Az önsajnálat vermében

A sors végtelenül igazságtalan: elég megkérdezni egy moszkvai hajléktalant vagy egy harlemi zsebtolvajt. Hozzájuk képest a lakók jó helyzetben vannak, ennek ellenére már reggeli előtt van némi pityergés, mivel a karhatalom ismét büntet. Jogosan.

Ferenc bejelenti, hogy vécére menne, de a westcoast-csizmák nagy barátja, György kiábrándítja őt, mondván, hogy nincs vécépapír. A szőkésre festett fuvarozó lelombozódik és mogorván dekkol a teraszon, dekkel kezében. Közben a hálószobában az erotikus színésznő, Judit, kölnit löttyint magára, mellette Ágnes ücsörög: ő fáradt, álmos arcát masszírozza kecses kezeivel. Katalin, Ágnes és utóbbi szerelme, Zsolt büntetést kapnak ma, mert rosszak voltak az éjjel. Csibészkedtek, haszontalankodtak és a gonosz őrök figyelmét próbálták meg kijátszani. A sutyorgás, az indokolatlanul halk csevej és a halk mormogás a Villában nemigen tolerált kommunikációs formák, így a retorzió hallatán Ágnes sírni kezd.

A napsütötte teraszon többen erősen dohányoznak, Szilvia ásítás közben is beszél, miközben orrán-száján dől a cigaretta füstje. Genovéva is derekasan füstölög, miközben hatalmas, rózsaszín mamuszát pajkosan simogatja a lágy, reggeli szellő. Katalin is megbízhatóan dohányzik, Kolombusz előtt nagy bajban lett volna. Közben Mária dallal és vicces szavakkal próbálja vigasztalni a pityergő Ágnest, ám igyekezet némiképp hasztalan. A minidráma végére a csábító, Zsolt is megjelenik, ám addigra szerelme könnyei felszáradnak, akár a Balaton vize.

Bővebben: videó!