Pest nem lesz régiós tőzsdeközpont

Vágólapra másolva!
A Budapesti Értéktőzsde forgalma erősen hanyatlik 2007-hez képest. Az okok hazai és nemzetközi tendenciákkal magyarázhatók, de a magyar gazdaság gyengesége igen fontos tényező. Elszállni látszanak azok az álmok, amelyek szerint a pesti tőzsdéből régiós központ lenne, pedig ez volt korábban a börze vezetésének legfőbb stratégiája.  
Vágólapra másolva!

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az elmúlt években folyamatosan növelte a napi részvényforgalmát. A 2003-as kilencről 2004-re 12 milliárd forintra nőtt a volumen. Majd 2005-ben 19, aztán 2006-ban 26, végül 2007-ben 35 milliárd forint fölé emelkedett a napi kereskedés. Most 2008-ban viszont csak 23,7 milliárd az átlagforgalom, de előfordulnak szerényebb napok is, mint például június 5-én, amikor a kereskedés 9,4 milliárdig jutott mindössze. A pesti tőzsde nyolcvan százalékát a külföldi befektetők mozgatják, éppen ezért érdemes a nemzetközi és hazai tényezőket együtt vizsgálni, miért is esik a börze forgalma.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde igazgatótanácsának elnöke az [origo]-nak az adatok kapcsán elmondta, hogy a forgalom visszaesése - mint minden más egyéb tőzsde esetén - elsősorban az Amerikából kiindult másodlagos jelzáloghitel-piaci válság, illetve "az amerikai recessziós félelmek miatt visszavetett befektetői és kockázatvállalási kedv" számlájára írható.

Európa egyik legvérszegényebb gazdasága a magyar

"A mi helyzetünket azonban tovább rontja két magyar sajátosság is: az OMV-Mol háborúnak köszönhetően eltűnt a magyar olajpapír közkézhányadának a fele. Másfelől pedig nem lehet csodálkozni a BÉT helyzetén, hisz nemzetgazdaságunk az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának köszönhetően Európa egyik legvérszegényebb gazdaságává vált" - folytatta a tőzsdeelnök.

Szalay-Berzeviczy szavait két elemző értékelése is alátámasztja. A tőzsdei forgalom 2003 és 2007 közötti felfutása Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője szerint elsősorban a nemzetközi érdeklődéssel magyarázható. Az idei visszaesés viszont több tényezővel is magyarázható. Egyrészt a jelzálogválság globálisan visszavetette a tőkepiacokat, másrészt egy sajátosan magyar jelenség, a Mol sajátrészvény-vásárlásai is csökkentették a közkézhányadot a piacon.

További tényezők

A harmadik tényező Sarkadi Szabó szerint az OTP tulajdoni koncentrációja volt. Ez hasonló hatással járt, de arányaiban nem volt olyan nagy, mint az olajcégnél. Több, 10 százalékos tulajdonnal rendelkező befektető jelent meg ugyanis az OTP-ben. A magyar tőzsde forgalmának döntő többségét kitevő két részvényt így a vállalatok és nagybefektetők felszippantották a tőzsdéről. (Az OTP 2007-ben a tőzsdei részvényforgalom 40,3, a Mol pedig 39,7 százalékát képviselte.)

A tavalyi 35 milliárd forintos átlagos napi forgalom rekordnak számított, ám ez Sarkadi szerint idén a visszájára fordult. A Mol-OMV párharc során ugyanis a nagyok kezében koncentrálódott a két papír döntő többsége, így a tavaly megugró forgalom után idén már nem szabadulnak a nagytulajdonosok a részvényektől. Ezzel magyarázható az idei átlagosan 24 milliárdos napi volumen, ami jelentős visszaesés. Ráadásul a nemzetközi pénzpiacokon is megingott a bizalom - jegyezte meg Sarkadi Szabó.

Az állam elszívja a forrásokat?

A magyar tőzsde forgalmának visszaesését a nemzetközi pénzpiaci hatások és a Mol-OMV párharc mellett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egy további hazai tényezővel is magyarázta: az egyszázalékos gazdasági növekedés elriasztja a külföldi befektetőket. És még ha ide is jönnek, az állampapírok, az öt- és tízéves lejáratú államkötvények hozamához viszonyítják a részvénypiacokon elérhető potenciális nyereséget.

Miután jelenleg a magyar államadósság finanszírozása viszonylag nehéz, ezért a kockázatmentes állampapírok magas hozamszinten kelnek el - körülbelül 9 százalékon -, ami kiszorító hatással jár. Ily módon ugyanis az állam szívja el a pénzpiac elől a külföldi forrásokat.

