, különösen azt, amelyiken ott van a fokozott ellenőrzést és felelősséget garantáló védjegy, akkor teljesen veszélytelen a karácsonyi húsfogyasztásunk. Magam egyébként az egyik piacon éppen tegnap vásároltam többféle hazai baromfiterméket karácsonyra. Szerencsére hazánkban sokkal jobb az ellenőrzés és a higiénia, mint a Távol-Keleten. Nem rémisztésül, csupán azért, mert a magyar sajtó ezt sajnos elfelejtette ecsetelni: ott, a Távol-Keleten a nagyon divatos kakasviadalokon például gyakran megesik, hogy a harci kakas gazdája a küzdelmet kicsit félbeszakítva személyesen szívja ki állata torkából a váladékot. Vagy másik, szelídebb példa: mondjuk Vietnamban sokfelé bent laknak a szobában a kacsák.