Több száz milliárdos lyukat vágott maga előtt a kormány

Jelentős költségcsökkentést akar elérni a következő években a kormány a múlt héten bemutatott Széll Kálmán-tervvel. A gazdasági miniszter szerint a lényeg nem a megszorítás, a tervből azért kiderül, hogy a következő két évben a kormány számos olyan strukturális átalakítást tervez, amely jelentős pénzt von ki állami támogatást élvező területekről. A terv csak utal arra, hogy hol akarja megfogni a pénzt, de az biztos, hogy több száz milliárdnyi állami pénz elapad.

Matolcsy György gazdasági miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy hete ismertette a hónapokkal ezelőtt bejelentett kormányzati reformcsomagot. Matolcsy az államadósság jelentős csökkentését nevezte a legfőbb célnak, melyet szerinte részben a felelős költségvetési politikával lehet elérni. Matolcsy bejelentette, hogy a tervezett intézkedések 2012-ben 550 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét, 2013-ban pedig már 900 milliárddal. (Bár Matolcsy ezt nem részletezte, egyetlen, 900 milliárdos csomagról van szó, amelynek 2012-ben még csak egy része, 550 milliárd érződik majd.)

A programot a kormány strukturális reformnak nevezi, az ellenzék viszont megszorításnak tartja, mondván, a kormány számos területről készül pénz elvonni, és ez az emberek zsebét fogja érinteni. Az ellenzéki pártok azt is bírálták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem maga jelentette be az intézkedéseket, hanem minisztereire bízta a feladatot. Az [origo] információi szerint Orbán jelezte, hogy csak akkor száll be a kommunikációba, "ha eljön az ideje".

A gazdasági minisztérium honlapjára feltöltött kísérőanyagban szerepel az is, hogy az egyes területeken mekkora összegű spórolásokat fognak végrehajtani, de a konkrét intézkedések itt sem bukkannak elő, a kormány egyszerűen egy táblázatban közli, hogy melyik területről mennyi pénzt vonna el a következő években. A Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziójában nyilvánosságra került néhány újabb részlet, így az, hogy az egy embernek járó munkanélküli-segély és a szociális juttatások sem haladhatnák meg a minimálbér összegét, felszámolnák a MÁV-vonalak és Volán-járatok párhuzamosságait, és megszüntetnék az ezen vállalatok dolgozóinak járó ingyenes utazási lehetőséget.

De még az angol nyelvű anyagból sem világos, hogy pontosan hogyan fog összejönni a kormánynak a spórolás. Matolcsy a Széll Kálmán-terv bemutatásakor azért érzékeltette a kiadácsökkentés mértékét. Azt mondta, hogy a 2012-re tervezett 550 milliárdos egyenlegjavítás négyötöde, a 2013-ra tervezett 900 milliárdos összegnek pedig a háromnegyede származik majd megtakarításból.

A több év alatt megvalósuló, évi több száz milliárdos megszorításnak csak néhány olyan eleme van, amelyhez konkrét összegeket rendeltek, és ahol az is tudható, hogy a pénz miből fog összejönni. Ezek nem strukturális átalakításból fakadó kiadácsökkentési, hanem bevételnövelő tételek. Ilyen az államadósság-csökkentő alapba irányítandó 210-220 milliárd forint, amelynek a terv szerint a felső társaságiadó-kulcs csökkentésének elhalasztása (120 milliárd forint), illetve 2012-ben a bankadó teljes összegének fenntartása (ami az eddigi tervekhez képest plusz 90 milliárdos bevétel), 2013-ban pedig a bevezetendő elektronikus útdíj (amelyből a terv szerint 100 milliárd jöhet össze) lesz a forrása.

Több száz milliárd sorsa maradt nyitva

A többi bejelentett intézkedés esetében az általános célok és néhol a részelképzelések is ismertek, de a célul kitűzött megtakarításokhoz szükséges intézkedéseket még nem árazta be a kormány. Zömükről legfeljebb annyit lehet tudni, hogy meddig kell elkezdenie vagy elkészülnie a kidolgozásukkal a felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

- A foglalkoztatásban 213 milliárd forintot spórolna a kormány, az NGM előrejelzése szerint a munkanélküliek száma jövőre 100 ezer, 2013-ban 200 ezer, 2014-ben pedig 300 ezer fővel fog csökkenni. Két fontos lépés a szociális segélyezésben a minimálbér összegével megegyező felső plafon bevezetése, valamint a munkanélküli-ellátás időtartamának kilencről három hónapra csökkentése. Átalakítanák a közmunkák rendszerét, és ide sorolható az is, hogy a táppénz összegét lejjebb szorítanák. Mindkét utóbbi lépéshez szükséges előkészítő munka júliusig fejeződik be a Széll Kálmán-terv szerint, így az egyelőre nem világos, hogy a pénz pontosan hogyan jön majd össze.

