A magyarok szalonnát esznek müzli helyett

A magyar élelmiszervásárlók konzervatívak, a fogyasztói magatartás csak lassan tolódik el a magasabb minőségű élelmiszerek irányába. Az étkezési szokások különbségei leginkább az életkorral függnek össze. A felmérés szerint a lakosság csupán 12 százaléka táplálkozik egészségesen - derül ki a GfK Piackutató Intézet Étkezési szokások 1989-2003 című tanulmányából.

A tradicionálisan táplálkozóknak a felnőttek 38 százalékát kitevő csoportjában felülreprezentáltak az idős, alacsony végzettségű falun élő férfiak, a modern élelmiszerek vevői viszont elsősorban a 20-29 éves, magas jövedelmű városiak. Az 1000 fő megkérdezésével készített felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 12 százaléka volt kifejezetten egészségesen táplálkozó, közülük a legtöbben középkorú vagy idősebb városi nők, magas iskolai végzettséggel és jövedelemmel.

Húsleves

Dörnyei Ottília, a GfK területvezetője ismertetése szerint a legnépesebb csoportot alkotó tradicionálisan táplálkozók gyakran esznek házilag megtermelhető élelmiszereket (szalonnát, húsféleségeket, zöldségeket), valamint fehér kenyeret és kávét.

A 22 százalékot kitevő második legnépesebb csoport étrendjükben nagy szerepet kapnak az állati eredetű fehérjék, életsílusukra jellemző, hogy nem idegenkednek a félkész-termékektől és szívesen főznek. E csoportban a legtöbb a túlsúlyosak aránya. Tagjaik közt leginkább a vidéki, falusi nők fordulnak elő.

Az úgynevezett modernek alkották a megkérdezettek 16 százalékát. Jellegzetes képviselőjük 20-29 éves magas jövedelmű, városban élő. A csoport tagjai szeretik az instant és levesporokból készült ételeket, a gyorsfagyasztott termékeket. Átlag feletti a fogyasztásuk sertéshúsból, rizsből, kekszből, müzliből, az italok közül a teát, gyümölcslevet és szénsavas üdítőket szeretik. A modernek között a legmagasabb a normálisnál alacsonyabb súlyúak aránya.

Az egészségesen táplálkozók közé a megkérdezettek 12 százaléka sorolható. A csoportot főként középkorú, vagy idősebb városi nők alkotják magas iskolai végzettséggel és jövedelemmel. Étrendjük kiegyensúlyozott, asztalukra gyakran kerül barna kenyér, szárnyas, sajt, zöldség, gyümölcs és saláta, ritka viszont az édesség, az édes ital és a húsféle.

A rendszertelenül étkezők aránya 7 százalékot tesz ki. E csoportot elsősorban a 15-19 éves fővárosi diákok alkotják. Főzni se idejük, se kedvük nincs, ahogyan az étkezéssel sem bajlódnak túl sokat.

Ínyenceknek nevezhető a fennmaradó 5 százalék, e csoportba főként a 20-29 éves városi férfi népesség sorolható magas jövedelemmel. Ez a legváltozatosabban táplálkozó csoport, tagjai elsősorban különleges húsokat, borjút, bárányt, vadat, halat esznek nagy gyakorisággal.

A vizsgálat során rákérdeztek a felnőttek napi étkezési gyakoriságára is. Hétköznapokon egyszer étkezik a megkérdezettek 1 százaléka, kétszer 20 százalékuk, háromszor 54 százalékuk, négyszer 17 százalékuk, ötször 7 százalékuk, hatszor vagy ennél többször egy százalékuk.