Kockázatos hitelektől óvnák Kelet-Európát

A Wall Street Journal Europe a devizaalapú hitelek kockázataira figyelmezteti régiónkat. Az ilyen hitelek veszélyeiről - melyekkel egyébként a magyarországi bankok nagyon jól járnak - sokan semmit sem tudnak.

A devizaalapú hitelfelvétel kockázataira figyelmezteti a kelet-európaiakat, köztük a magyarokat a The Wall Street Journal című amerikai napilap Brüsszelben is kapható európai kiadása (WSJE).

Az újság keddi számában megjelent, címoldalas írás szerint a kelet-európai térségben milliók vesznek fel devizára alapozott jelzáloghiteleket, kihasználva, hogy ezek kamata általában jóval alacsonyabb, mint ha saját pénznemükre alapozott hitelt kérnének. Azonban ha saját nemzeti fizetőeszközük a hitel alapjául szolgáló valutához képest gyengül, akkor a fizetendő összeg emelkedik, s a különbség akár jelentős is lehet.

Mindenesetre a WSJE külföldi (lett, illetve thai) példákat hozva emlékeztet arra, hogy a devizára alapozott hitelek nagy aránya nemzetgazdasági szinten is kockázatokat jelent. De ezzel legalább az érintett szervek tisztában vannak.

A magánszemélyek viszont nem: a lap azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén felmérést készíttetett arról, vajon a külföldi valutára alapozott hitelek felvevői mennyire látják a lehetséges veszélyeket, és az egyik illetékes szerint az eredmény az lett, hogy "sokaknak halvány fogalmuk sincs arról, mi történhet".

A kockázatok ellenére sokan továbbra is valutaalapú hiteleket vesznek fel, hiszen ezek nagyon kedvező kamatúak - szögezi le a lap. Ezzel a magyar bankok is jól járnak, hiszen míg a svájci kamatláb 1-2 százalék között van, ők 5-6 százalékos szinten kínálják a jelzáloghitelt a magyaroknak. "A magyar pénzintézetek Európa legnyereségesebb bankjai közé tartoznak" - szögezi le az újság.

A WSJE szerint a lengyeleknél már rendeletet hoztak annak érdekében, hogy (lényegében szigorúbb hitelbírálat révén) csökkenjen a devizaalapú hitelek aránya. Magyar tisztségviselők viszont ellenzik, hogy ehhez hasonló kormányzati szabályozás szülessen, s a jegybank azt pártolja, hogy a lakosságot tanítsák meg jobban a pénzügyi ismeretekre.

Mindenesetre az amerikai orgánum azért hozzáteszi: Magyarországon azon esetek száma, amikor a hitel nem fizetése miatt az ingatlan a hitelező tulajdonába kerül, csak nagyjából 1 százalékos, s a bankok képesek kivédeni az árfolyamok változásában rejlő kockázatokat.