Az állampapírok magas hozamszintje nemcsak ezzel függ össze egyébként, hanem a magas magyar országkockázattal, a deficit, a fizetési mérleg és az infláció céljainak nagy rizikójával, amelyet a befektetők így "honorálnak". A magas hozamszint ugyanis nem jelent semmi jót: azt eredményezi, hogy a magyar állam csak nagyon drágán tudja finanszírozni saját felhalmozott adósságát. Az állampapírpiacon idén februárban és márciusban kifejezetten kevés volt a vevő, így a hozamszint akkor rendkívüli módon megemelkedett.

Van ok az optimizmusra is?

Ugyanakkor Szalay-Berzeviczy lát okot az optimizmusra is. A kormány által meghirdetett, a megmaradt állami cégek részleges privatizációját, illetve tőzsdére való bevezetését célzó Új Tulajdonosi Programot (ÚTP) vérátömlesztéshez hasonlította lapunknak az elnök. Szerinte ugyanis fontos, hogy nagyvállalatokkal lehet majd gazdagabb a tőzsde.

Az ÚTP keretében várhatóan börzére viszik az Állami Autópálya Kezelő, az MVM, a Szerencsejáték Zrt. és egy ingatlanholding vagy ingatlan alap papírjait. Legkésőbb a Magyar Postát privatizálhatják így - erről egy napokban rendezett tőzsdei konferencián esett szó.

Szalay-Berzeviczy elmondta azt is, hogy az ÚTP által megnevezett négy vállalat mellett már jó néhány magáncég jelezte szándékát a tőzsdei megmérettetéssel kapcsolatban. "Így, azt hiszem, néhány szűk esztendő után 2009 gazdag év lehet majd a bevezetések számát tekintve. Bár jól állunk az idén is: az eddigi zéró kivezetés mellett, júniusig két új társaság jelent meg a pesti parketten" - tette hozzá.

Cseh-lengyel önálló utak

Évekkel ezelőtt nagyszabású tervek voltak arra, hogy a budapesti tőzsde terjeszkedni fog. A Béccsel való összefogásról, varsói terjeszkedésről szóltak a hírek, majd ezek a törekvések rendre elhaltak. Ennek oka Szalay-Berzeviczy szerint az, hogy "a tánchoz mindig ketten kellenek".

"Hiába vannak racionális terveink, ha cseh és lengyel kollégáink az önálló utak keresésében hisznek" - folytatta, hozzátéve: szeretné, ha a BÉT tudna valamiféle szerepet játszani a varsói tőzsde privatizációjában és esetleg részesedést tudna szerezni a prágai börzében is. De ez természetesen csak kölcsönösségi alapon működhetne.

Korábban visszaforgatták a BÉT tulajdonosai a megtermelt eredményt, az osztalékfizetés kicsi volt, mostviszont mindent kivesznek a tulajdonosok (egy döntően osztrák érdekeltségű befektetői csoport dominál a pesti tőzsdén) a börzéből. A BÉT 2007-es mérleg szerinti eredménye ugyanis csak 14 millió forint, miközben az adózott eredmény 2 milliárd fölött volt (2,59 milliárd), vagyis az osztalékfizetés meghaladta a 2,5 milliárdot. Ennek kapcsán Szalay-Berzeviczy annyit közölt: "A BÉT osztrák és magyar tulajdonosai úgy döntöttek, hogy akvizíciós lehetőség hiányában inkább kiveszik a 2007-es nyereséget a cégből."

Budapestből nem lesz regionális tőzsdeközpont

Suppan és Sarkadi Szabó egyértelműen dicsérte a tőzsde vezetését, szerintük a BÉT menedzsmentje mindent megtett azért, hogy a tőzsdét fejlessze. Sarkadi Szabó kiemelte, hogy ügyesen lobbizott a tőzsde az adókedvezményekért. Például az osztalékadó tőzsdei cégek esetében csak 10 százalékos, egyébként 20 százalék Magyarországon. De más intézkedések is érvényben vannak, például a gazdasági tárca pénzügyi támogatást is juttat a frissen parkettra lépő cégeket.

Ugyanakkor a magyar gazdasági környezet általában nem alkalmas az elemzők szerint arra, hogy cégeket csábítson a börzére. Suppan szerint nem valószínű, hogy Budapest lenne a közeljövőben a regionális tőzsdeközpont, erre Lengyelországnak sokkal nagyobb az esélye. Annyi új céget vezettek be az utóbbi időben Varsóban a parkettre, és annyira kevés a magyar nyilvános részvénykibocsátás, hogy szinte össze sem lehet hasonlítani a két országot.

Ebben adózási, makrogazdasági és kulturális tényezők is szerepet játszanak Suppan szerint. A transzparenciát a magyar cégek nem szeretik annyira, ezért nem szívesen mennek a nyilvánosság elé.