A görögök büntetlenül megúszhatják a hiányhamisítást

Az Európai Bizottság nem fogja támogatások megvonásával büntetni Görögországot a 2000-2003 közötti valós államháztartási hiány eltitkolása miatt. A görög GDP-arányos, éves államháztartási hiány a stabilitási paktumban előírt mértéknél 2000-től kezdve ugyan nagyobb volt, az ország mégis a megengedettnél alacsonyabb deficitről számolt be. 

A jelenlegi görög kormány kötelezettséget vállalt takarékossági intézkedésekre annak érdekében, hogy elődje hibáját helyrehozza - mondta Joaquin Almunia, az EU valutaügyi biztosának szóvivője. Az unió álláspontja szerint az indokolttá teszi a bírságelvetését, amikor egy ország intézkedéseket tesz az eladósodás mértékének csökkentésére. Az előzetes álláspontok szerint Görögországot kizárták volna a unió kohéziós alapjából, onnan nem kapott volna kifizetéseket az ország.

Az előírt 3 százalék...

A stabilitási paktum előírja, hogy az Európai Unió monetáris övezetéhez (eurózóna) csatlakozott tagállamok éves államháztartási deficitje nem haladhatja meg a 3 százalékot.

Az EU agrárbiztosa, Franz Fischler elmondta: a mezőgazdasági bizottság ülésén Görögország nem volt téma. Az Európai Bizottság egyébként is csak javaslatot tehet arra, hogy függesszék fel a kohéziós alapból a kifizetéseket; ezt azonban még a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mondta az agrárbiztos. Franz Fischler egészen biztos abban, hogy ilyen javaslat nem fog érkezni.

Az előző kormányt okoják

A nemrég napvilágra került adatok azt mutatják, hogy Görögország már az eurózónás csatlakozás idején sem felelt meg a kritériumoknak, így egyes szakértők szerint az is kérdéses, hogyan csatlakozhatott az euróhoz. Miután a hónap elején ellentmondásos prognózisok láttak napvilágot a várható görög deficitről, Athén 2000-ig visszamenőleg átvizsgálta az államháztartási adatokat. Így derült ki, hogy az euró 2001-es görögországi bevezetése előtti évben 4,1 százalékos volt a GDP-arányos államháztartási hiány, az akkor közzétett 2 százalékkal szemben, és a következő két évben is hamis adatok jelentek meg.

Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet a görög közlés után komoly aggodalmának adott hangot, és elmondta: rendkívül jelentős probléma az athéni adatok megbízhatatlansága.