Bankbetét helyett alapokba érdemes fektetni

A másfél héttel ezelőtti jegybanki alapkamat-csökkentés után az összes hazai kereskedelmi bank csökkentette a betétekre fizetett kamatokat, így a korábbi 8-9 százalék helyett átlagosan 4-5 százalékos kamatszintek alakultak ki, ami a lakosság megtakarítási kedvének csökkenését eredményezheti. Szakértők szerint a fix kamatozású lekötések helyett most felértékelődhet a részvény- és ingatlanalapok szerepe, ugyanakkor egyöntetű vélemény, hogy a bankok hamarosan kamatemelést hajtanak végre, sőt a CIB Bank például már emelt is betéti kamatain.

Magyarországon a fejlettebb nyugati országokban tapasztaltakkal ellentétben nem várható, hogy az alacsony betéti kamatok miatt a lakosság nagy része részvényekbe fekteti pénzét, a többség inkább a kivárásra játszik, és arra számít, hogy néhány héten, hónapon belül ismét emelkedni kezdenek a kamatok - mondta a Világgazdaságnak Aczél Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank lakossági és kis- és középvállalkozói üzletágának igazgatója.

Aczél Gábor szerint az sem valószínű, hogy a befektetők állampapírokba helyezik felesleges megtakarításaikat, mivel ezek hozama a bankbetétekhez hasonlóan esett az elmúlt napokban, és rövid távon nem is várható lényeges különbség a hozamokban. Népszerűbbek lehetnek ugyanakkor az ingatlanalapok, és nőhet az állami kamattámogatású lakáshitelek kereslete is.

Néhány kereskedelmi bank által a magánszemélyek lekötött betéteire fizetett átlagosnál magasabb kamatok (500 ezer forinttól)

Bankok:	1 hónapra	6 hónapra	12 hónapra
ÁÉB lekötött	5,000	5,000	4,750
Budapest Bank	4,900	4,900	4,900
CIB Bank	4,500	-	5,610
IEB	5,000	5,500	5,500
Konzumbank	6,000	5,800	5,300
Postabank	6,000	6,000	6,000
Porsche Bank	5,150	4,900	4,900
Raiffeisen Bank	5,000	5,250	5,200

A kamatcsökkentési hullám arra késztetheti a befektetőket, hogy az alacsony kamatok láttán a kockázatosabb befektetési formák után nézzenek - véli Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke, aki emlékeztetett: az MNB tavaly novemberi kamatvágását követően megfigyelhető volt, hogy jelentős összegek vándoroltak a befektetési alapokba. Ugyanakkor elmondható, hogy a befektetők nagy része várhatóan nem vállalja a részvényalapok nagyobb kockázatát.

A Magyar Hírlap által megkérdezett szakemberek véleménye szerint akkor jár legjobban a befektető, ha pénzét alapokban helyezi el. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő Rt. munkatársa pár hónapos tervezésnél a pénzpiaci, illetve a kötvényalapokat ajánlja. Az előbbinél évi 5 százalék körüli, az utóbbi - a hozamszintekre érzékenyebb - befektetési forma esetében pedig 7 százalék körüli eredményt is hozhat.

Rövid távú és kockázatmentes befektetés esetén persze választhatóak az állampapírok is. Közülük a diszkont-kincstárjegyek ígérik a legmagasabb - 5,5-6 százalékos - hozamot, és nagy előnyük, hogy bármikor visszaválthatóak.

Azok, akik hosszabb távú befektetésekben gondolkodnak, választhatják az úgynevezett vegyes alapokat, amelyekben részvények, kötvények és állampapírok is találhatók. Ez a fajta befektetési forma természetesen jóval kockázatosabb, mint a korábbiak, azonban a -részvénypiac alakulásának függvényében - lényegesen nagyobb hozam érhető el vele. A vegyes alapok hozamának emelkedésére számít az elemzők többsége, mivel a várakozások szerint rövid távon a hazai tőzsde teljesítménye is javul, ráadásul a közelgő EU-csatlakozás is kifejti kedvező hatását a piacra.

Hasonló kedvező hozamra számíthat a befektető, ha részvény- vagy ingatlanalapba fekteti pénzét. Az előbbivel kedvező részvénymozgások esetén igen nagy nyereség érhető el, az utóbbi pedig szintén az uniós csatlakozás közelsége miatt ígér jelentős hozamot. Mindenképpen ajánlható azonban, hogy ne csak egy befektetési formát válasszon ki a befektető, hanem többféle alapban tartsa pénzét - mondta a Magyar Hírlapnak Móricz Dániel.

A kockázatosabb befektetést választóknak a külföldi részvények vásárlását ajánlja Mezei Ákos, a Buda-Cash Brókerház értékpapír-kereskedője. A szakember szerint érdemes a nagy amerikai és európai cégek papírjai között válogatni. A külföldi részvények vásárlásakor számolni kell a 20 százalékos nyereségadó megfizetésével, azonban mivel a külföldi tőzsdék sokkal intenzívebbek a magyar börzénél, ezért nagyobb az árfolyamok változása is, így nagyobb nyereség érhető el rajtuk.

Mezei Ákos az európai cégek közül a Siemens, a Nokia és a Deutsche Telekom papírjait ajánlotta, hozzátéve: az amerikai gyorsjelentési időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a várakozásoknak megfelelő, vagy azt kismértékben meghaladó eredményt értek el a vállalatok. A blue chip-cégek közül kiemelkedő az Intel eredménye, és a Microsoft is először fizetett osztalékot a decemberrel végződött negyedév után. A külföldi részvények vásárlói úgy is növelhetik nyereségüket, ha euróért vagy dollárért megvett részvényeiket eladják, és tovább gyengül a forint.

Imrek Viktor, az OT Bank elemzője a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy most elsősorban forintban érdemes elhelyezni a megtakarításokat, mivel a várakozások szerint legkésőbb 2 hónapon belül a forint újra sáv szélére erősödik, sőt az év végére akár át is törheti azt.

A szakértő példaképp egy 5 millió forintos tőke 30 százalékát - másfél millió forintot - fektetne hazai blue chip részvényekbe, mivel így árfolyam-emelkedés esetén érdemben növekedne a porfólió értéke, ha viszont csökkennének az árfolyamok, az állampapírok hozama kompenzálná a veszteséget. A portfólió nagyobbik részét állampapírba fektetné Imrek Viktor, de itt is megosztaná a pénzt féléves, vagy 10 éves futamidejű állampapírok között - írja összeállításában a Magyar Hírlap.