Járai szerint majdnem csoda az alacsony infláció

Vágólapra másolva!
Majdnem csoda, hogy a romló egyensúlyi mutatók mellett tavaly jelentősen csökkent az infláció - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. László Csaba pénzügyminiszter szerint a kormány és az MNB közös gazdaságpolitikája fenntartható növekedési pályára állíthatja idén Magyarországot. A gazdaságpolitika alakítói a növekedés kockázatairól is szóltak év végi nyilatkozatukban.
Vágólapra másolva!

Az inflációs cél módosítása értelmetlen, mert az a jegybank és a kormány közös célkitűzése, és nem elérhetetlen, hogy 2003 decemberében 4,5 százalék alatt legyen a pénzromlás üteme - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke év végi nyilatkozatában.

A jegybank az infláció tekintetében igen sikeresnek tartja a tavalyi évet, mert a 2001 decemberi 6,8 százalékról 2002 végéig 5 százalékosra sikerült leszorítani az inflációt, így az árszínvonal emelkedés éves üteme 2002-ben 5,2-5,3 százalékos lesz - mondta Járai Zsigmond.

Csökkenő függetlenség

A jegybankelnök a tavalyi év negatív fejleményének nevezte a jegybanktörvény módosítását. Az eredeti elképzelésekhez képest az Európai Központi Bank felvetésére visszavontak ugyan néhány módosító indítványt, de újból megalakult az MNB felügyelőbizottsága, ami a jegybank függetlenségének csökkentése irányába tett jelzésként értékelhető - mondta Járai Zsigmond.

Az infláció elleni harc következetes folytatása, az árstabilitás elérése a jegybank törvény által előírt kötelezettsége, amit az Alkotmány is rögzít - emlékeztetett a jegybankelnök. A modern gazdaság egyik alappillére az alacsony inflációs ráta, ezért minden társadalmi és gazdasági szereplőnek be kell látnia, hogy ez az egész ország érdeke - tette hozzá. A jegybankelnök szerint majdnem csoda, hogy az MNB által folytatott árfolyam-, illetve kamatpolitika révén sikerült a gyorsan romló makrogazdasági adatok mellett mérsékelni az inflációt.

A piacok a bejelentett uniós csatlakozási dátum hatására egyelőre eufórikus hangulatban vannak, és továbbra is vonzó befektetési területnek tekintik a közép-kelet-európai országokat. Nagy kockázati tényező azonban, hogy a gyenge makrogazdasági adatok miatt megváltozik a Magyarországról alkotott felfogás - közölte Járai Zsigmond.