A génkezelt termények megosztják Európát

Miközben világszerte hódítanak a genetikailag módosított növények, az Európai Unióban heves viták dúlnak termesztésüket illetően. Az Európai Bizottság engedélyezni kívánja a termesztést, hogy eloszlassa a kereskedelmi feszültséget az Egyesült Államokkal, továbbá megőrizze az európai mezőgazdaság versenyképességét.

A napokban az Európai Bizottság kilencre növelte a 2004 májusa, a hatéves moratórium megszűnése óta Európában engedélyezett génkezelt fajták számát. A moratórium alatt Európa az EU statisztikai adatai szerint további hét nem élelmiszerre, illetve egészséget nem érintő génkezelt fajtára adott engedélyt. Tavaly Franciaország, Portugália és a Cseh Köztársaság csatlakozott Németországhoz és Spanyolországhoz, és megkezdte néhány biotech típus kereskedelmi értékesítésre szánt termesztését, de az érintett terület nem több 100 ezer hektárnál. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 2005-ben 49,8 millió hektáron termesztettek ilyen terményeket - számol be a Napi Gazdaság.

A biotech termesztés az utóbbi időben néhány csapást szenvedett el. Egy indiai gyapottermesztő térségben a napokban megtiltották a GM-növény ültetését, mert magvainak hozama alacsonynak bizonyult. Bulgária leállította a biotech termények termesztését, Romániában pedig a génkezelt szójababot termesztő farmereknek át kellett állniuk nem génkezeltekre, mert beindult az EU-csatlakozás folyamata. Az ágazat azonban ennek ellenére föllendülésre számít, mivel Irán génkezelt rizst termeszt, és példáját előreláthatóan Kína is hamarosan követi.

Az elmúlt hónapokban mind nemzetközi, mind európai, mind hazai szinten több fontos, de a környezetvédők szerint egyben aggodalmat keltő folyamat indult be a génmódosítás szabályozása terén. Bár a magyar kormány 2005 januárjában - kihasználva a vonatkozó európai szabályozás adta úgynevezett védzáradék lehetőségét - átmeneti tilalmat mondott ki az EU-ban eddig egyedüliként engedélyezett génmódosított kukorica hazai termesztésére, a jövőben további uniós engedélyek kiadása várható, ráadásul az Európai Bizottság azt szeretné, hogy hazánk oldja fel ezt az átmeneti tilalmat. Ezzel párhuzamosan zajlik a génmódosított és a hagyományos növények "együtt termesztésére" vonatkozó magyar szabályozás kidolgozása, és a kérdéskörben az unió tagországai között is heves viták dúlnak.

Itthon az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége levelet írt a négy parlamenti párt elnökének, amelyben a pártok génmódosítással kapcsolatos álláspontját kérdezték meg, különös tekintettel arra, hogy támogatják-e a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó átmeneti tilalom fenntartását. Szerintük a jelenlegi helyzetben fontos, hogy a választások előtt valamennyi parlamenti párt egyértelműen állást foglaljon a génmódosított növények hazai felhasználására vonatkozóan.

A Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója, Hullán Tibor szerint az igényes EU-fogyasztó félti az egészségét és vitatja a génmanipulált áru veszélytelenségét. Nem vásárolja ezeket a termékeket és igen nehezen - vagy egyáltalán nem - lehet eladni például GM-kukoricát. A terméktanács véleménye, hogy a GM-növények jövőjéről a felhasználói piac fog dönteni, de a gazdaságoknak egyenlő esélyeket kell kapniuk a termelésben. Arra pedig mindenképpen ügyelni kell, hogy a GM-növények termelése ne tegye tönkre az eddigi eredményeket.

Azt a kérdést, hogy GM-növényeket megéri-e termelni, majd később kell feltenni, a GM-vetőmag ára ugyanis legalább 20-25 százalékkal magasabb lesz, mint a hagyományosé, az előállítási költség miatt, ráadásul a hagyományos és génkezelt ültetvények közötti legalább 400 méteres izolációs távolság miatt meglehetősen nagy a termőterület-veszteség.