Obama látja a stabilizáció jeleit

Vágólapra másolva!
Már látszanak a stabilizáció első jelei az eddig megtett válságellenes lépések hatására, mondta hétfőn Londonban megjelent nyilatkozatában az amerikai elnök, aki hitet tett a bajba került feltörekvő gazdaságok megsegítése mellett.
Vágólapra másolva!

A válság híreit itt olvashatja!

Barack Obama a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent interjúban azt mondta, hogy az amerikai gazdaságon belül például az ingatlanpiacon mutatkoznak, egyelőre "foltokban", a stabilizációs jelek.

Obama, aki a húsz legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság (G20) csütörtöki londoni csúcstalálkozója előtt nyilatkozott a brit lapnak, a rendezvénytől várható eredményekről azt mondta: a találkozón egyetértés lesz abban, hogy mindent meg kell tenni a növekedés és a kereskedelem támogatására.

Az amerikai elnök az egyik legvitatottabb kérdésről, a költségvetésekből finanszírozott gazdaságélénkítő intézkedésekről szólva ugyanakkor utalt arra, hogy csúcson nem várhatók döntések további ilyen lépésekről, mondván: a legtöbb G20-ország már eddig is jelentős növekedésserkentő intézkedéseket tett, és "most meg kell nézni, hogy ezek hogyan működnek".

Merkel hűti a kedélyeket

Angela Merkel német kancellár a Financial Times hétvégi kiadásának nyilatkozva szintén igyekezett hűteni a londoni G20-csúccsal kapcsolatos várakozásokat. Kijelentette: Németország nem tud többet gazdaságélénkítésre fordítani, mert már most is a növekedés serkentésére legtöbbet költő országok között van, és komoly közadósságot halmozott fel.

Merkel kiemelte, hogy Németország a hazai össztermék-érték (GDP) 4,7 százalékának megfelelő gazdaságélénkítő intézkedéseket hozott a következő két évre. Hozzátette: Kína például sokkal többet tehetne belső kereslete élénkítésére, mivel hatalmasak a tartalékai, és így új adósságokba sem kellene vernie magát a gazdaság serkentése végett.

A Financial Times megszerezte a londoni G20-csúcs közös közleményének tervezetét, amelyben a lap idézete szerint az áll, hogy a már elkezdett költségvetési élénkítő programok több mint 2 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedési ütemét, és 20 millió új munkahelyet teremtenek a következő két évben.

Emelnék az IMF-keretet

A feltörekvő térség központi helyen van a tervezetben a Financial Times szerint. A lap által ismertetett változatban az szerepel, hogy a londoni csúcsértekezleten egyezség jön létre az Nemzetközi Valutaalap (IMF) tőkekészletének megemeléséről, szükség esetén a piacról felvett hitelekkel.

A feltörekvő térségről Barack Obama is külön szólt a brit lap által hétfőn közölt interjúban. Az amerikai elnök kijelentette: összehangolt fellépés szükséges a nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonásával a "gazdag országoknál is súlyosabb nyomás alá került" felzárkózó piacok megsegítésére, és biztosítani kell e szervezeteknek, köztük az IMF-nek a megfelelő tőkeellátottságot.

A G20-országok pénzügyminiszterei e hónap közepén tartott londoni előkészítő ülésükön már egyezségre jutottak a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének "nagyon jelentős" feltöltéséről, jóllehet számszerűleg ennek mértékét nem jelölték meg, arra hivatkozva, hogy ezzel az áprilisi londoni G20-csúcsértkezlet foglalkozik majd.

Erőteljes üzenet az egységről

Az IMF-tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a csoporton belül. Az amerikai indítvány az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat, amelyhez 75 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.

Obama a hétfőn közölt interjúban a londoni G20-csúcs legfontosabb feladatának nevezte "az egységről szóló erőteljes üzenet" megfogalmazását.

Soros György magyar-amerikai nagybefektető ugyanakkor a londoni The Timesnak adott, a vezető konzervatív brit lap által hétvégén ismertetett nyilatkozatában úgy vélekedett: katasztrófával érne fel, ha a G20-országok londoni csúcstalálkozóján nem születnek tényleges döntések. Soros szerint most nem lesz elég általános elvek megfogalmazása, hanem gyakorlati lépéseket kell elhatározni, mert ha a találkozó kudarccal végződik, annak a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullása" lenne a következménye.