- A nyugdíjrendszer átalakításával 129 milliárd megtakarítása a cél. A nyugdíjak ezután csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkedhetnének. Bevezetnék az egységes nyugdíjkorhatárt, amivel együtt járna a korkedvezményes nyugdíjazás felülvizsgálata július 1-ig. A jövő év elejéig felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjazás rendszerét és az eddigi minősítéseket, a rokkantnyugdíjasok közül minél több embert visszaterelnének a munkaerőpiacra. A szükséges törvénymódosítások után január 1-jén hatályba lépne az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

- A közösségi közlekedésben 60 milliárdot fogna meg a kormány. Ennek érdekében megszüntetné a párhuzamosságokat, a közlekedési cégek közös holdingba szervezésének segítségével. A holdingnak még az idén meg kell alakulnia, párhuzamosan a MÁV adósságrendezési és átszervezési tervének kidolgozásával. Az NGM anyaga külön említi, hogy nem lehet többé finanszírozni a közlekedési vállalatoknál dolgozók családtagjainak ingyenes utazását, de az is szerepel a dokumentumban, hogy a 65 év felettiek ingyenes utazását leszámítva a cégeknek az összes kedvezményt maguknak kell kigazdálkodniuk.

- A felsőoktatásban 38 milliárddal kellene kevesebbet költeni. Itt valójában csak annyi tudható, hogy a munkaerő-piaci igényekhez a jelenleginél sokkal inkább illeszkedő képzési arányokat alakítanának ki, megszüntetnék a túlképzést bizonyos szakmákban. Kikövetkeztethető, hogy mindez adott esetben együtt járhat intézménybezárásokkal is, noha ez konkrétan nem szerepel a csomagban. A tervek szerint szeptemberig elfogadják a köz- és felsőoktatás reformjához szükséges jogszabályokat, és egy év múlva elkezdhet működni az oktatás új rendszere.

- A gyógyszertámogatások esetében a legszűkszavúbb, de annál ambiciózusabb a program: a gyógyszerkassza több mint egyharmadát, 120 milliárd forintot spórolna meg 2013-ig. Sajtóhírek szerint a tervezett intézkedések között szerepel a gyógyszergyártók adójának és az orvoslátogatói díjnak az emelése, valamint a finanszírozási eljárásrendek szigorítása. A gyógyszer-finanszírozásról már április 1-jétől megkezdődik az egyeztetés, és július 1-jéig elkészülnek a vonatkozó jogszabályok.

- Az állami és önkormányzati finanszírozás című fejezetben inkább általánosságok sorakoznak a 122 milliárdos megtakarítás eszközeiként. Az állami működés racionalizálása, az adóelkerülés visszaszorítása és a hatékonyabb adóbeszedés mellett a kisebb önkormányzatok tevékenységének centralizálása érdemel figyelmet. Itt említi a tervezet azt is, hogy a családtámogatások összegét befagyasztanák.

A célhoz vezető út hiányzik a tervből

Az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője jó irányba tett lépésnek minősítette a reformokat, de megjegyezte, "konkrétumok hiányában nem lehet megítélni, hogy a terv megalapozott-e, és valóban biztosítani fogja-e a fenntartható költségvetést, valamint csökkenő pályára helyezi-e az államadósságot".

Londoni elemzők véleménye szerint a program valószínűleg elegendő ahhoz, rövid távon enyhüljön az ország újabb leminősítésének kockázata - ez, ha mégis bekövetkezne, bármelyik nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott, vagyis "bóvli" kategóriába kerülést jelentené -, de hozzátették, hogy a kormány tervei több ponton túlságosan derűlátóak. Ilyen például a 4-6 százalékos gazdasági növekedés elérése. A Moody's Magyarországért felelős vezető elemzője megerősítette, hogy az irányt ugyan jónak ítéli a hitelminősítő, de ez egyelőre nem változtat a magyar adósbesorolásra érvényes negatív kilátáson. Két kockázata is van ugyanis a költségvetési csomagnak, "az egyik a végrehajtási kockázat, hogy a kormány mennyire képes és mennyiben mutat hajlandóságot az intézkedéseknek a tervekben felvázoltak szerinti megvalósítására, a másik pedig a növekedési kockázat" - mondta a Reutersnek Dietmar Hornung.

Magyar elemzők csalódással fogadták a csomagot, mondván, az nem elég részletes, jellemzően rövid távú intézkedésekből áll, a bevételi tervek bizonytalanok, és a kiadáscsökkentés sem elég bátor. Egyikük kijelentette, "az nyugtatná meg a piacokat, ha a kockázatokkal együtt tételesen, évekre és területekre lebontva lehetne látni, hogy hol és mekkora megtakarítással számol a kormány", míg egy másik elemző azt mondta, nem a célba vett foglalkoztatásbővülési és növekedési ütemet kellene hangsúlyozni, hiszen ezek majd a megfelelően végrehajtott intézkedések gyümölcsei lehetnek - az oda vezető út részletezése hiányzik.