Történelmi devizaügyletet kötött Argentína és Kína

Vágólapra másolva!
Első ízben kötött devizacsere-ügyletet, úgynevezett "deviza-swapot" Kína egy latin-amerikai országgal. A tranzakcióból kihagyták a dollárt, úgy látják el Argentínát a számára szükséges "kemény valutával". Mindez alátámasztja azokat a kínai törekvést, amely a dollárt mint nemzetközi tartalékvalutát próbálja háttérbe szorítani.
Vágólapra másolva!

A kínai és az argentin központi bankok három évre szóló, 70 milliárd jüan (10 milliárd dollár) értékű deviza-csereügyletet hoztak tető alá. Ezt a kínai jegybank kormányzója, Zhou Xiaochuan (Csou Hsziao-csuan) jelentette be Kolumbia Medellin nevű városában.

Ez az első devizaswap-üzlet Kína és egy latin-amerikai ország között. Korábban Peking hasonló tranzakciókat Indonéziával, Hongkonggal, Malajziával és Fehéroroszországgal bonyolított le - írja a Bloomberg hírügynökség.

A kínai lépés több szempontból is jelentős gazdaságpolitikailag. Egyrészt Argentínát tavaly az USA kihagyta a tavalyi hasonló csereügylet-sorozatból, amelyben Brazília és Mexikó például részt vehetett.

Az USA helyére most Kína ugrott be, amely így segíti stabilizálni az argentín pesót és a dél-amerikai ország fizetési mérlegét is javítja.

Nem akarja Kína a dollárt tartalékvalutának

Mindez a Bloomberg szerint jelzi, hogy Kína komolyan gondolja azt a pár nappal ezelőtti kijelentést, hogy a dollár nem megfelelő nemzetközi tartalékvalutának.

Kína ezért azt javasolta, hogy az IMF, a Nemzetközi Valutaalap hozzon létre egy nemzetek fölötti tartalékvalutát. (Az IMF most egy úgynevezett SDR nevű elszámolási egységet tart fenn, de ez korántsem tekinthető általános tartalékdevizának. A deviza és a valuta közötti legfontosabb különbség, hogy a valuta "kézzel fogható pénz", míg devizaként úgynevezett számlapénzek, vagyis nem megfogható elszámolási egységek is funkcionálhatnak. Kína az SDR "továbbfejlesztését" javasolta tehát, amely így már valutává is válhatna akár.)

Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor úgy vélte március 24-én, hogy nincs szükség globális pénzre.

Időközben megszólalt egy orosz szakértő is, és azt javasolta, hogy többek között a jüant és a rubelt is be kéne vonni az SDR-kosárba, vagyis e két deviza értékét is figyelembe kéne venni az SDR árfolyamának meghatározásakor, nemcsak például a dollárt, a fontot és a jent.

Argentína központi bankja mindenesetre már elismerte a kínai deviza fontosságát. A dél-amerikai jegybank szerint a jüan az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező valuta, és fontos szerepe van a nemzetközi pénzügyi rendszer most zajló átalakulásában.